Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szex, kommunizmus, konzervativizmus
Žižek, a kortárs filozófus fenegyerek odacsap a kapitalizmusnak. Kósa András (MNO):
Az Adam Kirsch által a „Nyugat legveszélyesebb filozófusaként” emlegetett szlovén Slavoj Žižek láthatóan élvezi is az intellektuális botrányhős szerepét. Ezt a kétes státust az elmúlt bő évtized szívós munkájának – és kétségtelenül lenyűgöző szellemi teljesítményének – köszönhetően sikerült kivívnia. A szerző most megjelent könyvében sem tagadja meg önmagát.
Már maga az alcím is kijelöli a zizeki kritika és újraértelmezés aktuális célpontjait: Francis Fukuyamától Samuel P. Huntingtonon át Thomas Pikettyig tart a skála. Hogy a nevezett urakat – akik valószínűleg kézzel-lábbal tiltakoznának, hogy valaha is egy lapon emlegessék őket – mi köti össze? Žižek szerint az, hogy valamennyien a (neo)liberális kapitalizmus, a szabadpiac dogmáján belül építették fel saját rendszerüket, még az a Thomas Piketty is, aki Žižekéhez hasonlóan provokatív, A tőke a 21. században című könyvével vált világsztárrá.
Piketty esetében hiába az egyértelmű utalás Marx klasszikusára, Žižek szerint a francia kolléga túl gyáva volt ahhoz szellemi értelemben, hogy a kapitalista rendszeren belüli egyenlőtlenségek veszélyeire figyelmeztetve megfogalmazza: a baj a kapitalista rendszerrel magával van, és ezen nem segít semmilyen nagygenerálozás. Žižek kötetének címe viszont jó eséllyel nem mond semmit kapásból az olvasónak. Ám ezért nem érdemes elkeseredni: a Zűr a paradicsomban eredetileg egy 1932-es Ernst Lubitsch-film címe, és joggal adódik a kérdés, ki néz ma ilyen régi vígjátékokat. Žižek számos hasonló példával illusztrálja műveltségét az olvasónak.
Az említett film alapjául szolgáló „zűr” lényege, hogy a főszerepeket adó, tolvajlásból élő házaspár férfi tagja beleszeret az egyik gazdag áldozatába. A szexen és a közös tolvajláson alapuló, addig „paradicsomi” kapcsolatot ezzel egyszerre két súlyos kihívás is éri. Žižek alaptétele szerint legalább ilyen mélységű kihívások előtt áll a kapitalizmuson alapuló világrend, mivel világossá vált: nem képes a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, így pedig – legyen az liberális vagy illiberális – előbb-utóbb a tömegek lázadásának eshet áldozatul. Előbbi esetben olyan mozgalmak által, mint az Occupy Wall Street, utóbbiban pedig véres forradalmak révén, mint amilyenekre az arab tavasz szolgáltatott bizonyítékot Žižek szerint. A szerző azzal már nem foglalkozik részletesen, miért bizonyultak ezek – az egyetlen Tunézia kivételével – kudarcos próbálkozásnak.
„A kommunizmus marad a horizont, az egyedüli horizont, ahonnan nemcsak megítélhetjük, hanem adekvátan elemezhetjük is, mi zajlik ma – vagyis egyfajta immanens mércét jelent annak megállapítására, mi siklott félre” – írja Žižek, aki szerint ha semmi sem fékezi meg a szabadjára engedett kapitalizmust, a dolgozó tömegeknek csak egyre rosszabb lesz. Elmélete alátámasztására többek között olyan, kissé közhelyes és nem feltétlenül alátámasztható eseteket is citál, mint hogy annak idején Mihail Gorbacsovot Németországban járván azért nem fogadta Willy Brandt volt német kancellár, mert a nyugati államfő sosem bocsátotta meg a szovjet vezetőnek a keleti blokk összeomlását, márpedig a nyugati demokráciák valójában csak addig hajlandók szociáldemokrata alapon a munkások helyzetét javító intézkedéseket tenni, amíg érzik a nyomást kívülről.
Csakhogy, ahogy azt Fukuyama óta tudjuk, a „történelem megszűnt”, és ezzel az említett kihívás is. Ma már ugyanis a félig vagy egészen autoriter rendszerek is a kapitalizmusban keresik boldogulásukat, sőt a globális értelmezési keretben ebből már ki sem léphet az ember, ha jót akar magának – mondja Zizek. Szerinte egyébként is épp a „liberális kapitalizmus” hívei a legkonzervatívabbak, hiszen végső soron nem mondanak mást, mint hogy a rendszert maximum reformálgatni lehet, de az alapokon nem szabad változtatni. Irán, Törökország, Görögország, Svédország, a kelet-európai államok, Brazília, az Egyesült Államok – valójában ugyanaz a korrupt kapitalizmus pepitában, mondja Žižek, vagyis a „maga totalitásában”. Ezért aki ma liberálisnak hiszi magát, az valójában reménytelenül konzervatív, hiszen ha egyáltalán el is ismeri, hogy „válságban a rendszer” – amit nehéz lenne tagadni –, nem képes kilépni keretei közül. Pedig éppen erre lenne szükség. Žižek ehhez még hozzáteszi: ma éppen az a konzervatív, aki a szexuális szabadosságot, a nyitott párkapcsolatot hirdeti, miközben evolúciós szempontból éppenséggel a házastársi hűség volt az előrelépés.
És hogy mi kellene végre egy jó kis világforradalomhoz? Žižek szerint nem más, mint „egy baloldali Thatcher”, aki kellő karizmával bír ahhoz, hogy „konzervatív forradalom” helyett végre „valódit” vezényeljen le.
(Slavoj Žižek: Zűr a paradicsomban – A történelem végétől a kapitalizmus végéig. Ford.: Reich Vilmos. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016. Ára: 3690 forint.)
Következő cikk: Románozott és franciázott egyet este a Fidesz-képviselő, reggelre visszavonta
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >