2020. május 28. csütörtök
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Utánanéztünk Szabolcsban Gyurcsány démonizált ukrán nyugdíjasainak

Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket. Pungor András (168 Óra):

Nyugdíjbiznisz – erre a kifejezésre egyszerűsödtek le az ukrán–magyar határról szóló hírek. Gyurcsány Ferenc videóban mutatta be a szerinte ronda történetet. De valóban törvénytelen mindaz, ami az ügyben arrafelé történik? Az igaz, hogy a szabolcsi falvak lakosságszáma megnőtt az utóbbi időben. Sok kárpátaljai magyar egy ma is hatályos egyezmény alapján törvényesen kaphat nyugdíjat az anyaországban. De a többség nem ezért igényli a magyar lakcímkártyát: el szeretnék kerülni az ukrán frontszolgálatot, nálunk vagy akár Németországban akarnak munkát vállalni. És persze fontos szerepet játszhatnak becstelen magyar hivatalnokok, lakcímüket áruló szabolcsiak és más csalók is. Lehetnek olyanok, akik – bár nem élnek Magyarországon, csak lakcímkártyájuk hazai – átjönnek a magyar választásokra voksolni. A zavarosban halászók ügyében több feljelentés is született. Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket.

(...) Nemrégiben a Hír TV riportere, aztán Gyurcsány Ferenc ródsózott a környéken, mindketten magyar nyugdíjat igénylő ukrán állampolgárok után nyomoztak. A DK elnöke videót készített a nagy kalandból, ronda történet ez, mondta vészjóslón a kamerának, és nyugdíjbizniszről beszélt. Gyurcsány 26 ezer embert emlegetett, ők szerinte Kárpátaljáról jelentkeztek be magyar házakba, lakásokba, de nem élnek ott, csak a nyugdíj, a szociális ellátás kell nekik.

Régóta jelennek meg cikkek arról, hogy népességrobbanás történt az ukrán határ menti magyar falvakban. A KSH 2016-os közigazgatási helynévkönyvéből kiderül: Tiszabecs lakossága több mint négyszáz fővel nőtt, Kispaládé pedig duplájára, 1164-re emelkedett. A HVG arról írt, hogy a határ menti településeken az évtized elején 17,5 ezer embernek volt bejelentett lakása, tavaly viszont ez a szám már meghaladta a 21 ezret.

Szaftos a téma: több mint másfél milliószor töltötték le a Gyurcsány-videót. De a betelefonálós műsorokban is régóta téma a nyugdíjak ügye, mindig akad néző, aki azt kérdezgeti: miért kapnak a Kárpátaljáról érkezők háromszázezer forintos nyugdíjat, amikor nem itt fizették a járulékot?

A nyugdíjbiztosító internetes oldalán bárki elolvashatja a választ. Egy 1963-as szovjet–magyar egyezmény szerint a felek állampolgárai, ha a másik országba áttelepülnek, ott állandó, bejelentett lakhelyük lesz, jogosultak az öregségi és hozzátartozói, baleseti és átmeneti bányászjáradékra, rokkantsági, valamint betegségi, anyasági, családtámogatási ellátásokra. De le kell mondaniuk annak az országnak a nyugdíjáról, amelyet elhagytak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egy DK-s kérdésre válaszolva elmondta: 2015 decemberében 1 milliárd 117 millió forintot fizetett ki az állam az áttelepült nyugdíjasoknak. 2010 óta évente ezer felett van azoknak a száma, akik magyar nyugdíjat igényelnek odaátról.

Felhívom Kőszeghy Elemért, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjét. Már több mint harminc éve újságíró. Mint mondja, meg tudja különböztetni a tényeket a propagandától. Ő kikérette a megyei nyugdíjalaptól, hányan mondták vissza az ukrán nyugdíjat. Azt a választ kapta, hogy 2010 és 2017 között 4451-en kérték a folyósítás megszüntetését. Írt is róla cikket a lapjába: „Az internet révén seperc alatt kiderül, hogy Magyarországon jelenleg 2,1 millió (!) nyugdíjas él, aminek a feltételezett négyezer mindössze 0,19 százaléka. Tehát állításuk szerint ez a 0,19 százalék a felelős 99,81 százalék minden kínkeservéért!”

− Sokan közülük meghaltak már, többen szlovák, izraeli, német vagy éppen orosz nyugdíjat igényelhettek. Becslésünk szerint három és fél ezernél nem több azoknak a száma, akik az utóbbi hét évben magyar nyugdíjra váltottak – magyarázza.

(Rétvári Bence szerint az egyezmény alapján 9288 igénylőnek fizettek nyugdíjat. Igaz, a megállapodás nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszországra is érvényes.)

A témával foglalkozó riportokban és videókban rendre „ukrán nyugdíjasokról” beszélnek. Kőszeghy Elemér szerint ezzel démonizálnak egy olyan közösséget, amelynek tagjai nem jelentenek veszélyt senkire, ráadásul nem is tudnak reagálni a felvetésekre.

− Ne tapossanak belénk! Ők nem ukrán nyugdíjasok, hanem magyarok. Ilyen alapon én is ukrán újságíró vagyok?

Igaz az is, hogy sok az ügyeskedő, csaló a határszélen. Nemrégiben az Index oknyomozó cikksorozatban számolt be arról, hogy rengeteg „csaló ukrán és orosz szerzett magyar állampolgárságot, hogy aztán szabadon utazhassanak a világban, kemény maffia épült a közvetítésre. Korrupt hivatalnokok, csaláshoz asszisztáló ügyvédek, dublőrök” segítették őket.

Arról is hallani, hogy a honosítási papírokkal nem lehetetlen kereskedni. Nincs rajtuk fotó, csak név, így nehéz azonosítani a valódi tulajdonost. Vannak, akik a nyugdíj-átjelentkezéssel is ügyeskednek, hamis papírt vesznek arról, hogy gyárigazgatók vagy magas rangú tisztviselők voltak odaát. Abban reménykednek, hogy a hasonló beosztásnak megfelelő magyar nyugdíjat kapják. Persze ez a kisebbség. A többség betartja a törvényeket, és még így is jól jár. Ha például az ukrajnai tízezres nyugdíjról lemond, Magyarországon a többszörösét kapja. Helmeczy László ügyvéd ismer olyan kárpátaljai magyar főorvost, aki 45 év munkaviszony után 16 ezer forint nyugdíjat kapott Ukrajnában. Átköltözött, és idehaza most 300 ezer forint a nyugdíja. De ez a törvény szerint jár neki.

Kocsiba ülünk. Csaknem négy óra az út Pestről.

(...) Kispaládon nagy a hideg. Kutyák kódorognak a kockaházak előtt. Bezárulnak előttünk az ajtók, nem szól szám, nem fáj fejem. Nem csoda, a kispaládi fiktív bejelentkezések miatt rendőrségi nyomozás is indult.

− Azt bezzeg senki nem írja meg, hogy 45 ezer forintot kérnek a kárpátaljaiaktól a lakcímbejelentésért – dohog egy férfi. Közmunkásként dolgozik. Meséli, házak újultak meg a bejelentkezések óta. Van, ahova száz, kétszáz embert is bejelentettek, harminc–ötvenezer forint közötti tarifával számolva még egy ház ára is összejöhet. A kispaládi férfi nevét nem árulja el, de segít kiigazodni a faluban. Mutatja, hol laknak „ukrán nyugdíjasok”.

– Ők legalább tényleg itt élnek – mondja.

Takaros ház, rozsdaszín kerítés, műholdvevő tányér az eresz alatt. Kijön egy idős nő, rokonától búcsúzik éppen. A bemutatkozás után azonnal elköszön tőlünk, nem akar nyilatkozni.

A polgármesteri hivatalban belebotlunk a falu első emberébe. Magyar Sándorné is rögtön közli, ő sem nyilatkozik. Nem kérdezzük, mégis tudomásunkra hozza, ő független, de kormánypárti. Hogy értsük. Aztán mentegetőzik, egyébként tényleg rossz náluk a vonal. Szóval vele beszéltem telefonon, nem a központossal. Mosolygok. Nem faggatom tovább.

Egyik kollégája azt mondja, szerinte azért akarnak sokan magyar lakcímet, hogy magyar rendszámú kocsijuk lehessen. Nyugaton dolgoznak, Németországban vagy Csehországban, uniós rendszámmal ritkábban állítják meg őket a rendőrök. Ilyen egyszerű lenne? Persze nem.

A hírek szerint Szabolcs megye lakossága csaknem harmincezerrel nőtt. Kőszeghy Elemér szerint legalább ennyi kárpátaljai magyar dolgozik Magyarországon.

− Hiányszakmákban helyezkednek el – mondja a telefonba. − Darukezelőként vagy hegesztőként dolgoznak, Magyarországon fizetnek adót és járulékot. Az áttelepült nyugdíjasok pedig megveszik az elhagyott házakat, felújítják őket. Vannak, akik csak azért igényelnek magyarországi lakcímet, hogy például személygépkocsit vásároljanak, mivel Ukrajnában ugyanaz a márka és ugyanaz az évjárat majdnem a duplájába kerül. Mi ezzel a probléma?

A HR-vezetők Napi.hu által rendezett tavaly őszi konferenciáján kiderült: az ukrán munkavállalók hazai elhelyezkedésére a nemzetgazdasági tárca projektmenedzser-irodát hozott létre, amely szeptember végére több mint 6300 ukrán munkavállalónak tudott munkát szerezni a magyar munkaerőpiacon. Szükség van rájuk, hiszen a hazai vállalatok 81 százaléka küzd munkaerőhiánnyal. A Napi.hu szerint várhatóan két éven belül minimum százezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon.

Béla bácsival Magosligeten találkozunk. Nyugdíjas már. Azt mondja, náluk kevés bejelentett van. Egyről biztosan tud. A nagynénje fia az illető, akit ő maga azért jelentett be a házába, nehogy elvigyék a gyereket az ukrán frontra katonának.

A hivatalban – persze névtelenül – azt mesélik: voltak, akik azért akartak bejelentkezni a faluba, hogy a német munkavállaláshoz legyen uniós lakcímkártyájuk. Azzal ugyanis Németországban is jár nekik az egészségügyi ellátás. Sokan megpróbálnak visszaélni a kettős állampolgárság igénylésével is, az egyik hivatalnok például megtagadta annak megadását, mert a kérelmező erősen törte a magyart. Pletykálnak arról, hogy másutt a becstelen hivatalnokok elengedik a fülük mellett a kérelmezők által rosszul kiejtett magyar szavakat. A zsebbe csúsztatott pénz sokat segít.

Egy másik környékbeli fontos ember − naná, hogy névtelenül − szintén azt magyarázza, hogy a kárpátaljai magyarok nemcsak a Gyurcsányék által emlegetett nyugdíj, hanem a behívó előli menekülés, az orvosi ellátás, a magyar rendszámú autó, a munkavállalás miatt akarnak magyarországi lakcímet szerezni. És valóban vannak páran, akik csalnak.

Helmeczy László a legfőbb ügyészhez fordult a határszéli ügyekben, ismeretlen tettesek ellen közokirat-hamisítás, költségvetési csalás és választási rendje elleni bűntett miatt. Felmerült ugyanis még egy ok.

− A választás napján sokan utaznak át Magyarországra, az egyéni jelöltekre is leadják a voksukat. Ha nem lenne Magyarországon bejelentett lakcímük, akkor a kettős állampolgárok csak pártlistára szavazhatnának – magyarázza az ügyvéd, aki egyébként a DK nyíregyházi jelöltje lesz a voksoláson.

Szerinte a magyar politikai erőknek és a hivatalnokoknak is érdekük az, hogy őket lakónyilvántartásba vegyék.

– Az önkormányzatokat kvóták alapján finanszírozzák. Ha emelkedik a település létszáma, a falu jobban jár, de nagyobb fizetést kaphat a jegyző, a polgármester is.

Kőszeghy Elemér azt mondja, nem lehetnek sokan, akik a voksolás miatt utaznának Magyarországra.

– Ránk is jellemző, hogy főleg az idősek vesznek részt a szavazásokon. Nem tartom valószínűnek, hogy ők két-három órát várakoznának a határon csak azért, hogy odaát voksolhassanak. (...)

Kőszeghy Elemér szerint a mostani kampány sok kárt okoz: a Kárpátalján élők úgy gondolhatják, Magyarország megint hátat fordított nekik, az anyaországiak pedig azt hihetik, a külhoni magyarok rajtuk élősködnek.

− A 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson sem tették túl még magukat az anyaországon túl élő magyarok – mondja. − A kárpátaljai nyugdíjasok elleni kampánnyal újabb sebek keletkeznek, amelyek csak nagyon hosszú távon gyógyulnak be.

 

 

2018. február 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán Viktor mint ma született bárány

Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot >

Tovább

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább

Orbán mint modell Vučić számára

Szerbia is tovább illiberalizálódik, Orbán módszerének felhasználásával, ám az ország így aligha lesz alkalmas jelölt az >

Tovább

Merkel európai fordulata

A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról >

Tovább

Bill Gates lenyúlta Soros szerepét

Ezért valószínűleg azon sóhajtozik: „ilyen az, amikor az embert elhagyják egy fiatalabbért”. Közben pedig bánatosan egy >

Tovább

Irodalmi nemzet a magyar

Mert hát nem ugyanazt mondja a nemzeti testtel és lélekkel egylényegű legfőbb jogforrás, mint a szépíró, >

Tovább

Szabad a gazda

Az ellenzék két helyszínen érezheti magát félig-meddig otthonosan, a Hit Gyülekezete ATV-s stúdiójában és az EMIH >

Tovább

Orbán kettős játéka

Egyrészt nekimegy az uniós partnereknek, majd  egy lépést tesz hátra, de a végén azért bevisz egy-két >

Tovább

„Orbán, a provokatőr marad”

Ám senki se gondolja azt, hogy a lépés akár egy jottányit is változtatott a magyar menedékpolitikán. >

Tovább

A nemzet közszelleme volt béklyóban

S ez olyan destruáló hatással volt az egész világra, hogy az új generációk már úgy nőttek, >

Tovább

Orbán populista, Trump egy bohóc

Mind a hívei, mind az ellenfelei azt gondolták, hogy most majd ő lesz Amerikában Orbán, aki >

Tovább