Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Üdvözlet Abbáziából
Abbáziában megfordult Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Németh László és a mi Tamási Áronunk is. Simon Judit (Erdélyi Riport):
Ahol az úri társaság fürdik
Abbáziát – maradjunk a település olasz, német és magyar elnevezésénél – az 1800-as évek második felében „fedezték fel”, hogy mind üdülésre, mind gyógyászati szempontból ideális hely. Ehhez a 19. század végén meg kellett építeni a vasutat, és felépíteni a vendégfogadásra alkalmas szebbnél szebb villákat, szállodákat. Az 1900-as évek elején a város meghódította az úri társaságot, sikk lett Abbáziában tölteni a nyarat, néha a telet is.
A császári család tagjai járták a ma is működő szállodák lépcsőit, merítkeztek meg az öböl kék vizében, maga Ferenc József is ellátogatott az üdülőhelyre.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után Fiumét és ennek részeként Abbáziát a magyar koronához csatolták, minek utána magyar tengernek nevezték az Adriát.
A történelem viharai sem kerülték el: 1918-ig az Osztrák tengermellék, 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszláviához csatolták. 1991-ben Horvátország függetlenné válásával az ország része lett.
A város mindmáig megőrzött valamit arisztokratikus jellegéből, csak kicsit kellett megerőltetnünk a fantáziánkat, hogy az elegáns szállodák halljába, a sétányokra, a kerthelységekbe múlt század eleji hölgyeket és urakat képzeljük, napernyővel és sétapálcával, hatalmas turníros ruhában, kalapban, illetve öltönyben és zsirardiban izzadni. Megállapítom: milyen nagyszerű dolog, hogy nyáron aligruhában sétálhatok a parton, és este sem kell felvennem szűk estélyit, a férfiaknak sem kell nyakkendőt kötniük. Melynek említésére barátomat a 35 fok meleg ellenére kirázza a hideg…
Megörökített látogatók
Az ántivilágbeli nyári öltözéket – ilyenben még télen sem járnának szívesen napjaink férfiemberei! – viselő urak között felismerek néhányat, igaz, ők nem az arisztokrácia tagjai. Írók, költők, művészek, akik Abbáziában nyaraltak vagy gyógyultak. Egyikük-másikuk szoboralakban maradt itt a parti sétányokon.
Csehov úrnak a fejét mintázta meg a művész, Miroslav Krleža úr egész alakos szobra az író és műve lényegét ragadta meg. Gyönyörű táncmozdulattal örökítették meg Isidora Duncant, a zenepavilon bejáratánál egy remekbe szabott hegedűs fogadja a turistákat. Bezzeg, a régi szép időkben, amikor Abbázia a Monarchiához tartozott, amikor Fiumét, mint magyar kikötőt tartották számon, akkor a zenepavilonban muzsikusok szórakoztatták a sétáló közönséget.
A parton, a tengerben fürdő hatalmas kövek egyikén a Lány sirállyal szobor. A lány a tengerre néz, csak hajóról látni az arcát. Azt írják az útikönyvek, eredetileg egy Mária szobor volt a helyén, azt elvitték, és a 60-as évek óta ez a lány Abbázia – nem Opatija –jelképe.
A parti sétány, Lungomárénak hívják, 11 kilométer hosszú, elvisz egészen a következő településig. De ki sétál annyit, ha nem muszáj? Úgynevezett Csillagösvényt is kialakítottak, a csillagok a horvát nemzet nagyjainak emlékét örökíti meg. Ott van Miroslav Krleža neve is, róla tudom, kicsoda, szeretem a drámáit, másokról nem is hallottam, de ez az én hibám. Meg azoké, akiknek nem jutott eszébe, hogy a horváton kívül más nyelven is feltüntessék, ki, miért is érdemelte ki a csillagot.
Magyar nevet nem láttam, ahogy magyar író, művész szobrával sem találkoztam, pedig sokan jártak Abbáziába, sokan kedvelték a félsziget szépséges üdülőjét. Jókai Mór kétszer is, először nevelt lánya Róza, és Feszty Árpád festőművész házasságkötésekor, később elvitte oda a nála sokkal fiatalabb második feleségét Nagy Bellát is. A klasszikusok is szerettek romantikázni, mielőtt klasszikusok lettek… Déry Tibor gyerekként nyaralt Abbáziában, a 16 éves Füst Milán az öböl partján kezdte el írni a naplóját. Móra Ferenc egyik regényét, az Ének a búzamezőkön-t kezdte írni valamelyik patinás szállodában. Abbáziában megfordult Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Németh László és a mi Tamási Áronunk is.
Csak a korok változtak
Abbáziában egy jeggyel két múzeumot lehet megnézni, egyik a Villa Angiolinában turisztikai jellegű, a másik – a Svájci ház nevet viselő – a település emlékeit őrzi. Előbbit egy fiumei olasz kereskedő, a másikat egy svájci építette, de mindkét gazdag úr háza küszöbét csak azért lépte át az arisztokrácia, mert feleségük ereiben nemesi vér csörgedezett. A kék vér súlyos kórt jelent – jegyzi meg nevetve egészségügyis barátom, aztán ámuldozunk, hogy a régi fotókon felismerjük azokat a helyeket, amelyeket csavargásunk során láttunk. Alig változtak valamit, leszámítva a modern kor áldásait. S ebben semmi irónia nincs, a légkondi, a wi-fi tényleg áldás a hegyek és tenger között. A Svájci házban két újságra lelek. Mindkettő magyar, egyik politikai napilap, úgy hívják Tengerpart, a másik a hivatalos közlöny.
A két villa közelében ott a Kvarner szálloda, ahová merő sznobizmusból elmennék vacsorázni – most is élő zene segíti az emésztést –, de az árlap tanulmányozása után lemondunk a romantikázásról. A Milenijum halljában megcsodálom az eredeti, antik meisseni vázákat, de beljebb nem merek menni, lehet, a levegő is pénzbe kerül. Na jó, azért nem volt annyira rossz sorunk a tengerparton, de panaszkodás nélkül mit ér a nyaralás?
Az viszont komolyan eszembe jutott, hogy azokban a békeidőkben aligha léphettem volna be a Villa Angiolinába, bajosan lakhattunk volna abban a szállodában, amelyikben most dőzsöltünk, hiszen sem nemesek, sem híresek, sem dúsgazdagok nem vagyunk.
Most mindaz, ami akkoriban komoly és fontos volt, vicces. Amint azon is jót nevettünk, hogy a Kvarner-öböl partján, a parkokban paszulyleves illata áradozik, aztán rájövök, arrafelé a babérlevél közkedvelt dísznövény. A hatalmas parkban amúgy egzotikus nővények, fák és pálmafák pompáznak, melyeket messzi tájakról hoztak az úri közönség gyönyörködtetésére.
A Svájci házban, a múzeumban, ott vannak a titói korszak, azaz a jugoszláv emlékek, utca is őrzi a marsall nevét. A fotókon mosolyogó munkásosztály, híres énekesek, boldog kirándulók idézik az emberarcú szocializmus időszakát. Semmi megbélyegzés, semmi komcsizás – az is egy lezárult korszak, akár az előtte valók.
Amúgy érdekes, hogy az óváros minden épülete régi pompájában látható, még az elhagyatott ingatlanokat is szépen karbantartják, az ablakok is tiszták. A parton szinte nem is látni szocreál épületeket, a szocializmus a hegyen építkezett. Lejjebb, Opatija kijáratánál új, hatalmas, 21. századi szállodák üveg és acél elemei csillognak a napfényben. Ezt hajóról láttuk.
Következő cikk: Orbán kevesli az aranyakat: kegyvesztett lett az olimpiai bizottság elnöke
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >