Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ne számítsunk együttérzésre
Az új román elnök és magyarok
„Jó, ha a nacionalisták nem fűznek német eredetéhez túl nagy reményt.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Megtörtént az, ami tulajdonképpen lehetetlennek látszott: a romániai elnökválasztáson az esélytelen ellenzéki jelölt nem csak nyert, de döntő – közel tíz százalékos – fölénnyel utasította maga mögé az esélyesebbet.
Azt mindenki tudta, hogy a Victor Ponta vezette baloldali kormány, s maga a miniszterelnök is alapvetően népszerűtlen. 2012-es nagy győzelmüket annak köszönhették, hogy az akkori jobboldali kormányzat belebukott a 2008 utáni válságos helyzet ügyefogyott, olykor otrombán rossz kezelésébe. Ráadásul ott állt az akkori kormány mögött az a Traian Băsescu, akinek populista praktikái már jó ideje általános ellenszenvet váltottak ki a legtöbb románból.
Tény viszont, a választási kampány során Ponta egyértelműen bizonyítani tudta: vezetői képességekben, kommunikációs készségekben, meggyőző erőben magasan felülmúlja a jobboldal jelöltjét, a német, ráadásul lutheránus Klaus Johannist. Mindez hozta a papírformát az első fordulóban: Ponta tíz százalékkal, magabiztosan utasította maga mögé ellenfelét.
November 2. és november 16-a között azonban történt valami, ami új helyzetet teremtett. Egyrészt Erdély, Johannis hátországa aktivizálódott. A magyarok is a vártnál nagyobb számban jelentek meg az urnáknál, bár eddig az „államfőválasztás” általában hidegen hagyta őket, hisz olyan aktusnak tekintették, amihez semmi közük. Most, hogy egy német megválasztása lett a tét, hirtelen felfedezték érintettségüket… Johannisra, országos viszonylatban, épp a székelyföldi Hargita megyében szavaztak a legtöbben, közel 80 százalékos arányban.
Aktivizálódott az urbánus közeg is, méghozzá országszerte. A kulturális elitnek elege volt már egy ideje abból, hogy Romániában túl „kiszámíthatóan” mennek a dolgok, ami az eleve elrendezettségre, a manipuláció nyomasztó tényeire figyelmeztetett. A románság egy nem is jelentéktelen része szeretett volna már egyszer kipróbálni valami mást, s olyan lelki örömmel vetette bele magát abba a reménybe, hogy túlléphetnek az eddigi előítéleteken, mint az amerikaiak 2008-ban, amikor megválasztották első fekete elnöküket.
És kellett Johannis győzelméhez az a felháborodás is, amely a nagyszámú külföldön élő román állampolgárt ragadta magával, amikor a konzulátusok előtti öt-tíz óra várakozás után épp az orruk előtt csapták be a kapukat. Az így kialakuló tiltakozásokat olykor a rendőrségnek kellett megfékeznie, Torontóban például könnygázzal. Bár nem bizonyítható, hogy Ponta ezzel próbálta volna csökkenteni a külföldi szavazatok számát, ám a rossz szervezettség okát mégis mindenki erre vezette vissza.
Nagy kérdés persze, hogy milyen elnök is lesz Johannis? Módja lesz-e rá, hogy ne csak kézben tartsa az ügyeket, de változtasson is rajtuk? S minthogy megválasztásának közösségi élménye a vártnál sokkal nagyobbra sikeredett, fennáll a valószínűsége, hogy a túlzott elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Pont úgy, ahogy az Obama sem tudott.
A napokban mutatták be Johannis kötetét – címe: Lépésről lépésre (Pas cu pas) –, ami egyszerre memoár és egyféle hitvallás; egy töprengő, alapvetően liberális ember képe rajzolódik ki ebből a könyvből, akitől messze állnak azok az alantas praktikák és trükkök, melyek alkalmazásában elődje, Traian Băsescu mesterinek bizonyult. És az is kitűnik, hogy érzékeli: mint kisebbséginek, németnek, román hazafiságból többet kell majd „teljesítenie”, mint azoknak, akiknek románságához nem fér kétség.
Ennek ellenére a könyv olvastán nem vonható le mégsem az a tanulság, hogy Klaus Johannis kész lesz feladni vagy figyelmen kívül hagyni olyan alapvető emberi jogokat, melyek a kisebbségi lét mindenkori kereteinek alapfeltételei egy demokráciában. Ugyanakkor az is tény: jó, ha a nacionalisták nem fűznek német eredetéhez túl nagy reményt. Johannistól a magyarok nem fognak olyan segítséget kapni, amit egyébként egy másik kisebbségitől elvileg elvárhatnának, de az is biztos, az új román elnök ugyanilyen idegenkedéssel és viszolygással fog majd a román nacionalizmusra is tekinteni.
Következő cikk: Jegyzetek a Szajna mellől
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >