Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sosem látott mértékű a magyarországi idegenellenesség
Az idegenellenesség akkor ugrott meg aztán nagyon, amikor már sokkal kevesebb volt Magyarországon a jól látható idegen, ellenben a politikai kampány továbbra is ezerrel pörgött.
Amióta mérik, soha nem volt még olyan magas az idegenellenesség Magyarországon, mint jelenleg. A menekültellenes kampányok hatását két kutatás egyszerre mutatta ki. A Tárki adatai szerint már az emberek több mint fele idegenellenes, az Index megbízásából a Závecz Research által készített felmérésből pedig kiderül, hogy már nem a cigányok, hanem az arabok a legelutasítottabbak.
Soha nem látott magasságokba nőtt az idegenellenesség a legutóbbi hónapokban. A Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és az októberi felmérés olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek.
Ez rekordadat, ami jelentősen meghaladja a korábbi, már eleve magas szintet. Míg a 2012 előtti években nagyjából 30 százalék körül volt Magyarországon az idegenellenesek aránya, ez a szám 2015-ig 40 százalék körüli magasságba emelkedett. Innen nőtt meg hirtelen korábban nem látott ütemben és mértékben, úgy, hogy most már az emberek 58 százaléka idegenellenes.
A Tárki három nagy csoportba sorolja a válaszolókat az idegenekkel szembeni véleményük alapján. Történelmi érdekességnél több, hogy az első hasonló mérésnél még mennyire mások voltak az eredmények.
1992-ben még az emberek közel háromnegyede a köztes kategóriába, a „mérlegelők” közé tartozott, miközben alig 15 százalék volt idegenellenes, nem is voltak sokkal többen, mint az „idegenbarátok”. Azóta az elutasítók (illetve azok, azt vállalják is a kérdezőbiztos előtt) egy szinte szubkulturális rétegből előbb masszív csoporttá váltak, mostanra pedig már ők a domináns többség. Az utóbbi hónapok további fejleménye, hogy a mérlegelők aránya a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza, miközben az idegenbarátok aránya a nullához közelített.
Érdemes kicsit közelebbről megnézni a menekültpara óta készült felmérések adatait, hogy jobban lássuk a folyamatokat. Az idegenellenesség ugyanis egyáltalán nem folyamatosan növekedett. Az elutasítás elsőre talán meglepő módon nem akkor robbant igazán nagyot, amikor a legnagyobb számban lehetett tényleg menekülteket látni Magyarországon.
A Keleti pályaudvar környékén kumulált káosz és a humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet kicsúcsosodása idején, 2015 nyarán és kora őszén nem idegenellenesből lett több, hanem mérlegelőből. Sík Endre, a Tárki kutatásvezetőjének szavaival, ekkor
mindkét szélsőséges véleményt vallók aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt.
Az idegenellenesség akkor ugrott meg aztán nagyon, amikor már sokkal kevesebb volt Magyarországon a jól látható idegen, ellenben a politikai kampány továbbra is ezerrel pörgött. Bár ez ellentmondásnak tűnhet, valójában ilyen a gyűlölet lélektana: Az arc nélküli idegent könnyebb utálni és rettegni, mint azt, akit hús-vér személyként, esetleg szenvedő helyzetben látunk. Az idegenellenesség ennek megfelelően nőtt hatalmasat az idei év elejére, és ez a folyamat folytatódott a legutóbbi hónapokban is, hogy aztán a kvótanépszavazás hónapjában meglegyen a rendszerváltás utáni új magyar csúcs.
Az Index megbízásából ezzel közel egy időben, a népszavazási kampány utolsó napjaiban készített reprezentatív felmérést a Závecz Research is, melyben szintén voltak az idegenellenességre vonatkozó kérdések. Az egyik hagyományos módszertani eszközt használva azt kérdeztük a mintába bekerült ezer embertől, hogy elfogadnának-e szomszédjuknak egy erdélyi magyart, egy homoszexuálist, egy cigányt – és még felsoroltunk néhány csoportot, melyekről érdekesnek tűnt, hogy mekkora az elfogadásuk és elutasítottságuk. (…)
Három csoporttal szemben különösen nagyok az ellenérzések, és ezek, illetve ezek sorrendje önmagában is tanulságos. A cigányoké hosszú ideje a legelutasítottabb csoport, a válaszolók kétharmada most sem járulna hozzá, hogy cigány szomszédja legyen. De most van egy a cigányságnál is inkább elutasított kisebbségi csoport: az araboké. Őket csak az emberek ötöde fogadná el fizikai közelségben – hogy az arabok 2015-ben átvették az utolsó helyet, nem nagyon tekinthető másnak, mint a migrációs válság és a menekültellenes kampány hatásának.
A többség fejében a jelek szerint most a cigányok és az arabok versengenek a leginkább elutasított pozícióért – rezonálva a kormányzati retorikára, amely sokszor szintén a „megvannak nekünk a saját szerencsétlenjeink” szövegekkel hangolt a menekültek befogadása ellen. A kampány eredménye, hogy most már van egy olyan képzelt csoport, amelytől az emberek a cigányoknál is jobban tartanak – ez lenne a roma integráció eddigi legnagyobb sikere.
A harmadik rendkívül erősen elutasított csoport a szíriai keresztényeké. Rájuk azért is kérdeztünk külön, mert az immár külön keresztényvédő államtitkárságot üzemeltető kormány is igyekszik leválasztani a közel-keleti keresztényeket a többi menekültről, nyíltan vállalva, hogy vallási alapon szelektálnak, és úgy gondoltuk, érdekes lehet, hogy a magyar társadalom mennyire fogékony az általános idegenellenes kampány közepette az ilyen különbségtételekre. Nos, a szír keresztények a magyar idegenellenesség térképén valahol a cigányok és a homoszexuálisok között helyezkednek el. Ebből kiolvasható a differenciált idegenellenesség is, hiszen a keresztény jelző adhat „mentesítést”. De az ellenkezője is: az alapműsorrá tett démonizálás után minden idegen többé-kevésbé veszélyesnek látszik. (…) (Index)
Következő cikk: Továbbra is szegény a vajdaságiak többsége
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >