2023. február 8. Szerda
Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Piros, fehér, zöld.... (2)

Pál Károly
Pál Károly
Piros, fehér, zöld.... (2)
Győzelem (Synxernal fotója)

Nem tudom, hogy hányan olvasták el a mostanival szinte azonos című múlt heti írásomat, azt meg jobb, ha nem is tudom, hogy hányan szisszentek fel azon a jóslatomon, hogy az MNT választásra benevezett jó néhány listára összeverbuvált, kék-sárga, és piszkosszürke, vagy talán, jobban mondva, egérszürke színű ruhát nemzetiszínűre felcserélők, számukra mennyire kedvezőtlen választói ítélettel szembesülnek június 6-án. A szavazóhelyekről begyűjtött vasárnap esti eredmények ismeretében Podolszki József, korán eltávozott költőnk, és publicistánk szavaival élve, hogy helye van e népnek és vidéknek valahol, úgy gondolom, hogy Mátyás király nevéhez kötődő legendás mondást meghazudtolva, még manapság is van igazság ezen a tájon.

Van igazság, mert csúfos választási vereséget szenvedtek el azok a nemzettársaink, akik a papírtigris listákon, belgrádi és újvidéki, nem magyar nyelven beszélő kenyéradó, és alamizsnaosztogató gazdáik utasítására, ezúttal is sok mindent megtettek azért, nehogy a VMSZ, és a vele közösen kialakított program köré csoportosuló egyházfők, civilek, és értelmiségiek képezzenek többséget az MNT új összetételében.

Nem sikerült a csel. Nem sikerülhetett, mivel a vajdasági magyar választókat nem lehet kiskorúsítani. Pontosabban fogalmazva, most sem lehetett kiskorúsítani. Sem a Demokrata párt Humentis nevű választási köntösbe bújtatott pártkatonáinak, és cimboráiknak, sem a demokraták által támogatott Magyar ligának, és a Bunyik-Rácz Szabó kényszerkoalíciónak nem volt esélye, hiszen összelopkodott programmal, és mellébeszéléssel, csak a listáikra önként feliratkozó, vagy a felíratást eltűrő jelöltjeik hitelét tudták tovább csökkenteni saját közösségükben.

A vajdasági magyar pártok közül egyedül a Magyar Remény Mozgalom vállalta a megmérettetést, de pehelykönnyűnek bizonyult, mivel vezetői nem értették meg, hogy a vajdasági magyar választók elsöprő többsége ezúttal is csak a VMSZ által kezdeményezett, és fémjelzett magyar összefogást érzi magáénak. Azt meg csak találgatni tudjuk, hogy a választásokat, az előrevetített kudarc miatti félelemből, bojkottáló VMDP és VMDK közül melyik szerezte volna meg az utolsó, illetve az utolsó előtti helyet.

Erről ennyit. Június 6-án a vajdasági magyar választók eldöntötték, hogy kinek hisznek, és mit akarnak. Ezen a napon, minden bizonnyal rendszerváltás következett be a jelenkori vajdasági magyar politizálásban. Az elnökváltást követően folyamatosan megújuló VMSZ-nek egyetlen partnere maradt, mégpedig a nemzetileg elkötelezett, saját sorsát önállóan irányítani akaró választópolgárok döntő többsége, valamint azok a hiteles, és a VMSZ-el az összefogást felvállaló egyének, szervezetek, és intézmények, akik az említett elvek mentén, igénylik a közösség ügyeinek irányításával járó felelősséget. Jó néhány előző önkormányzati, és helyi közösségi választáson nyerő volt ez a módszer, és ezekben a közösségekben, a gyakorlatban is, megvalósult az a munkamódszer, ami az elkövetkező négy évben az MNT munkáját fogja jellemezni.

Nem vitás, hogy az új összetételű MNT munkájának jellegét, és eredményességét a Magyar összefogás lista jelöltjei fogják meghatározni. Rengeteg tennivaló vár rájuk, hiszen a hatályos törvényi felhatalmazásokkal élve, meg kell alapozniuk a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség egészére vonatkozó autonómia jelenleg megvalósítható mértékét az oktatás, tájékoztatás, művelődés, és a hivatalos nyelvhasználat terén. Elsőként a Kárpát medencében. Nem könnyű, de szép feladat előtt áll az MNT és a VMSZ.

Az idő fogja megmutatni, hogy a választáson kudarcot vallottak, és a választás elől megfutamodók miként fognak viselkedni, amikor az MNT és a VMSZ megkezdi alkotmányos, és törvényes jogaink megvalósítását. Elsősorban a VMSZ stratégiai partnerének, a Demokrata pártnak kell elfogadnia a tényt, hogy hosszútávra megszűnt az esélye, hogy átvegye magyar közösségünk ügyeinek az irányítását. Nem nőttek fel ehhez a feladathoz, nem is nőhettek fel, hiszen lényegében ez nem is az ő feladatuk. Ugyanez a megállapítás vonatkozik rájuk is, mint a többi magyar, és nem magyar pártra, hogy június 6-a után, a nem létező folyóra új hidat ígérő kortes beszéddel, mellébeszéléssel, meg látszattevékenységgel nem lehet becsapni a magyar választókat.

Mindenképen szerencsés körülmény az, hogy a Magyarországi parlamenti választások eredményeként megnőtt esélye annak, hogy érdekeink megvalósításához az anyaországunktól, az eddiginél eredményesebb, politikai támogatásra, valamint a lehetőségekhez képest jelentősebb anyagi segítségre számíthatunk. Mindez persze egyeltalán nem csökkenti saját sorsunk irányításához kötődő felelősségünket, hiszen csak önmagunk erejében, hitelében, és akaratában bízva, önmagunkkal összefogva, tudunk megmaradni magyarnak a balkáni hagyatékával viaskodó országunkban.

Nyitva a pálya, a Teremtőnk figyel bennünket, és bízik bennünk.

* A cikk a Hét Napban jelent meg.

2010. június 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A filozófus halála és Orbán Magyarországának két valósága

Tamás Gáspár Miklós elhunyta és temetése kapcsán a portál megállapította, volt, aki számára intellektuális ”rocksztár” volt, >

Tovább

Oroszország szétlopása

Putyinék a háború örvén szétlopják Oroszországot, kihasználják, hogy külföldi cégek tömkelege távozik és befektetésük most szabad >

Tovább

A 22 milliárd euró sorsa

Az EU Bizottsága valójában nem csinált semmi különöset, csak érvényt szerzett annak a jó másfél éve >

Tovább

Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon?

Elemzők szerint nem kizárt, hogy Moszkva második frontot nyit a Nyugat-Balkánon, habár az európai reakció meglehetősen >

Tovább

Riasztó lesz a háború második éve

A New York Times biztonságpolitikai szakírója azt jósolja, hogy riasztó lesz a háború 2. éve, az >

Tovább

Putyin pátriárkája kém volt Svájcban

I. Kirill (akit a magyar kormány levetetett az uniós tilalmi listáról – a szerk. megj.) szereti >

Tovább

Az elhúzódó háború ára

A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, >

Tovább

Izrael a magyar és a lengyel úton

A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles >

Tovább

A nagy közös piszoár

S ha már látszat és valóság politikai összefüggéséről beszélünk, aligha mehetünk el szó nélkül az Orbán-rezsim >

Tovább

A szabadság különös iránya

Orbán is bármit megtehet, mert a magyar állam halott, a helyébe ő lépett. Az állam minden >

Tovább

Netanjahu létveszélyt jelent Izrael számára

A Guardian kommentárja azt hangsúlyozza, hogy a régi-új miniszterelnök létveszélyt jelent Izrael számára, de ki lehet >

Tovább

A scholzkodás tétje

Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte >

Tovább