2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Piros, fehér, zöld…

Pál Károly
Pál Károly
Piros, fehér, zöld…

Idén júniusban nemigen öltöznek piros-fehér-zöldbe a bácsfeketehegyi meggyfák, hiszen a virágba borult fáinkat, április közepén, igencsak megtréfálta a bolondos időjárás. Eső, hideg, és köd is volt, a méhecskék, jobb időre várva, fázósan összehúzódtak a biztonságot nyújtó kaptáraikban, a szemet gyönyörködtető, illatos virágok zöme pedig meddően, beteljesületlen küldetésük fájdalmával, adta vissza rövidre szabott életét a Teremtőnek. Kevés fát lesz értelme körbejárni a fehérnépnek, felmerészkedve a meggyszedő létra közepére, esetleg a tetejére, bebújni a zöld lombok közzé, szedni a meggyet a nehezen telő vedrekbe, kosarakba, és a nótabeli legények sem fognak felmászni minden fára, hogy lerázzák a meggyet babájuk rózsás kötényébe.

Nemszeretem világban élünk mi most ezen a tájon, hiszen ha nem terem a feketicsi meggy, akkor sok családban nem lesz mit felkínálni a vevőknek, hogy a nehezen szerzett pénzecskével kipótolják a számtalan sebből vérző házi költségvetést. Az idén a szorgos háziasszonyok nem tudnak egész évre elegendő gyümölcsöt eldunsztolni, és lefagyasztani, az igazi feketicsi meggypálinkát kedvelők táborának megalapozott riadalmát pedig ne is említsem, hiszen minek tetézni a bajt, azzal is, hogy beszélünk róla.

No de papírra vetett soraim elé biggyesztett címre tekintve, be kell vallanom, hogy nem az idei meggytermés körüli gondokról terveztem megosztani gondolataimat azokkal, akiknek felkeltette az érdeklődését a piros-fehér-zöld szín említése írásom legelején, de még a Beatrice együttes, és Nagy Feró pörgő ritmusú zeneszámának újbóli aktualitására sem akartam felhívni a figyelmet. A napok óta bennem motoszkáló, megírásra váró írásom címével és mondanivalójával más, piros-fehér-zöld színhez köthető témáról terveztem szólni. Eredeti szándékom az volt, hogy arról beszéljek, miként öltözött, kaméleon módjára, ezekben, a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását megelőző napokban, hetekben piros-fehér-zöldbe számos közéleti szereplést felvállaló szerbiai magyar ember. Olyan ember kinek kedvenc színe mostanság inkább a sárga meg a kék volt, meg olyanok, akik a nehéz időkben a piszkosszürkét kedvelik, mivel úgy gondolják, hogy az is tetszeni fog magyarul nem beszélő kenyéradó gazdáiknak.

Volna mit szólnom nekem is erről a dologról, de nem teszem, hiszen még csak pár nap, és elmúlik június 6-a, amikor érdekelt magyar választópolgárként megválasszuk új összetételű országos magyar önkormányzatunkat, megvalósuló autonómiánk letéteményesét. Bízom benne, hogy ezen a választáson egyértelműen a Vajdasági Magyar Szövetség által megálmodott, dr. Korhecz Tamás nevével fémjelzett Magyar Összefogás lista kapja meg a lehetőséget, és a felelősséget az MNT vezetésére a magyar választói névjegyzékre, döntő többségében a VMSZ hívó szavára feliratkozó, több mint 138 ezer magyar választópolgártól. Június 7-én pedig, amikor felkel a nap, újra megritkul a közéleti szereplésben a piros-fehér-zöldet felvállaló magyar emberek tábora, hiszen a kígyóruhájukat levedlőknek nem sikerült a csel, nem tudták becsapni, és megkiskorúsítani életrevaló szerbiai magyar közösségünket.

Ezekben a választást megelőző napokban, és hetekben a Magyar Összefogás listáján szereplő jelölteket kísérő VMSZ-es politikusok egyikeként én is, keresztül kasul jártam Vajdaság magyarok által lakott falvait, városait. Mentem, mivel úgy éreztem, hogy mennem kell, és el kell mondanom, hogy én, és a családom, valamint a hozzám közelállók, a vajdasági magyar emberek döntő többsége, miért fogja a szavazócédulán bekarikázni az egyes sorszámot.

Sokfele jártam, ismerősökkel, és ismeretlenekkel is találkoztam. Elmondtam a gondolataimat a Magyar Összefogás szükségességéről, igazáról, és céljairól, minden feltett kérdést legjobb tudásom szerint megválaszoltam. Udvarnoktól Pirosig, Padétól Dobradóig sok emberrel találkoztam, de ezúttal nem róluk, hanem arról a közel ezer magyar emberről szeretnék szólni, akik Bács községben élnek.

Egy éve járok rendszeresen ebbe a megújult, magyar életre vágyó kis magyar közösségbe ahol a magyar választópolgárok egyharmada VMSZ tag, és mintegy 90 százalékuk feliratkozott a magyar választói névjegyzékre. Bács községben, akárcsak a magyar feltámadást választó szomszédos Palánka községben, a magyarok többsége nem, vagy igen gyengén beszél magyarul. Május utolsó vasárnap délutánján, szerény, de nagy szeretettel csinosított, és érdeklődéssel várt VMSZ irodát nyitottunk Bács központjában, azt követően pedig a megtelt tűzoltóotthonban lakossági fórumon beszélgettünk, zömében szerb nyelven, magukat magyar embernek valló ismerősökkel, és ismeretlenekkel, közös, magyar dolgainkról, a Magyar Összefogás szükségességéről.

Nem mindennapi élmény szerb nyelven is kimondott gondolatokkal, szerbül beszélő és gondolkodó fiatal, és idős magyar emberekkel megtelt VMSZ irodát nyitni, vagy lakossági fórumon magyarul nem beszélő magyar emberekkel szerb nyelven a megmaradásról, a jobb életbe vetett bizodalomról, a magyar nyelv tanulásának és használatának szükségességéről, és más, a magyar mivoltunkat, közös céljainkat érintő kérdésekről beszélgetni. Számukra, és számomra nagyon fontosak ezek a találkozások, hiszen kapaszkodót jelentenek, azt, hogy van visszaút, az asszimiláció fékezhető, megállítható, sőt visszafordítható folyamat.

Este tíz órakor, amikor eljöttem tőlük, csoportképet készítettünk a legkitartóbbakkal. Ők, bácsi, vajszkai, palonai, és bogyani magyar emberek még maradtak, magyar zenére táncoltak, és ki tudja, hogy milyen nyelven, de megbeszélték a hallottakat, és készültek arra, hogy június 6-án, a szavazólapon a Magyar Összefogás lista előtti egyes sorszámot karikázzák be.

Május utolsó vasárnapján, egy héttel az MNT választások napja előtt, úgy gondolom, hogy van értelme bízni a Magyar Összefogás, a megmaradás, és a feltámadás erejében, értelmében, és győzelmében, hiszen a Megváltónk mérhetetlenül, és töretlen hittel szeret minket, magyar embereket, Szabadkától Újvidékig, Zombortól Versecig, és Udvarnoktól Bácsig.

A bácsfeketehegyi magyar emberként pedig úgy gondolom, hogy van még annyi meggypálinka tartalékunk, hogy vendégszerető házigazda hírnevűnk töretlenül megmarad, és kitart az elkövetkező teljes értékű meggyszüretig. Az idők végezetéig, mondanám, mindaddig, amíg a Teremtőnk önmagáról gondoskodni tudó, életrevaló magyar nemzetet akar látni mostani szálláshelyeinken, magyar unokáink, leendő magyar unokáinak otthonaiban, falvaiban, és városaiban, és a mi portánkon is, itt Bácsfeketehegyen.

2010. június 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bumeráng

A megtörténtekre nem azért kell emlékeznünk, mert az “történelem” hanem azért, mert ennek köszönhetjük akár pozitív >

Tovább

Érinthetetlen-e Orbán?

A szex- és korrupciós botrány megrengeti az orbáni rendszert. Normális körülmények közepette a helyi választások sokkal >

Tovább

Egy szerény javaslat

Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem >

Tovább

Ritka összefogás Orbán ellen

Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztanbul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a >

Tovább

Gyalázatunk vissza fog hullni ránk

Erdogan etnikai tisztogatást végez Szíriában, hogy a Törökországban élő hárommillió menekültet oda tudja telepíteni, és ezzel >

Tovább

A vasárnap ígérete

Nem tudom, Borkai Zsolt győri híveire kijózanító hatású volt-e mindaz a pusztító tény, amit az elmúlt >

Tovább

A magyar Ibizagate

A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen >

Tovább

Brexit, Brüsszel, Orbán...

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra baloldali; a románét >

Tovább

Haverok, buli, keresztény szabadság

Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra >

Tovább

Az ördög ügyvédje avagy az Orbán-rendszer whistleblowere

Amit a titokzatos ördög-ügyvéd Borkai Zsoltról fénykép és videó formájában közzétett, semmi ahhoz képest, amiről blogjában >

Tovább

A Joker mint társadalompolitikai bombasiker

A főhős nihilizmusa és megalkuvása pontosan tükrözi napjaink populizmusát. Ugyanilyen Joker ül a Fehér Házban is, >

Tovább

Johnson már csak Orbánban bízik?

A brit miniszterelnök azt reméli, hogy Magyarország megvétózza a kilépéshez szabott határidő meghosszabbítását, épp ezért uniós >

Tovább