2024. december 23. hétfő
Ma Viktória, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

"Itt nincs diktatúra, itt egy slamperáj van"

„És irtózatosan dühös is volt, mert hamar megértette, hogy ez az elitek rendszerváltása volt.” György Péter (NOL):

Hofi munkássága valóban alkalmas arra, hogy akik nem éltek az ancien régime-ben, megismerjék, milyen volt. Nem politikai diskurzus, hanem a politikát művészetté transzformáló előadás-sorozat révén. Hofi­ foglalkozására nézve alkalmazott művész volt, közel állt a rendszerhez, ahogy a korszak nagy művészei általában, de ő a nép volt maga. Soha nem tudjuk persze, milyen a nép, de ha valaki azt kérdezné, hogy a Kádár-rendszerben ki játszotta el a legjobban, mi lehet a nép, akkor nézze meg Hofit. Kevés elit-kulturális kódot használt, sokkal több olyat, ami közérthető volt. És az is maradt.

Hofi szilveszteri tévékabaréja évtizedekig a szezon médiaeseménye volt. Mi volt a siker receptje?

Ebben nyilván benne volt, hogy a korszak szűk mediális piacán nagyon erős volt a helyzete, de volt több képessége, ami különbséget teremtett közte és a kabaré többi hőse között. A két háború közti kabaré a polgárok csetlés-botlásáról szólt. Ez a társadalmi valóság megszűnt, de a régi kabaré kulturális mintái a Kádár-rendszerben még sokáig fennmaradtak. Hofi ezzel szemben egy proli volt, ami valójában persze nem volt, csak azt játszotta egy istenadta tehetség, performer, aki mindig saját magát alakította. Emellett pontosan tudta, hogy az élő közönség és a kamerák által felvett anyag közönsége egyszerre kielégíthető. Pontosan értette a hatalom működési mechanizmusát, viszont, miközben benne volt a kiváltságos elitben, nem tekintette magát a részének. Függetlenné nyilvánította magát, és független is lett.

Hofi 1990 után is aktív volt, sőt keményebb, mint valaha, de hogy érezte magát a szép új világban?

Erről egy rendszerváltás utáni, késői száma, a Kiöregedett vadászkutya jut eszembe, amelyben benne van a teljes identitásválsága, az új rendszer iránti csalódása és az előző rendszer iránti mérhetetlen szomorúsága, meg az is, hogy mennyire undorodik attól, ami körülveszi. Az a kérlelhetetlen felismerése, hogy az, amiben ő az életét élte, az a szerep, amit kitalált magának, amit megengedtek neki, és aminek a határait túlfeszítette, az egyszer s mindenkorra véget ért. Nem volt kedve az új helyzethez. Nem kívánt részt venni az aktuális mérkőzésen, nem gondolta, hogy ebben neki még érdemes nyernie. Kemény volt, de már nem akart semmit. És irtózatosan dühös is volt, mert hamar megértette, hogy ez az elitek rendszerváltása volt.

Van vagy négy rajongói oldala, tele vannak a poénjaival a közösségi felületek. A posztok legtöbbje azt igyekszik bizonygatni, hogy a Kádár-rendszer és az Orbán-rezsim milyen rémesen közel áll egymáshoz.

Egyrészt a neten minden van, szemben azzal a médiavilággal, amiben ő élt, ami a szűkösség világa volt. Aki azokon a csatornákon él, ahol Hofi felbukkanhat, valóban beleakadhat Hofiba, ha meg nem, akkor egy teljesen más világba fog beleakadni. Igaz, hogy valóban túlélte azoknak a médiumoknak a halálát, amelyek naggyá tették, és az is, hogy mint minden társadalom, amely tele van megfogalmazhatatlan haraggal, kimondhatatlan bánattal, az boldogan használja fel az olyan retorikai alakzatokat, amelyek őt képviseli végre. De hogy a két rendszer hasonló volna, az abszurdum. Kádár János több száz embert kivégeztetett. Ingerült vagyok attól, amikor a liberális értelmiség a Kádár-rendszer különféle figuráival azonosítja Orbán Viktort. Lépéseinek egy részét riasztónak tartom, és valóban szörnyű dolgok történnek,

de itt nincs diktatúra, itt egy slamperáj van.

Itt most bolondot csinálnak ugyan a parlamentből, de a Kádár-rendszerben meg nem volt parlament. Nagyon nagy különbség.

A közérdeklődés ellenére nemigen láttunk mostanában Hofi-kabarét az állami tévében, pedig eléggé széles-tágas az archívum. Vajon miért?

A köztévé elvesztette a jelentőségét, és ezzel a jelentését. A legutolsó kábéltévé fontosabb intézmény, mint az MTVA, mert tényleg senki sem nézi. Teljesen mindegy, hogy van-e vagy nincs, mert objektíve nincs, tele is rakhatják Hofival, hiszen senki sem nézi. Egyébként tényleg döbbenetes, hogy milyen gátlástalanul élnek a Kádár-rendszer archívumából, és fel nem fogják, hogy ez milyen abszurd.

Lehet, hogy tartanak tőle?

Túlértékeli a köztelevízió mai állapotát, aki ezt gondolja.

Itt-ott rendre felsóhajt valaki a pannon tájban: ha ezt Hofi látná...

Hogy mit szólna hozzá? Szerintem halálosan depressziós lenne. Meg sem tudna szólalni.

2016. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A halálos őrület

A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >

Tovább

A Georgescu-hadművelet

A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >

Tovább

Pannon ég alatt

Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >

Tovább

Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?

Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >

Tovább

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább