Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump és Orbán – a mézeshetek vége
Kiállása Trump mellett váratlan módon még inkább elszigetelte őt, ugyanakkor Trump hálája egyre késik, s ha józanul mérlegeljük a kialakult helyzetet: nem számíthatunk rá, hogy valaha is a magyar miniszterelnök előnyére lenne fordítható bármilyen efféle „hála”. Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
Február 22-én a parlamentben Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy egy bizonyos szövetséges NATO-tagország 2015 során puccskísérlettel kívánta volna eltávolítani az Orbán-kormányt. Minthogy a célzás úgy illett az Egyesült Államokra, mintha egyenesen rászabták volna, így nem csoda, hogy a budapesti nagykövetség – szóvivője, Richard Damstra útján – azonnal kritikusan reagált a vádra.
Ismerve a Fidesz összeesküvés-elméleteit, továbbá azt, hogy miként vélekednek az Egyesült Államokról, mindezen csodálkozni nemigen lehet. Nyilvánvalóan jelzésértéke van, mint ahogy annak is, hogy a kifogásokat – melyeknek évekkel korábban Lázár János miniszter sokkal durvábban már hangot adott – most a Fidesz-vezérkar súlytalan s komolyan aligha vehető figurájával mondatták el. Hisz azért lássuk be, Matolcsy még a rezsibiztosnál vagy Kósa Lajosnál is kevesebb hitellel rendelkezik.
Kérdéseket csak az vet fel, miért szedték elő ezt a nyilvánvalóan nem szűnő problémát épp most, miközben 2015 óta oly buzgón igyekeztek róla megfeledkezni, s azt sugallni, mintha meg sem történt volna. Ráadásul lépten-nyomon érzékeltették azt is, hogy a 2015-ös „támadást” nem tekintik másnak, mint egyetlen ember ártó, így mégiscsak elszigetelt akciójának. Hogy félre ne értse senki, André Goodfriend egykori ügyvivőről van, illetve volt szó.
A választ gyorsan megkapjuk, ha Matolcsy összeesküvés-elméletét nemzetközi kontextusba helyezzük. Ez persze megmagyarázza a kormány intencióit, ám azok kalandor vagy a magyar érdekek szempontjából ártó jellegét korántsem csökkenti, sőt megsokszorozza. Nézzük csak, mi történt a nagyvilágban, mintegy előjátékaként mindannak, ami február 22., azaz Matolcsy aktuális színrelépése előtt történt?
A nemzetközi élet feketebárányai – a maguk ereje, elszántsága vagy épp pimaszságuk szerint – sorra kezdték tesztelni Trumpot: vajon képes lesz-e kikaparni számukra a gesztenyét az amerikai adminisztráció egészséges ellenálló ösztöneit legyűrve?
Nagyjából egy hónappal Donald Trump beiktatása előtt a Liaoning nevű kínai anyahajó, egy csatlakozó flottával együtt, kihajózott a Dél-kínai-tengerre demonstrálandó, hogy Kína valójában merre és milyen módszerekkel kívánja érvényesíteni érdekeit abban a térségben, ahol eddig az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei számítottak meghatározó katonai tényezőnek.
Január 23-án Kína felújította interkontinentális rakétakísérleteit, kilőve a legmodernebb generációjú, úgynevezett Dongfeng 41-et. A kormányhoz közeli és elsősorban nemzetközi kérdésekkel foglalkozó Huanqiu Shibao az esettel kapcsolatban azonnal leszögezte: a rakéta hatótávolsága 14 ezer kilométer, vagyis képes elérni az Egyesült Államok valamennyi pontját. „Ezzel – jegyzi meg a cikk – nagyobb tisztelet fogja övezni a világban hazánkat.”
Azt követően, hogy Trump telefonon beszélt Putyin elnökkel (január 28.), a kelet-ukrajnai szeparatisták rakétatámadásokat indítottak az ukrán kormányerők ellen. A Kreml pedig néhány nap múltán bejelentette: hivatalos okmányokként ismerik el azokat a dokumentumokat, melyeket a szeparatisták Kelet-Ukrajna területén állítanak ki – ez egyébként a minszki megállapodások megszegését jelenti.
Január 30-án Irán tesztet hajtott végre egy közép-hatótávolságú, úgynevezettt Khorramshahr rakétával, mely ugyan alkalmatlan arra, hogy Európa szívét elérje, de nincs olyan közel-keleti célpont, melyet meg ne lehetne semmisíteni vele, különösen, ha nukleáris töltettel szerelik fel. Teherán nem is csinált titkot abból, hogy a teszt egyértelműen Izrael ellen irányul, ami a diplomácia nyelvén végül is egy Washingtonnak szóló egyértelmű üzenetnek felelt meg.
Észak-Korea február 12-én – hosszabb kihagyás után – újabb interkontinentális rakétakísérletet hajtott végre, közvetett módon Japánt véve célba.
Egy sor olyan esemény, melyek ugyan nem előzmények nélkül valók, de így együtt, pár hét alatt a helyzet eszkalálódását jelzik. Mindenki a maga módján reagált egyrészt arra, hogy Trump beiktatására január 20-án mégis sor került. Másrészt viszont – alig pár nappal később, hogy Trump befolyása, mozgástere s ezzel komolyan vehetősége látványosan zsugorodni kezdett, ez egyébként nem véletlenül Michel Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó távozásával esett egybe – kezdeni kellett valamit azokkal az illúziókkal, melyeket a világ „latorállamai” korábban az elnök személyéhez fűztek. A „teszt” eredménye valamelyest megnyugtatta közülük azokat, melyeket az új elnök a kampánya során nem kímélt (Kína, Észak-Korea, Irán), és kétségbe ejtette azokat (Oroszország, Magyarország), amelyek egészen mást vártak az amerikai kifejlettől a november 9-i csodás ébredést követően.
Az még nem világos, Orbán milyen mértékben képes viszonyulni az új realitásokhoz, vagyis, hogy tavaly nyári, tusványosi nagy befektetéséből eddig csak kudarc származott. Kiállása Trump mellett váratlan módon még inkább elszigetelte őt, ugyanakkor Trump hálája egyre késik, s ha józanul mérlegeljük a kialakult helyzetet: nem számíthatunk rá, hogy valaha is a magyar miniszterelnök előnyére lenne fordítható bármilyen efféle „hála”. Ugyanis e percben olyanok állnak nyerésre, akik abban érdekeltek, hogy Trump mozgástere minimálisra – azaz protokollárisra – zsugorodjék. Ha az elnök végül arra kényszerül, hogy bőrét mentve, Putyinnal szemben pozícionálja magát – amint ez lényegében megtörtént, Moszkvában is ekként értékelik a Krímről, s utóbb a szankciókról tett kijelentéseit –, akkor aligha lesz érdeke a legcsekélyebb figyelmet is szentelni egy, Moszkva zsoldjában álló, teljesen elutasított politikusnak, mint amilyen Orbán.
Magyar részről tehát ideje volt kellő távolságot mutatni, ahogy azt Putyin is tette az elmúlt két hétben, s olyan hivatkozási alapot teremteni, ami az új amerikai adminisztrációt is beilleszti abba az összeesküvés-elméletbe, melyet Budapesten még Obama idején összehoztak.
Következő cikk: A LÓCI JÁTSZIK AZ ÉV FELFEDEZETTJE!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >