Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lopakodó fojtogatás. Meg a média többi nyavajája
„A magyar narancsból ezúttal nem citrom lett, hanem kaukázusi medvetalp.” Columbia Journalism Review/Galamus, Tóta W. Árpád (hvg.hu), 444.hu:
A Columbia Journalism Review a Columbia egyetem újságíró szakának 1961 óta kéthavonta megjelenő folyóirata. A folyóirat online kiadásában jelent meg Philip Bennett és Moises Naim tanulmánya 21. századi cenzúra címmel. A kormányok világszerte lopakodó stratégiákat alkalmaznak a média manipulálására.
Az írásból részleteket közlünk.
Két hiedelem tartja magát az újságírásról való mai gondolkodási kánonban. Az első szerint az internet a leghatalmasabb erő a hírmédia lerombolására. A második szerint az internet és azok a kommunikációs és tájékoztatási eszközök, amelyeket kitermelt – mint a Youtube, a Twitter és a Facebook – a hatalmat a kormányoktól a civil társadalom és az egyéni bloggerek, a netpolgárok vagy a „citoyen-újságírók” felé mozdítják el.
Nehéz érvelni e két hiedelem ellen. Ám elhomályosítják azokat bizonyítékokat, amelyek azt mutatják, hogy a kormányok az internethez hasonlóan sikeresek a független média rombolásában és annak meghatározásában, hogy milyen információk jutnak el a társadalomhoz. Mi több, sok szegény országban és az olyanokban, ahol autokrata rezsimek uralkodnak, a kormányok akciói fontosabbak az internetnél annak meghatározásában, kik és hogyan termelik és fogyasztják az információt. (...)
Ma sok kormány megkerüli az internet felszabadító hatását. Akárcsak a vállalkozók, innovációra és imitációra támaszkodnak. Az olyan országokban, mint Magyarország, Törökország, Ecuador és Kenya a tisztségviselők a bíráló hírek szerkesztésével és állami médiabirodalmak kiépítésével az olyan autokráciákat utánozzák, amilyen Oroszország, Irán, vagy Kína. De finomabb módszereket is létrehoznak arra, hogy kiegészítsék az újságírók megtámadására szolgáló nyers eszközöket.
Az eredmény: az internet ígérete, hogy nyílt hozzáférést biztosít az információ független és sokszínű forrásaihoz, többnyire csak az emberiség azon kisebbsége számára vált valósággá, amely érett demokráciákban él. (...)
Az új cenzúrát sokan művelik, és az eszközei egyre kifinomultabbak.
– Magyarországon a kormány Médiahatóságának hatalmában áll részletes információkat gyűjteni az újságírókról, valamint a reklámmegrendelésekről és a szerkesztőségi tartalmakról. Orbán Viktor miniszterelnök rezsimje bírságokat, adókat és engedélyezési eljárásokat használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a kritikus médiára, az állami reklámmegrendeléseket pedig a baráti sajtóorgánumok felé tereli. Több globális szervezet sajtószabadságról szóló, árfogó jelentése megállapította: „A magyarországi független médiának jelenleg lopakodó fojtogatással kell szembenéznie.”
XXX
Magyar Medvetalp
Az illiberális kísérlet meghozta gyümölcseit. A magyar narancsból ezúttal nem citrom lett, hanem kaukázusi medvetalp. Ez egy vad zellerféle, invazív özönnövény a nemzeti értéknek nyilvánított akáchoz hasonlóan. Rettenetes sebeket, vakságot és még rákot is eredményez már az is, ha hozzáérnek. Sajnos az utóbbi években megjelent Magyarországon is. Haszna nincs, megenni nem lehet semmijét, fájdalmat és maradandó károsodást viszont okoz.
Innen indultunk, a szabadság visszavonásától. Ez volt az ígéret: hogy az erős kézzel vezetett ország sikeresebb és boldogabb lesz, mint ahol mindenki csak úgy a maga feje után megy.
Például vasárnap vásárolni. Vagy dolgozni. Mondjuk úgy dönt, hogy ő vállalja a túlórát a pótlékért, vagy egyszerűen azért, hogy megtartsa az állását. Na de az erős kéz, illetve medvetalp attól erős, hogy ezt is jobban tudja nála, és megtagadja ezt a döntési lehetőséget. Amikor szólnak neki, hogy ebből elbocsátások lesznek, akkor nagyot sóhajt: bizony, nehéz az élet, ez sajnos ezzel jár, de hát a családok a legfontosabbak. Akit emiatt rúgnak ki, az nyilván hálás lesz, hogy most nemcsak a hétvégéket töltheti otthon, hanem a hétköznapokat is. Már ha lesz még otthona.
A kaukázusi medve nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz a méhecskékkel. Neki csak a méz kell. Nem tűri az ellentmondást: neki ne próbálkozzon senki, hogy akkor majd a neten bevásárol, mert betiltja azt is. Csak hogy igaza legyen. (...)
XXX
A magyarok többsége Amerikát választaná és nem Oroszországot
A 444 számára készült Medián-felmérés alapján nincs egyszerű helyzetben a kormány, amikor az USA-val vitatkozik, és Oroszországgal barátkozik. A magyarok többsége ugyanis inkább tekint pozitívan az Egyesült Államokra, mint Oroszországra, és akik figyelik a politikai fejleményeket, azok többsége szerint a magyar fél a hibás a megromlott magyar – amerikai viszonyért.
A Medián 2011-ben és egy hónapja is értékeltette a válaszadókkal az egyes országokat. A skálán a 100 a nagyon kedvező, a 0 nagyon kedvezőtlen véleményt jelenti.
2011-ben a lakosság 64 pontot adott az Egyesült Államoknak.
2014-ben a lakosság 65 pontot adott az Egyesült Államoknak.
Idén Kína 46, Oroszország pedig 44 pontot kapott. Németország 80-t, Nagy-Britannia 74-t. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >