2025. április 18. péntek
Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mit keres Szerbiában egy keleti nagyhatalom?

„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van.” Deutsche Welle, B92, Vajdaság Ma:

Hszi Csin-ping kínai elnök – miután Pekingben találkozott Angela Merkel német kancellárral –, pénteken háromnapos látogatásra érkezett Szerbiába. Felmerül a kérdés, hogy mit is akarhat egy gazdasági nagyhatalom egy kis balkáni államban. A szerb média napok óta erről a látogatásról cikkezik. (...)

Kína jelenleg az egyik olyan ország, amelynek van tőkéje a beruházáshoz, s ebben a tekintetben nagy elvárásokat támasztanak a ma kezdődő látogatással szemben, hangsúlyozta a Deutsche Wellének Boško Jakšić külpolitikai kommentátor. Véleménye szerint Kína inkább a kereskedelemre és a beruházásokra fekteti a hangsúlyt, s nem a geopolitikai viszonyok lesznek a középpontban.

„Magyarországgal együtt Szerbia azon országok közé tartozik, amelyeknek Kína számára földrajzi jelentőségük van, geostratégiai szempontról pedig inkább a görögországi vagy a hollandiai kínai beruházásokról lehet beszélni. Ezért, ami Szerbiát illeti, szerintem inkább gazdasági-pénzügyi, mintsem politikai viszonyról van szó” – magyarázza. (...)

Egyes magyarázatok szerint a kínai elnök látogatása által akarja Belgrád megmutatni nyugati partnereinek, hogy az EU-nak is van alternatívája. Ebben a kontextusban gyakran emlegetik Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő őszre tervezett szerbiai látogatását is. Milan Ćulibrk (a NIN főszerkesztője) szerint a kínai elnök valóban érdekes politikai pillanatban érkezik, mindössze néhány nappal azután, hogy Vučić lemondta amerikai és brüsszeli látogatását, s alig tíz nappal azután, hogy Szerbia meghívást kapott az Eurázsiai Unióba szabad kereskedelmi zóna létrehozása céljából. Ćulibrk ide sorolta még Vučić és Putyin moszkvai találkozóját is.

„Mégis úgy vélem, hogy túlzás mindezt Szerbia új külpolitikai irányvonalaként látni. Belgrádból már néhány éve azt az üzenetet közvetítik, hogy a fő cél az Európai Unió, de emiatt nem fogják lerontani a Kínával és Oroszországgal ápolt viszonyt” – húzza alá.(…)

A kínai elnök látogatása így ismét a szerb külpolitika négy pillére (EU, USA, Oroszország, Kína) részének tekinthető, amelyet még Boris Tadić hatalma alatt népszerűsítettek. Milan Ćulibrk szerint „ezek a pillérek meglehetősen meglazultak, s meg kell határozni a prioritásokat, nem pedig a pillérek között sétálgatni, s ily módon próbálni meg hasznot húzni. Ha az EU felé köteleződtünk el, akkor az meg kell mondani, de úgy is kell viselkedni” – húzza alá Ćulibrk.

Boško Jakšić megjegyzi, hogy a négy pillérről szóló történet „a szerb diplomácia próbálkozása volt”, de „Szerbia a végén visszatért arra a helyre, ahová tartozik a globális világban”. Véleménye szerint lehetetlen, hogy Szerbia olyan országok stratégiai partnere legyen, mint Kína és Oroszország.

„Mégis van különbség a két viszonyt illetően, mert Oroszország esetében a politikai dimenzió a döntő, pontosabban Szerbia elfordulása az EU-tól, Kína esetében viszont úgy vélem, csak a közös gazdasági érdekek képezik a lényeget” – magyarázza.

2016. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán

Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >

Tovább

A liberális nemzetközi rend után

Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >

Tovább

A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni

Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >

Tovább

Európa jelenleg a szabadság szigete

Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >

Tovább

A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását

Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >

Tovább

Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának

Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >

Tovább

A meggyőzhetetlenek

Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >

Tovább

Te, jó ég, hol élek?

Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >

Tovább

Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak

Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >

Tovább

Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét

Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >

Tovább

Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie

Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >

Tovább

Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint

A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >

Tovább