2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Csak semmi cicó, nálam a stukker!

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György

„A két ország akár nyugodtan egyesülhetne, lassacskán én nem tudok lényeges különbséget mondani.“ Szerbhorváth György (Beszélő):

Feltételezem, sokan hallottak-olvastak róla, hogy a Belgrádban megtartott szerb–albán focimeccs megszakadt, miután egy drón behúzott a stadionba, közvetlenül a pálya fölé egy Nagy-Albánia térképet és két albán nemzeti hőst ábrázoló zászlót, majd a pályán tömegverekedés tört ki. A mai napig nem tudjuk, ki(k) a tettes(ek), a szerbek az albánokat vádolják, és vica versa. A Vajdaságban beverték pár pékség ablakát – azért a pékekét, mert ők tradicionálisan a pékek (már Magyarországon is igen sokan vannak, lázadoznak hát a magyar pékek, hogy ezek koszos muzulmánok vagy mik...) Továbbá albán nagykövetségek látták kárát az eseményeknek, s amolyan járulékos kár is keletkezett, mert ugye a pogromozó egyén nem tudhatja, hogy akad esetleg szerb tulajdonban lévő pékség is. Az elkövetők, már aki meglett, részben kiskorúak, illetve igen fiatalok.

Erre mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi parlament elnöke, hogy a 90-es években olyanok költöztek a Vajdaságba (a horvátországi, boszniai és koszovói szerb menekültekre gondolt), akiknek más a temperamentuma és a kultúrája, és nem tudnak beilleszkedni az őshonosok közé. Persze ugrottak erre a szerb politikusok is, rasszizmussal vádolva meg őt – ezzel csak azt jelezzük, a Balkánon mennyire nem világos még az sem, hogy mi a fajgyűlölet, mi a nacionalizmus, a sovinizmus és az idegengyűlölet közti különbség. Bár a magam részéről nem értem Pásztort: a Nemzeti Tanácsok választása előtt a kampányban a pártja által támogatott Magyar Összefogás emberei ismét Rózsa Sándort állították példaképül – egy rablót, gyilkost, nota bene nettó adócsalót –, mert az a szegényeket támogatta abból, amit összelopott. Hát igen, a máséból én is könnyen tudnék támogatni...

Szóval, fő az utálat. Pásztor véleményében szociológiailag van valami, bár itt szerbeknek kellene, kellett volna beilleszkedni a szerbek közé, hisz többségben vannak. És csak óvatosan hozhatnánk fel hasonló példákat, mint a nyugat-európai nagyvárosokban munka és perspektíva nélkül tengődő, olykor autókat gyújtogató, már másod- vagy harmadgenerációs arabokat, muzulmánokat stb. Ha valami hasonló, az ezeknek a fiataloknak a kilátástalansága, ami könnyen csap át agresszióba. A szerb fiataloknál most ismét az albánok kerültek elő – és nem a magyarok vagy más ottani kisebbségiek –, a 14-i meccs adta magát. Ahogy az összeesküvés-elméletek is.

Az egyik szerint a drónt valójában a szerb titkosszolgálat egyik ága – mely nem EU-párti, mint a kormányzat, hanem teljes mértékben putyinista és a régi jó diktatúra világában érzi jól magát, nem a törvények keretei közt – „szervezte be”, hogy a szerb-albán konfliktus szításával teremtsenek kaotikus helyzetet, amelyben ismét Koszovó, az albánok, a NATO és az EU lesznek az ellenség, Oroszország anyácska meg a barát, az oltalmazó. Ezzel a teóriával csak az a baj, hogy két nappal később, 16-án maga Putyin elvtárs jelent meg Szerbiában, végignézte az egetverően szocreál katonai parádét (amelyen nem szerepeltek nyugati fegyverek, felszerelés, így Hummerek sem), a szerb elnök pedig úgy lecsókolta volna Putyint, hogy a híres Brezsnyev-Honecker nyáladzás sem volt különb. A barátság ismét nagy, de tudni kell, a 20. század óta Oroszország ugyan mindig kiállt a szerb érdekek mellett, de végül nem csináltak semmit. A pragmatikusabb kormányfő meg egy kicsit be is szólt most Putyinnak, hogy vegyenek tőlük több Fiat autót meg túrót, ha már ők sem menetelnek az EU-val meg az USA-val az oroszellenes szankciók hadszínterén. Putyin megígérte, kell a túró.

Egy másik elmélet viszont ennél sokkal „racionálisabb” – kábé annyira, mint az, hogy az internetadó ötletével a magyar kormány az amerikai-navos korrupciós botrányról akarja elterelni a figyelmet. Igen, ebben is van valami, csakhogy ez a sablon akkor szinte mindenre ráhúzható, így történik ez most Szerbiában. Eszerint a kormányfő, Aleksandar Vučić épp a szerb-albán focibotránnyal és a putyini látogatással, a látványosnak hazudott katonai parádéval a gazdasági katasztrófáról, illetve a már lebegtetett reformról kívánja elterelni a figyelmet, mert a nép újfent nacionalista bódulatba kerül és büszke hadseregére, éhenhalva is kész lesz meghalni a honért. És Vučić pénzügyminisztere (ez is ismerős, ugye?) jelentette be, nem ő maga, hogy mivel hatalmas a költségvetési hiány (majd 2 milliárd eurónyi kiadásra nincs fedezet, azaz a hiány kb. 20 százalékos!), hát csökkentik a nyugdíjakat és a költségvetésből fizetett béreket. Hogy pontosan hány százalékkal, az még zavaros, lesz, akitől semmit (kb. 60 ezer forintnyi nyugdíj esetében), másoktól egyre többet vonnak meg, szó esett már 22 százalékról is.

Az így is hatalmas szociális feszültségekkel terhelt és bazi nagy korrupcióval feldíszített Szerbiában máris sztrájkolnak (apropó, mikor volt Magyarországon sztrájk, legalábbis valami nagyobb?!). De teóriák ide vagy oda – miközben a kormányzat a fél évvel ezelőtti választási kampányban mást ígért, a Világbank, az EU nyomására kénytelen faragni a hiányt az EU felé vezető kövesúton. A stratégiájuk egészen más, mint a magyar: miközben eltörlik a szolidaritási adót (a közszférában sokat keresők keresetéből vontak le így), egyszerűen a fizetéseket és a nyugdíjakat csapolják meg, mely pénz elvben ott lett volna a költségvetésben, de hát nagyon nincs. Vagyis nem új és többnyire értelmetlen, zavaros adókat találnak ki, nem az internetre, a szappanra, az alkoholra (mínusz pálinka) és isten tudja, mire nem vetnek ki eddig sehol nem látott adókat vagy épp übermagas áfát. Ugyanakkor a kommunikációs zavar mindenütt ugyanakkora – jelezzük, Szerbiában sincs minden rendben a média szabadságával, sőt -, és elterelő hadműveletek ide vagy oda, mindent megúszni nem lehet majd. Igaz, mindkét országban nyugodt lehet a kormány, van mögötte épp elég nagy többség, a parlamenterek pedig szintén politika- és pénzfüggők, lesz elég szavazat, a következő választások meg odébb vannak.

A két ország akár nyugodtan egyesülhetne, lassacskán én nem tudok lényeges különbséget mondani. Például szerb „bizniszmeneket” is gyakorta tiltanak ki az USA-ból, ám őket sem az orosz, hanem a pénzzel való túl szoros barátság miatt. És van még egy nagy hasonlóság: mindkét országból egyre többen távoznak a nyugatra, mi meg, akik maradunk, így negyven körül vagy negyvenen-ötvenen túl is, azon morfondírozunk, miért nem mentünk nyugatra, amíg még fiatalok voltunk?

A korábban meg demokratikus deficittel (joggal is) vádolt Horvátországban viszont mi történt a minap? Korrupció gyanújával letartóztatták a zágrábi polgármestert és 19 társát, de Macedóniában is korruptnak vélt kormánytisztviselőket tartóztattak le.

És még mi vagyunk erősek, szépek, okosak.

2014. október 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább