Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az Orbán-kormány egyszerűen hazudik a menekültekről
„A helyzet teljesen egyértelmű: Magyarország a menedékkérelmek érdemi vizsgálatára sem hajlandó.“ Lencsés Károly (Népszabadság):
A politikai menekülteket befogadjuk – jelentette ki a frakcióvezetővé avanzsált Kósa Lajos még a Fidesz ügyvezető alelnökeként valamikor júliusban. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban pedig azt mondta, hogy Magyarország nyitva tartja a menekültek előtt a hivatalos határátkelőket. Szijjártó Péter külügyekért is felelős miniszter ugyancsak akkoriban a Passauer Neue Presse című bajor lapnak nyilatkozta, hogy világos különbséget kell tenni a menekültek és gazdasági bevándorlók között. Szerinte Magyarország mindig is védelmet nyújtott az igazi menekülteknek, de másokat nem fogad.
Ehhez képest mára ott tartunk, hogy senkit nem fogadunk be. A menekült fordulat pedig végképp kiveszett a kormányzati kommunikációból, s migránsokról, illegális bevándorlókról, újkori népvándorlásról beszélnek. Lázár a múlt heti Kormányinfón azt is világossá tette, hogy a következő hónapok legfőbb feladata jogi és politikai eszközökkel elkerülni a kötelező visszatoloncolásokat. Ha lesz ilyen, akkor Görögországba küldjék vissza a menekülteket – fogalmazott –, hiszen ott léptek először az unió területére, így a dublini rendelet értelmében oda kell visszaküldeni őket. Lázár szerint egyébként nincs szükség befogadásra vagy bevándorlásra, sem kvótára. (...)
Mellesleg a tiltakozásnak alig van értelme, mert
olyan jogszabályi környezetet teremtettek, amely lényegében kizárja, hogy bárki eséllyel menedékjog iránti kérelmet terjeszthessen be.
Akik a hivatalos határátkelőkön érkeznek, azok Lázár szerint nyitott kapukat döngetnek, csakhogy az uniós külső határokon elvileg el sem juthatnak hozzánk, hiszen a szerb hatóságok senkit nem léptethetnek ki, aki nem rendelkezik Magyarországra, illetve az unió területére érvényes útlevéllel és beutazási engedéllyel.
Ugyanez a helyzet az uniós tag Horvátország és Románia esetében, mert azok nem részesei a schengeni egyezménynek, tehát az ottani hatóságok sem engedhetik át hozzánk az utasokat megfelelő papírok nélkül. Ennyit a hivatalos átkelőkről. De azok sem járnak jobban, akik a magyar–szerb, illetve magyar–horvát határon – ahol kerítést is felhúztak – felállított tranzitzónákban jelentkeznek. Ők nem illegális határátlépők ugyan, viszont a menekültek számára biztonságos harmadik országból érkeznek – amit Szerbia esetében az ENSZ Menekültügyi Szervezete és más EU-tagállamok sora is vitat –, ezért a kérelmüket a hazai szabályozás szerint elfogadhatatlannak kell minősíteni.
Akik viszont a déli határra telepített műszaki záron át jönnének, bűncselekményt követnek el, és az eddigi bírói gyakorlat szerint mindenképpen kiutasításra számíthatnak.
A magyar–román zöldhatáron egyelőre nincs kerítés, de aki onnan érkezik illegálisan, azért esélytelen, mert a menekültek számára uniós tagállamként keleti szomszédunk is biztonságos harmadik ország, tehát ott kellett volna menedékjogot kérni.
A szlovén határ – amely a schengeni övezet része – viszont elvileg szabadon átjárható, de onnan sem érdemes próbálkozni, mert az onnan érkezők a fenti ok miatt végképp nem számíthatnak menedékjogra Magyarországon.
Marad tehát Ukrajna: ha valakinek sikerül átjutnia a Tiszán, és azt is valószínűsíteni tudja, hogy útja során korábban egyetlen uniós tagállamban sem fordult meg, annak a kérelmével a magyar hatóságok talán hajlandók érdemben foglalkozni. Meg azoknak is van némi esélye – amire hazai politikusok már korábban utaltak –, akik repülővel közvetlenül hozzánk érkeznek a válságövezetekből, mert akkor kétségkívül mi leszünk az első állam, ahol az EU területére léptek. Más kérdés, hogy például Szíriából erre kinek van lehetősége.
A helyzet teljesen egyértelmű: Magyarország – az ENSZ menekültügyi egyezményét és nagyrészt az uniós normákat is figyelmen kívül hagyva – a menedékkérelmek érdemi vizsgálatára sem hajlandó.
Amúgy szeptember végéig – a 176 ezer kérelmezőből, akiknek a zöme nem várja meg az eljárás végét – közel 350 embert részesítettek a hatóságok nemzetközi védelemben. Tavaly a számuk – az akkor 42 ezer menedékkérőből – megközelítette az ötszázat. Amúgy a kvóta pár ezer embert jelentene, miközben Magyarországnak a nyugati államok befogadási hajlandósága nélkül százezrekkel kellene megbirkóznia.
Lázár legutóbbi nyilatkozata alapján az is világossá vált, hogy a dublini rendeletet sem kell túl komolyan venni. Tehát azt a német megkeresések szerint legalább negyvenezer – de összességében akár százezres nagyságrendű – menekülőt sem vesszük vissza, akit állítólag Magyarország területén regisztráltak először, mert azt vélelmezik, hogy mindegyikük megjárta Görögországot is.
Marad tehát a kvótavita, amelynek még van némi tétje. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint ugyan a kvótával szóló döntéssel nem vontak el nemzeti hatáskört, mert azt, hogy ki jogosult nemzetközi védelemre, csak a genfi egyezmény és az uniós normák alapján lehet dönteni. Tehát, akit a közösség bármely tagállama menekültnek nyilvánít, annak az ügyében Magyarország sem hozhatna más döntést, ha itt adja be a kérelmét.
Így hamis a kormányfő azon állítása, amely szerint „nem tudjuk azt elfogadni, hogy valahol máshol – nem Felcsúton, nem Budapesten, nem Magyarországon – döntsék el, hogy nekünk kikkel kell együtt élnünk”. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >