Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Konzervpolitika
„A kormányból való önkéntes kilépés kontraproduktív, ha úgy tetszik egy apolitikus.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
(…) Ha lenne igazi rommagyar média – legalább olyan, amelyik, ha mondjuk télvíz idején kinyílik a pitypang, akkor azt megírja – tudnánk, kik szorgalmazták és „valóban” miért, a kormányból való önkéntes kivonulást, de napokkal a korszakos döntést követően sem tudjuk, miért kell kilépni? A vezérek csak annyit közöltek: a szövetség „megértette a szavazók üzenetét”, de az üzenet konkrét tartalma felől, meg arról, hogy valójában hogyan is értették azt, csak annyit közöltek: az RMDSz kilép a kormányból, és punktum. Számomra itt az a kérdés merül fel, hogy vajon a vezérek (már akiket nem manipuláltak) nem a fidesz üzenetét vették, és értették meg, illetve manipulatív módon a rommagyar szavazókénak tüntették azt fel? A kérdés azért is jogos, mert először az Erdélyből Magyarországra majd (horibile dictu), az éppen végnapjait élő, nyugatra elszármazott volt püspök, a fideszes EP-képviselő Tőkés László üzent hasonlót. No meg azért sem valószerűtlen ez a forgatókönyv, mert ha azt kérdeznénk, kinek használ a kilépés (qui prodest?), akkor kiderül, egy gyenge és kiegyensúlyozatlan, anyagiakban is kiszolgáltatott szövetséget könnyebb kliensé tenni, úgy ahogyan azt a mai magyar kormány úgy jó 2 évtizede szeretné.
A valóság meg az, hogy az elnökválasztás második fordulójának nem volt igazi üzenete a rommagyarság fele (hogy voltak, némely olyannyira nekimecseredett székely atyafiak, akik tiltakozásként, azért mert a szövetség Pontára sugalmazta szavazni, pecsételtek Johannisra, azt percig nem kétlem), viszont nagyon erős össztársadalmi üzenete volt, amihez csatlakozni utólag már nem lehetséges! Meglehetősen világos, hogy az első fordulós eredmények tükrözték a politikai erőviszonyokat, és azt hogy az autonómiázás mindkét változata – az autonómia-tervezet is, amelyet Kelemen Hunor és a szövetség tett kampánytémává, és az is, amelyet az SZNT-től kölcsönözött és tűzött zászlajára Szilágyi Zsolt – csúfosan megbukott: megmérettetek és könnyűnek találtattak!
A kormányból való önkéntes kilépés kontraproduktív, ha úgy tetszik egy apolitikus (inkább egyenesen anti-politikus) gesztus, hiszen normális esetben minden politikai formáció „a hatalmat akarja”, kormányra készül. Kormányon lenni erőforrás (anélkül, hogy korrupciós ügyletekbe kellene keveredni), részvétel a nagypolitikában, nagyobb esély a közösség javát szolgálni, stb, stb., de a szövetség szempontjából a belső egyensúly megteremtésének is az eszköze volt. Az RMDSz 1996 óta minden alkalommal arra használta – többek között, persze – a kormánypozícióját, hogy kiegyensúlyozza az erdélyi régiók közötti természetes politikai asszimetriákat, és hogy hivatalnoki szerephez juttassa azokat a hozzáértő (?) politikusokat, akik az önkormányzati választásokon – a regionálisan jellemző, hátrányos etnikai arányok miatt – nem juthattak hivatalhoz. Ez nemcsak egyszerű morális kiegyensúlyozás volt, hanem azt üzente a maradvány rommagyar közösségeknek, sőt az etnikai szigeteken élőknek is, hogy érdemes a köz dolgaival foglalkozni, hogy dévai, temesvári, nagybányai, vagy brassói, stb., magyar politikusok is szerepet kaphatnak az országos politikában. Ma ezt önként adja fel a szövetség, szinte biztosan feladva ezzel szövetségi jellegét, és kivonulva az országos politikából, bezárva magát egy kisrégióba. Azután, a szövetség a kilépéssel, és különösképpen a meglebegtetett zászlós, ki- meg bevonulásokkal, és az autonómiázás folytatásával, éppen azoknak a hangját hagyja figyelmen kívül, akik lelkesen csatlakoztak a modernizációs mozgalomhoz, akik a nagyvárosokban román társaikkal együtt az utcára vonultak a két forduló között, akik vigyázó tekintetüket, nem egy mind jobban elszigetelődő (ráadásul önként izolálódó) kisrégió, hanem a fejlett Nyugat fele fordították. Mitől hozhatna ez a gesztus szavazatokat a 2016-os választásokon, mivel könnyíti meg a belső radikális reformot, kérdezhetnénk? És hiába várnánk választ, mert meggyőződésem, hogy az „illetékesek” maguk sem tudják. És, mert nem tudják mitévők legyenek, előregyártott és ismételten lejáratott politikai kommunikációval, még több populista szólammal, és titkolózással, ködösítéssel kínálják meg közönségüket: a közös tarisznyából, nem a hamuban sült friss pogácsát, hanem a lejárt szavatosságú konzervet vették elő. És mi van a politika felíratú konzervben? Frusztrált kisebbségi, sérelmi politizálás, és dölyfős autonómiázás (helyenként „vesszen trianonos” csatakiáltásokkal), sündisznóállás, és visszavonulás a székelyföldi skanzenbe, egy magát erősnek gondoló (egyelőre csak önjelölt) székelyföldi aprókirály – Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester – politikai kampányának nyitóakkordjai – lerágott csontok, és avas bőrkocsonya.
A román társadalom java átlépte az ortodox fundamentalizmus politikai kultúráját (még akkor is, ha utóbb kiderül, hogy csak időszakosan), nekünk pedig – amint azt a Mikó-ügy fejleményei és politikai kommunikációs kliséi jelzik („A ploiesti bíróság isten vagyonát lopta el”, „háborúba indulunk”, stb.), jön a fundamentalista (keresztyény) konzervpolitika, bicskával, idejétmúlt újságpapírról fogyasztva. (…)
Következő cikk: A „mi McCainünk”. És az elnök többi embere
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >