Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Célba ér 1956 üzenete?
„Reprezentatív ötvenhatos szervezetek már nincsenek, de el nem meszesedett agyú, jó szándékú, értelmes párbeszédre mindig kész túlélők még igen. Lesz-e, aki megszólítja őket?” Márton László - Pomogáts Béla (Népszabadság):
Teli szájjal kellene nevetnünk Angyal István végakarata szerint, de 1956 ötvenkilencedik évfordulóján nincs kedvünk hozzá. Megvalljuk: inkább azon gondolkodunk, volt-e értelme Angyal István és annyi fiatal társa feláldozott életének, képesek vagyunk-e még mi, kortársai értelemmel megtölteni a protokolláris eseménnyé kiüresített ünnepet?
1956 nemzedéke, az október 23-i tüntetés szervezői, a fegyveres felkelők, a forradalmi bizottságok tagjai közül a legfiatalabb „pesti srácok” is nyolcvanas éveikben járnak. A jövő évben bekövetkező hatvanadik lesz emberi számítás szerint az utolsó kerek évforduló, amikor hangjukat hallathatják, de már most is kétségesnek tűnik, lesz-e, aki meghallgatja őket. Ez természetesen attól is függ, maradt-e értelmes, érdekes, megfelelően artikulált mondandójuk – de ez nem csak rajtuk múlik.
A befogadó vagy elutasító közeget nem ők építik, az üzenetet hordó médiummal nem ők rendelkeznek. Emlékezünk természetesen Göncz Árpád szavaira: ahány ember, annyi 1956. Nem tartjuk magunkat az igazság egyedüli letéteményeseinek, de úgy véljük, a túlélők kötelessége, hogy tanúskodjanak, és egyszersmind visszautasítsanak minden kísérletet a tények elferdítésére, a múlt átírására. Mi leszünk a leginkább elégedettek, ha fenntartásaink alaptalannak bizonyulnak.
Erre azonban kevés esélyt látunk. Az 56-os forradalom kutatóintézetét gyakorlatilag felszámolták. A hatvanadik évfordulóra kinevezett kormánybiztos, Schmidt Mária személye – finoman szólva – mind a közéletet, mind a történész társadalmat megosztja. Az ünnepségek fővédnöke, Kövér László pedig a politikában kétségtelenül fontos személyiség, de – ismét finoman szólva – nem a kompromisszumkészségéről és a diplomáciai érzékéről ismert.
Mintha ismét időszerűséget kapnának Tamási Áronnak a Magyar Írók Szövetsége 1956. december 28-i közgyűlésén elhangzott szavai: „A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése: ez a magyarság vágya, melyet mi is hordozunk és munkába önteni törekszünk. […] Győzzük meg együtt a politika vezetőit, hogy a politika nem lehet öncél, hanem csak a nép üdvére eszköz; s késztessük őket arra, hogy a magyarság egységes óhaja szerint használják ezt az eszközt.”
Valljuk meg, meglehetősen távol állunk mindattól, aminek Tamási Áron mint 1956 örökségének itt hangot adott. Az általunk tapasztalt helyzetben könnyen bekövetkezhet, hogy a nemzeti forradalom évfordulója nemzeti ügy helyett a politikai prédaszerzés színtere, a történtek megismertetése és értékelése helyett a nagy történelmi örökség elutasításának alkalma lehet. 1956 – jelentéktelen kivételektől eltekintve – valóban a „nemzeti együttműködés rendszerének” kialakítását célozta, s egy kis időre meg is valósította.
A most már közeledő hatvanadik évforduló jó esetben az egymásnak durcásan hátat fordító három vagy több tábor keserű ünnepe, rossz esetben könnyen valamiféle ellen-NER: a nemzeti széthúzás, az ellenséges indulatok felizzásának alkalma lehet. Erre van hazánknak, időseknek és fiataloknak a legkevésbé szüksége. Ha az eddig történtek derűlátásra nem biztatnak, a legrosszabb mindig elkerülhető. Reprezentatív ötvenhatos szervezetek már nincsenek, de el nem meszesedett agyú, jó szándékú, értelmes párbeszédre mindig kész túlélők még igen. Lesz-e, aki megszólítja őket?
A szerzők az 1956-os Egyetemi Forradalmi Diákbizottság tagjai
Következő cikk: Kit szeret jobban Orbán: a muszlimokat vagy az illiberálisokat?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >