Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amikor az állam öl
„Szembekerült a defíníciószerűen erős, büszke, ugyanakkor a keresztényi irgalmasság jegyeit is hordozó Állammal.” Dr. Kadosa András (hvg.hu):
Az elmúlt hetek történései között szinte alig jutott figyelem a halált okozó kényszervallatással vádolt izsáki rendőrök ügyében hozott ítéletnek. Pedig a Szegedi Ítélőtábla másodfokú – jogerős – döntése súlyos szakmai és morális kérdéseket is felvet.
Mielőtt az ítélet okait és körülményeit vizsgálnánk, vessük össze a történteket és a magyar igazságszolgáltatás erre adott válaszát. Az ominózus napon és helyen az előállított, de le sem „adminisztrált” és le sem jelentett sértettet a két rendőr olyan brutálisan bántalmazta mintegy két órán keresztül, hogy az ennek következtében a helyszínen meghalt. Az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter a történteket az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ilyen típusú bűncselekményének nevezte, és a példás felelősségre vonás igényét fogalmazta meg. Mindkét kérdésben igaza volt. Ehhez képest mit üzen az Ítélőtábla? Ejnye gyerekek, hát ilyet nem szabad ám csinálni. Persze, mi tudjuk, hogy ti nem akartatok ölni, hiszen korábban is rendszeresen vertétek az állampolgárokat, hát most egy kicsit gondatlanok voltatok, nagyobbakat ütöttetek és rúgtatok a kelleténél, de ha okosan viselkedtek, a tárgyaláson nem jártatjátok a szátokat, és nem mutogattok ide meg amoda, megúszhatjátok egy pár évvel, és ha továbbra is jól viselkedtek, azt is lehet harmadolni. Magyarország miniszterelnöke néhány hónapja vetette fel – nem kis európai kalamajkát keltve – a halálbüntetés visszaállításának kérdését – úgymond a legsúlyosabb bűncselekmények adekvát szankcionálására. Amennyiben ezzel párba állítjuk a szegedi ítéletet, úgy az csak a magyar állam kétszínűségének bizonyítékaként értékelhető.
(...)
Amennyiben ismerjük a magyar állam erőszakszervezeteinek tagjai ellen folytatott büntetőeljárásokat az elmúlt évtizedekben, már nem lepődünk meg annyira. Ezeket az ügyeket a szigorúan belső ügyként kezelték, elvégre mégiscsak a mi kutyánk megtévedt kölykeiről van szó. Gondoljunk csak a vezető államvédelmi tisztek szűk csoportja ellen, 1953-ban (Péter Gábor és társai), majd 1957-ben lefolytatott büntetőeljárások meglehetősen szerény „eredményeire”. Az elkeserítő ebben az, hogy 1990 után sem történt érdemi változás. A 2006-os őszi rendőri intézkedések miatt egyedül egy kisujj eltörése ügyében született ítélet. Hol maradt az előállítottakat meztelenül tornáztatok felelősségre vonása? És hát hallott már valaki olyat, hogy a büntetőeljárási törvényt lábbal tipró ügyészt vagy bírót felelősségre vontak valaha Magyarországon? A koholt vádak alapján lefolytatott Kaiser Ede elleni koncepciós per lelepleződésekor a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának akkori vezetője a bíró „tudományos tévedéséről” beszélt. De hát a bírósági munka jogalkalmazás és nem tudományos munka. Valójában az történt, hogy a hiányos bizonyítékláncolatot a tanácselnök maga egészítette ki. Ez azonban nem tudományos tévedés, hanem súlyos vétség, vagy annál is több. Az eset után nem felelősségre vonás, hanem előléptetés következett, a tanácselnök a Legfelsőbb Bíróságra került. Ő is és az Ítélőtábla érintett tanácselnöke is az ország két jogi egyetemén tovább oktatják a büntetőjogot és a büntető eljárásjogot.
Ezeknek a pereknek – ha már elkerülhetetlenek – van egy fontos funkciójuk. A felfelé és oldalirányban vezető szálak elvarrása. Az izsáki perben az elsőrendű vádlott hivatkozhatott volna arra – és ez lett volna részéről a természetes magatartás – hogy a súlyos bűncselekménye következményét látva – a rendelkezésre álló eszközökkel megpróbált segíteni. Újraélesztést alkalmazott, a hangszalagok őrzik, ahogy fokozódó kétségbeeséssel hívta az Országos Mentőszolgálatot, ahonnan a mindannyiunk által ismert flegma válaszokat kapta. A mentőautó 24 perc elteltével érkezett meg. Minthogy a Mentőszolgálat még az olimpiai bajnok kajakozó halálos rosszulléte esetén is következmények nélkül el tudta fogadtatni a maga verzióját tanúk sokasága ellenében, nincs mit csodálkozni ilyen vonatkozásban sem Izsákon. És hát ugye senki nem hiszi, hogy azért a leváltott kiskunhalasi kapitányságvezető és izsáki őrsparancsnok lenne a felelős, hogy a rendőrségen a tanúvallomást vállaló kolléga az „áruló”, akinek végül is távoznia kellett a testülettől. Miért nem védekezett ezzel a – egyébként enyhítő körülményt jelentő – magatartásával elsőrendű vádlott. Talán hallgatása volt a feltétele az enyhe minősítésnek?
Néhány szót az ítélet médiában mutatott szóbeli indokolásáról. Az az érvelés, hogy a vádlottak eddig is verték az előállítottakat, akiknek soha nem lett semmi bajuk, a vádlottak részéről – bár nem színvonalas – de teljesen érthető és elfogadható lett volna. De hogy a Szegedi Ítélőtábla eljárt tanácsának elnöke nevetve ezzel magyarázza a tragikus esemény nem kevésbé tragikus ítéletét, az példátlan, szakmailag nonszensz, morálisan elfogadhatatlan és megengedhetetlen. Az érintett személynek önként, vagy nem, de távoznia kell státuszából, különben az állam morálisan meghalt ebben az ügyben is.
Próbáljuk higgadtan végiggondolni, mi történt volna ha Bara Józsefet nem Izsákon, hanem mondjuk Szlovákia, Románia, Szerbia valamelyik rendőrőrsén verik agyon. Emlékezzünk Malina Hedvig esetére, mennyire jól forgatta a propagandakardot a magyar államgépezet, pedig hol volt az súlyosságában Izsáktól. Bara József nem tehet róla, de valahogy mégiscsak szembekerült a defíníciószerűen erős, büszke, ugyanakkor a keresztényi irgalmasság jegyeit is hordozó Állammal. Ezért neki nem lesz emléknapja, szenvedése nem lesz felidézve a médiában, haláláért a magyar állam nem kér bocsánatot, egyáltalán neki semmi sem jár abból, amit az állam oly bőszen szokott megkövetelni másoktól háborús, vagy határon túli sérelmekért. Bara Józsefnek egyetlen esélye maradt, az ami a magyar népnek : hogy egyszer talán, mégis lesz egy igazi jogállam Magyarországon. Ezt arról fogjuk megismerni, hogy akkor a névsorolvasás sorstársaival, az Állam áldozataival fog kezdődni. Nos, ekkor bízhatunk majd abban, hogy valami elkezdődött, hogy tényleg van esély igazi, komoly megújulásra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >