Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Ki velük!”
„A politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.” Mátyás Győző (168 Óra Online):
Arthur J. Finkelstein a politikai kampány egyfajta jetije, akiről már mindenki hallott, szinte mindenki bizonyosra veszi, hogy ő a Fidesz politikai tanácsadója, ugyanakkor sokan mégis afféle kriptidnek vélik, és még a létezésében is kételkednek.
Nos a minap megbizonyosodhattunk róla, hogy a híres kampányguru élő személy, olyannyira, hogy nem kevés öniróniával magát egyenesen „Dr. Strangelove végső fegyverének” aposztrofálja. (A Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni c. film Stanley Kubrick kolosszális szatírája a hidegháborúról Peter Sellers-szel a címszerepben.)
Megbizonyosodhattunk róla, mert az egyik internetes portál talált egy négy éves felvételt, ami Prágában készült egy „workshop-féle” összejövetelen, s ennek keretében Finkelstein meglepő nyíltsággal beszél arról, hogy ő mit gondol a politikáról, választókról, és ennek megfelelően milyen stratégiai alapokra építi a maga kampányait.
Én végighallgattam a több mint egy órás felvételt – igen tanulságos volt. Már az is, hogy az abszolút gyakorlati ember hírében álló Finkelstein – írásban rögzített alapvetései nem ismeretesek – mégiscsak egyfajta teoretikus összefoglalását adta a kampánymunka sarokpontjainak. Az egyik legfontosabb tézise az, hogy bár ez a racionális ember számára nehezen elfogadható gondolat, a politikában az az igaz, amit az emberek annak érzékelnek, és nem a tényleges igazság.
És most tessék egy pillanatra arra gondolni, hogy mondjuk egy jó fél éve még senki átlagpolgárnak eszébe sem jutott, hogy a bevándorlás Magyarországon problémát jelentene, annál is kevésbé, mert valódi bevándorlót a kínai boltoson kívül még nem látott. A magyar kormány feje viszont – hallatlan jó ízlésről téve tanúbizonyságot – a Charlie Hebdo-merénylet után bedobta a témát a köztudatba, kormányfunkcik egymásra licitálva ragozták a kérdést, jött a nemzeti konzultáció stb...
Ugyanakkor a Publicus Intézet felmérése szerint még két hónappal ezelőtt is csak a megkérdezettek 23 százaléka tartotta fontos kérdésnek a bevándorlást, viszont 57 százalék vélte aggasztónak a kivándorlást.
Na de aztán rákapcsolt a kormánypropaganda a háziasított „köz”médiával az élen, és az utóbbi időkben szinte másból se álltak a hírek, minthogy miként védi meg a kormány a bevándorlózombiktól a lakosságot. A Publicus Intézet megismételte a felmérést, és ma már az jött ki, hogy a megkérdezettek a bevándorlást égetőbb problémának tartják, mint az elvándorlást.
Ahogy Finkelstein tanította: az az igazság, amit annak vélsz. Illetve, amit a propaganda beléd táplál.
Hogy a bűnbakképzés mennyire hálás politikai vezérmotívum, azt Finkelstein előadása egy helyén elég szemléletesen mutatja be. Azt mondja, ha valaki képviselőjelölt előáll, mondjuk, a nyugdíjrendszer rendbetételének részletes tervével – bukni fog. Ámde ha valaki elkiáltja, hogy „dobjuk ki őket!”, meg hogy „ki ezekkel az emberekkel az országból!”, és tetszőlegesen megnevez egy csoportot – az sikeres lesz, mert a politika ma szinte kizárólag az érzelmekre alapoz.
És hát nem éppen annak vagyunk ma tanúi, amint a Fidesz-kormány éppen folyamatosan harcol a legújabban megtalált bűnbakok, a bevándorlók ellen?
Finkelstein a felvétel egy más pontján példálózik is azzal, hogy világszerte előretörőben vannak az idegengyűlöletre építő pártok, amelyek egyként azt mondják a bevándorlókról, hogy „elveszik a munkánkat”, „lerombolják az életmódunkat”. Nem ismerősek a szlogenek? Nem láttunk ilyesmit véletlenül plakátra nyomtatva?
És a fideszhatalom láthatólag profitál is ebből a gyűlöletkampányból, szépen beleálltak „a nép védelmezője” szerepbe, és most megint jók a népszerűségi mutatóik. Köszönhetően nem kevéssé a gyakorlatba átültetett Finkelstein-doktrinának is.
Ami kicsit leegyszerűsítve úgy szól: ha sikeres akarsz lenni a politikában, az emberek tájékozatlanságára és – nincs ezen mit szépíteni – ostoba előítéleteire kell építened. Nem vonom kétségbe, hogy ez eredményes stratégia, csak erős kételyeim vannak az iránt, hogy erkölcsileg vállalható.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >