Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mit keres Szerbiában egy keleti nagyhatalom?
„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van.” Deutsche Welle, B92, Vajdaság Ma:
Hszi Csin-ping kínai elnök – miután Pekingben találkozott Angela Merkel német kancellárral –, pénteken háromnapos látogatásra érkezett Szerbiába. Felmerül a kérdés, hogy mit is akarhat egy gazdasági nagyhatalom egy kis balkáni államban. A szerb média napok óta erről a látogatásról cikkezik. (...)
Kína jelenleg az egyik olyan ország, amelynek van tőkéje a beruházáshoz, s ebben a tekintetben nagy elvárásokat támasztanak a ma kezdődő látogatással szemben, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Boško Jakšić külpolitikai kommentátor. Véleménye szerint Kína inkább a kereskedelemre és a beruházásokra fekteti a hangsúlyt, s nem a geopolitikai viszonyok lesznek a középpontban.
„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van, geostratégiai szempontról pedig inkább a görögországi vagy a hollandiai kínai beruházásokról lehet beszélni. Ezért, ami Szerbiát illeti, szerintem inkább gazdasági-pénzügyi, mintsem politikai viszonyról van szó” – magyarázza. (...)
Egyes magyarázatok szerint a kínai elnök látogatása által akarja Belgrád megmutatni nyugati partnereinek, hogy az EU-nak is van alternatívája. Ebben a kontextusban gyakran emlegetik Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő őszre tervezett szerbiai látogatását is. Milan Ćulibrk (a NIN főszerkesztője) szerint a kínai elnök valóban érdekes politikai pillanatban érkezik, mindössze néhány nappal azután, hogy Vučić lemondta amerikai és brüsszeli látogatását, s alig tíz nappal azután, hogy Szerbia meghívást kapott az Eurázsiai Unióba szabad kereskedelmi zóna létrehozása céljából. Ćulibrk ide sorolta még Vučić és Putyin moszkvai találkozóját is.
„Mégis úgy vélem, hogy túlzás mindezt Szerbia új külpolitikai irányvonalaként látni. Belgrádból már néhány éve azt az üzenetet közvetítik, hogy a fő cél az Európai Unió, de emiatt nem fogják lerontani a Kínával és Oroszországgal ápolt viszonyt” – húzza alá.(…)
A kínai elnök látogatása így ismét a szerb külpolitika négy pillére (EU, USA, Oroszország, Kína) részének tekinthető, amelyet még Boris Tadić hatalma alatt népszerűsítettek. Milan Ćulibrk szerint „ezek a pillérek meglehetősen meglazultak, s meg kell határozni a prioritásokat, nem pedig a pillérek között sétálgatni, s ily módon próbálni meg hasznot húzni. Ha az EU felé köteleződtünk el, akkor az meg kell mondani, de úgy is kell viselkedni” – húzza alá Ćulibrk.
Boško Jakšić megjegyzi, hogy a négy pillérről szóló történet „a szerb diplomácia próbálkozása volt”, de „Szerbia a végén visszatért arra a helyre, ahová tartozik a globális világban”. Véleménye szerint lehetetlen, hogy Szerbia olyan országok stratégiai partnere legyen, mint Kína és Oroszország.
„Mégis van különbség a két viszonyt illetően, mert Oroszország esetében a politikai dimenzió a döntő, pontosabban Szerbia elfordulása az EU-tól, Kína esetében viszont úgy vélem, csak a közös gazdasági érdekek képezik a lényeget” – magyarázza.
Következő cikk: A Nemzetközi Atlétikai Szövetség eltiltotta az orosz atlétákat a riói olimpiától
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >