Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Ahol a Duna magyarul folyik...
Agárdi Gábor
Olvasgattam az írásokat a Napló idézőjelben vett őskorából, és rengeteg olyan dolog volt, amit annak idején még fel sem fogtam, nem is érthettem, mert körülbelül hároméves lehettem én akkor, amikor a Napló megjelent.
Csak azt tudom, és arra emlékszem, hogy nagyanyáméknál néztük minden kedden este a Panorámát, ahol képekben mutatták a háborút, a szörnyűségeket. Szarajevó bombázása, emberek futnak az életükért, mindenki retteg, hogy kit fog eltalálni a következő golyó vagy bomba, hogy ki fog rálépni egy széthagyott aknára. Szörnyű dolgok voltak ezek. Azóta jártam Szarajevóban, és csak pár romos épület, bronztáblák emlékeztetnek a véres napokra. Az épületeket újjáépítették, a házak nagy részéről eltűnt a háború nyoma, de az emberek nem felejtenek. Az ismerőseim, akiknél vendégségben voltunk azóta sem merik üresen hagyni a házat, mert szerintük még a kilincset is lelopná valaki, mint akkor a kilencvenes években. Azóta már a tengerpartra költöztek, pedig a háborúnak már rég vége. Olvasva ezeket az írásokat, vezércikkeket, elgondolkodtam, hogy hol voltam én akkor, amikor ezek a dolgok történtek. A helyszín Hódmezővásárhely, egy kisvárosi sörbár. Apám és egyik barátja vezették az üzletet, ők hozták a tőkét, a kávéházas nagyapám pedig a tapasztalatát adta a dologhoz. Emlékszem, minden reggel felkeltünk nagyapámmal, beértünk a sörbárba, ő megfőzte a citromos teát, majd miután megreggeliztünk, nyitott az üzlet. Ő a pult mögött, én pedig a bár üvegablakán bámultam ki, néztem, hogy ki jön be. Aki bejött, azokat – mint egy portás – megállítottam, és az anyáméktól kapott játék orvosi készlettel mindenkit megvizsgáltam egy forintért. Múltak az évek, az üzlet kezdett befutni, de eljött az iskolakezdés, betöltöttem hetedik életévemet, és apám feltette a nagy kérdést:
– Menni vagy maradni?
Engem várt az iskola, anyámat is a munkahelye, szóval 1994 az évszám, amikor eldöntöttük, hogy visszajövünk Szabadkára. Azóta megkérdeztem az igazi okát a nem maradásunknak, és mint megtudtam, egy még most is jó barátunk annak idején nem garantált értünk, nem tudott vagy akart befogadó levelet írni, és ezért kellett visszajönnünk. Szóval igazából ezért nem maradtuk, persze az, hogy Szabadkához kötött minket minden, az is egy indoka volt az eljövetelünknek. Apámmal azóta sokat beszélgettünk erről, és egyszer megkérdezte egy újságcikk kapcsán, hogy mit tekintek én a hazámnak, hogy hol is van az én hazám. Pár másodperces csend után rávágtam, hogy Szabadkától Újvidékig, ahol a Duna még magyarul is folyik. Mosolygott, majd megjegyezte:
– Szabadkától, Újvidékig, onnan meg Pestig, ugye?
Belegondolva Pest, Hódmezővásárhely, Szeged, mindenhol voltam, laktam is ezeken a helyeken, és kicsit őket is magaménak érzem. Ha Magyarországra megyek, valahogy az olyan mintha hazajönnék, ha nem is abban az értelemben vett haza, de legalább olyan mintha a legjobb barátomhoz mennék. A legjobb barátomnál pedig családtagnak számítok, csak ne maradjak túl sokáig, és lehetőleg ne ebédeljek náluk minden egyes alkalommal, amikor ott vagyok.
1994, újév, Szabadka. Apám készítette a pezsgőt, éjfélkor koccintottunk, aztán átkapcsoltam az Infó csatornára, majd a szüleim táncoltak az andalító zenére. Egymásra néztek, anyám pedig csak annyit mondott:
– Jövőre majd jobb lesz. Reméljük.
Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik ez a szó, hogy remény, de akkor nekünk, akik végül itt maradtak, sokat jelentett. Hogy jó volt visszajönni, vagy jobb lett volna valahogy Magyarországon maradni, most már tudom, hogy mit kellett volna választani, de akkor nem volt könnyű. Akkor így lehetett, és azóta ez van. Az otthonom pedig Szabadkától Újvidékig, ott ahol magyarul is folyik még a Duna, beleértve Pestet, Szegedet és Hódmezővásárhelyt, ahová úgy mehetek, mintha a legjobb barátomhoz mennék.
Kommentek
Feri,
Kada će mo udariti jedan dobar pref-partiju.
Ovo ti je dobro, ali i tvoj drug iz Kanade je OK.
Pozdrav Ćato-Senta-Novi Sad
Kösz szépen! Örülök, hogy tetszik.
Gábor
Gábor,
Nagyon jóóóó!
Feri
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >