Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A vox populi lassan hazaszivárog
(Long live: tévé-sör-új zakuszka!)
„Ma ez a párt a mezőny legreakciósabb és mindenféle megújulást ellenző alakulata.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
Agorának, a közösségi politizálás megszentelt terének indultak a Colectiv-klubbeli gyász és változtatni akarás elemi felindultságából induló tüntetések, de mára már kiégtek a megmozdulások. A hirtelen fellángolt „forradalmi hangulat”, és az utcai megmozdulások nagyon gyorsan elvesztették dinamizmusukat, egyfelől, mert a kezdeti követelések „megvalósultak”, a legtöbben csak Victor Ponta és Gabriel Oprea távozását akarták; másfelől meg a bejelentett és hőn vágyott új kurzus, a politikai osztály megtisztítása, várat magára – érdeklődés híján elmarad – és mert végiggondolni is nehéz a sok-sok elégedetlenséget, nemhogy rendszerbe szervezni és lépésről-lépésre megváltoztatni a politikai felvilágot. A megmozdulások haszna, hogy legalább sokan megálltak egy pillanatra és talán el is gondolkodtak azon, hogy mi lenne a teendő, egyáltalán mi a baj a társadalommal és főként a politikai élettel az országban, miért történnek a jelenlegi katasztrófához hasonló dolgok, miért nem „jó irányba mennek a dolgok”, ahogy azt a közvélemény kutatások mérik és mutatják? (…)
A másik félreértés, ami miatt az utcára vonulók hangja nem sokat változtathat a dolgok állásán (nem a hiteles vox populi), hogy szervezetlenségében és heterogén elvárás rendszere, valamint befolyásolhatóságának és kisajátíthatóságának következményeként (a teljes politikai osztályra kiterjesztett korrupciós vád alapján meg sem fogalmazhatók reális elvárások, nem tisztulhat a kép) nem, vagy legalábbis még nem, politikai szubjektum (ismét Foucaultra kell hivatkozni ennek megértéséhez). Nincs meg sem a legitimitása, sem a hitelessége ahhoz, hogy a politika asztalához ülhessen és érdemben befolyásolja a politikai vitát, versengést. Ezért még mielőtt azt kérdeznénk: mit akar az utca (hangja)?, azt kell kérdeznünk ki, és mi az utca, hogyan válik/hat politikai értelemben szubjektummá? Johannis elhibázott kísérlete, hogy meghívjon és asztalához ültessen úgymond az utca hangját kifejező – csak általa ismert kritériumok szerint kiválasztott (kontesztálják is rendesen) – személyeket („civil társadalmi képviselőket”), nem lehet demokratikus legitimitás és hitelesség forrása, és nem teremt politikai szubjektumokat a civil oldalon. A szuverén elnök legitimitása nem átruházható, más jellegű, mint ami a civil-társadalmi szubjektummá váláshoz kell, ezért az elnök lényegében csak megosztja, illetve kompromittálja az amúgy is gyenge (rommagyar vonatkozásban egyáltalán nem létező) civil társadalmat, leereszkedik hozzájuk, hogy politikai céljainak kisajátítsa, rátelepedjen, felhasználja indulataikat. (Nem mellesleg a média többet tesz és tett a korrupció leleplezéséért/fölszámolásáért, mint az „utca hangja”, az elnöknek az ők föltáró tevékenységét kellene támogatnia, csakhogy éppen ő volt az aki helyeselte, hogy a titkosszolgálatok emberei szerkesztőségekben húzódjanak meg, mégha elfelejtettük is e gesztusát).
A valódi és legitim civil társadalmi szerveződések nagyban segíthetik a korrupció-ellenes harcot azzal, hogy lusztrációs szabályokat kérnek, az összeférhetetlenségek körének tisztázását és szigorú ellenőrzését, mandátummaximálást, az immunitások eltörlését, nyomást gyakorolnak az ügyészség és bíróság szakszerű tevékenységéért, hogy a médiákban megjelenő korrupciós ügyeket kivizsgálják, hogy semmilyen formában, szavazataikkal se, támogassanak korrupció-gyanús politikusokat/hivatalnokokat, stb., stb.
A pártok most kivárnak, és remélik megússzák az átvilágítást és nem kényszerülnek igazi változtatásokra, élükön az RMDSz-el, amelyik ellenáll mindenféle változtatási kísérletnek, (éppen a válság közepette választották újra a régi, és korrupció gyanújába keveredett, SZKT elnököt, meg is üzenték urbi et orbi, hogy lassan a testtel, csak apránként és majd, és ha... lesznek változások. Hol van már az utolsó kongresszus jelszava az újratervezésről? És egyáltalán, kinek mi köze a politikus urak/hölgyek viselt dolgaihoz? Majd, ha az urnákhoz kell járulni, akkor majd kötelező feladat lesz újraválasztásuk), korrupcióellenes föllépésnek. Ma ez a párt a mezőny legreakciósabb és mindenféle megújulást ellenző alakulata, ennek kifejtése megér egy újabb jegyzetet.
Következő cikk: Kényszerpálya (vagy) az ígéret földje
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >