Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Die Welt és a Spiegel Magyarországról
„Hamarosan Brüsszel és Berlin is belép a képbe, ha Orbán nem reagál a kritikára.” Szelestey Lajos/Klubrádió:
“Magyarországnak szüksége van az EU-ra, de vajon az Európai Uniónak szüksége van-e Magyarországra? “ – kérdezi kommentárjában a német konzervatív újság főszerkesztő-helyettese. Majd úgy folytatja, hogy mintha Putyin és Erdogan nem lenne elég: az uniós tag Magyarország kormányfője autokraták és nyugatellenes erők társaságában érzi magát jól. Az USA nyomást fejt ki, de mikor folyamodik hasonló lépéshez Brüsszel? A világ a tekintélyelvű rendszerekből ismeri az abszolút többség álnokságát. Ám hogy demokráciákra is átterjedhet a kísértés, mármint hogy a vélt többségi akaratot egy egész társadalomra rákényszerítsék, azt Magyarország példáján látni, ahol Orbán Viktor jó ideje ügyködik. Az ország a régió minden más államánál inkább leengedi a nyugatellenes, antidemokratikus, antiliberális függönyt.
Netán ez annyira megrázta Brüsszelt, hogy az a figyelmeztetések ellenére átsiklott rajta. Végül is az európaiak derűlátó jövőképe nem terjed ki arra, hogy egy tagállam kilóg a sorból és meg kell büntetni, olyannyira hogy még a kizárása is szükségessé válhat. Orbán nem csinál titkot modernellenes, mi több, az EU-val szemben ellenséges irányvonalából. Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan dagonyázik a népszerűségben, amit tragikus módon választásokon ért el, és amit tévesen örökkévalónak tart. Ismeri az unió szerkezeti gyengeségét, az orránál fogva vezeti a szervezetet és arról beszél, hogy “illiberális államot” akar felépíteni. Hát hol élünk? Ez most már túl sok lett az amerikaiaknak, beidézték a magyar külügyminisztert és egy-két honfitársától megtagadták a beutazást. Az USA még sohasem alkalmazott ilyen intézkedést egy kelet-európai EU-tagállam ellen. Ami szégyen Brüsszel számára, de egyben esély is. A nagy és erős Oroszország ellen is hatnak a megtorló intézkedések. Akkor meg miért ne lennének eredményesek Magyarországgal szemben? Az országnak szüksége van az unióra, de igaz ez fordítva is?
Magyaroszág internetadó bevezetését tervezi, sok szegény embernek emiatt alighanem le kell mondania a hálóról és ezzel együtt arról is, hogy hozzájut a szükséges információkhoz. A lépés egyben újabb csapás a média ellen. Az elképzelés sok felhasználó számára olyan, mintha a lélegzetet adóztatnák meg, hiszen ma már az ember digitálisan él. És ezért az életért az állam most pénzt akar. A terhet a szolgáltató fizetné meg, amely természetesen árat emel és ily módon a többletköltséget áthárítja a fogyasztóra. De attól is tartani lehet, hogy később emelkedik a tarifa, amit az érintett cégek még megfejelnek valamicskével. Magyarországon az emberek tekintélyes része kénytelen átszámítva havi 200-400 euróból kijönni, vagyis az adó miatt búcsút inthet az internetnek, hogy többet tudjon költeni élelmiszerre.
Ez már a 2. közteher, amely közvetve megnehezíti a sajtó helyzetét, miután az maximálisan függ a nettől, mármint hogy portálja látogatottságán keresztül némi reklámbevételt érjen el, iközben a példányszáma csökken. A hirdetési adó már amúgy is háttérbe szorította a hagyományos lapokat, a legtöbben manapság a hálóról tájékozódnak, éspedig elsősorban az új hírsite-okról. De utóbbiak közül egyik sem nyereséges, vagyis anyagilag nem függetlenek. A kormány ugyanakkor adós maradt a megígért adócsökkentéssel, mint ahogy az államadósság mérséklésével is. A Fidesz ezért immár nem csökkenti, hanem emeli az adókat. Az új adókat a polgárok idáig bizonyos fokig támogatták. De éppen ezt játssza el most a párt: az internetadó ellen a sajtóban megsemmisítő a visszhang, mi több, vonatkozik ez a kormány saját táborára is. (Die Welt)
Orbán túl messzire megy – figyelmeztet a német liberális hetilap, rámutatva, hogy a magyar kormányfő az országot nyíltan a demokráciából a tekintélyuralomba vezeti át. Az USA már besokallt, utazási tilalmat mondott ki. Berlin és Brüsszel követheti a példát. Szijjártó Péter Orbán Viktor engedelmes szolgája, pártkörökben azt hallani, nem számít neki, bármilyen megalázó is vele szemben a „főnök“. És immár külügyminiszterként ismét el kellett viselnie, hogy megrendszabályozzzák, ám ezúttal Washingtonban, ahol amerikai kollégája nem akarta fogadni. Helyette Nuland államtitkár-helyettessel tárgyalhatott a magasrangú magyar személyiségek ellen hozott beutazási tilalomról és a sajtószabadságról. Más irányba mutattak a dolgok kedden az Európai Parlamentben is, ahol négy éven belül már ötödször vitatták meg a magyar állapotokat. Azt taglalták, hogy miként lehetne gyorsabban reagálni, ha valahol mint Magyarországon, módszeresen megsértik az alapértékeket.
Vagyis a nemzetközi politika ismét Orbánra figyel, aminek az az oka, hogy gyakran demokráciaellenesen intézi a dolgokat. A választásokon aratott újabb győzelem után a Parlamentben nem létezőnek nyilvánította az ellenzéket, közölve, hogy nincs tovább vita az alapokról. Úgy fogalmazott: „a magyar nép szemszögéből veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti azt a politikát, amely fel akarja áldozni az ezeréves Magyarországot az Európai Egyesült Államok oltárán“. Utána jött a tusványosi beszéd, majd a rendőrség megrohamozta a nem kedvelt civil szervezetek irodáit. Ara-Kovács Attila úgy értékeli, mindez idáig inkább a médiát, a civil egyesületeket és az elemzőket foglalkoztatta. De most már az USA is támadja, és ez csak a kezdet. Hamarosan Brüsszel és Berlin is belép a képbe, ha Orbán nem reagál a kritikára. A korrupciós gyanú miatt az Egyesült Államokból kitiltottak között emlegetik Vida Ildikót, Habony Árpádot, Heim Pétert és Seszták Miklóst. Az ügy mindenesetre példátlan, de az amerikai kormányzat szempontjából indokolt: Fidesz-oligarchák uralják a gazdaság jelentős részét, pártközeli vállalkozók gyakran nyerik meg a versenytárgyalásokat, a közmegbízásokat és földpályázatokat. Viszont megfenekletettek a vizsgálatok egy sokmilliárdos áfacsalás kapcsán, miután egy NAV-alkalmazott kirobbantotta a botrányt. Eközben vezető Fidesz-politikusok, mint Rogán Antal és Deutsch Tamás felháborodottan kommentálják a washingtoni retorziót. (Spiegel)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >