Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán a választás után ki fogja élezni a konfliktusokat
„Intenzívebbé válnak az összetűzések az EU-val, a bankokkal és a befektetőkkel.” Der Standard/Galamus:
A Der Standard című lap online kiadásában Gregor Mayer interjúját közölte László Róberttel „A mostani választások után Orbán ki fogja élezni a konfliktusokat” címmel. Az interjút készítette. László Róbert budapesti választáskutató enyhe veszteségeket jósol a Fidesznek a vasárnapi önkormányzati választáson.
derStandard.at: – László úr, milyen jelentősége van egyáltalán a most vasárnap tartandó magyarországi önkormányzati választásoknak? Nem bizonyos már amúgy is a Fidesz győzelme?
László Róbert: – Így van. A kormánypárt egyértelmű győzelemre számíthat, de nem olyan mértékben, mint a 2010-ben tartott önkormányzati választásokon. Akkor az ellenzék teljesen padlón volt. Ezúttal vissza fog szerezni néhány várost és budapesti kerületet. A Fidesz kénytelen lesz néhány veszteséget tudomásul venni, de ezek nem olyan veszteségek lesznek, amelyek bármilyen módon megingathatnák a kormány hatalmát. Az ellenzék körében viszont a választás után felszínre fognak törni a fennálló ellentétek, és konfliktusokban fognak lecsapódni.
– Melyek ezek az ellentétek? Honnan erednek?
– 2010-ig a baloldalon egyetlen domináns erő volt, az MSZP (Magyar Szocialista Párt). Az akkori katasztrofális választási vereség óta eltelt négy évben az elnöknek, Mesterházy Attilának – aki az idei parlamenti választás után lemondott – nem sikerült talpra állítani a pártot. Gyurcsány Ferenc (2004–2009 között vitatott miniszterelnök – a szerk.) kilépett az MSZP-ből és megalakította DK (Demokratikus Koalíció) elnevezésű pártját, amely mindenekelőtt az MSZP-ből vitt el embereket, és MSZP-s szavazatokból él, de nem tudott felemelkedni a baloldal vezető erejévé, mint talán számított rá. Tehát az MSZP és a DK között rivalizálások és ellentétek vannak. De Bajnai Gordon „Együtt 2014” csoportosulásának sem sikerült releváns erővé kinőnie magát. Bajnai végül vissza is vonult. Az Együtt 2014 a Párbeszéd Magyarországért mozgalommal kötött szövetséget, amely abból a zöld LMP (Lehet más a Politika) pártból szakadt ki, amely a választásokon mindig a baloldaltól elkülönülve lépett fel. De ebben a nem túl erős pártszövetségben is ellentétek törtek a felszínre, amelyek a mostani választások után még ki fognak éleződni.
– Egyik legutóbbi elemzésben Ön a szélsőjobboldali Jobbik bizonyos megerősödésével is számol.
– Igen. 2010-ben a Jobbik három települést hódított meg. Az időközi választásokon, továbbá a korábban függetlenként megválasztott polgármesterek belépésével a párt az által ellenőrzött települések számát az elmúlt törvényhozási periódusban 12-re tudta növelni. Nem kizárt, hogy a Jobbik a mostani választások után már 20-30 polgármestert állít, többnyire azonban csak kicsi vagy nagyon kicsi településeken. Ugyanakkor nyitott a verseny Miskolc iparvárosban, ahol a három párttömb – a Jobbik, a Fidesz és a baloldali szövetség – közel egyenlő győzelmi esélyekkel indul.
– Budapesten, ahol a demokratikus ellenzéknek leginkább lenne esélye a győzelemre, nem sikerült idejében vonzó közös jelöltet állítani a főpolgármesteri tisztségre. Ennek mi az oka?
– Az ellenzék a jelek szerint annyira el volt foglalva az áprilisi parlamenti választásokkal, hogy sokáig nem is foglalkozott a főpolgármester kérdésével. Azután pedig egyszerűen már késő volt. Nem lehet egy-két hónap alatt felépíteni egy politikust egy ilyen jelöltségre. Ez súlyos stratégiai hiba volt. Az MSZP-nek ugyan már régen volt saját főpolgármester-jelöltje Horváth Csaba személyében, de őt sem a DK, sem az Együtt 2014 nem fogadta el, úgyhogy az MSZP visszavonta a jelölését.
– Mire lehet számítani az Orbán-párt harmadik – parlamenti, európai, önkormányzati – választási győzelme után?
– Orbán és az emberei egyértelműen ki fogják élezni a konfliktusokat. A „szabadságharc Brüsszel ellen”, az európai és a globális intézmények elleni retorika újra erősödni fog. Intenzívebbé válnak az összetűzések az EU-val, a bankokkal és a befektetőkkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >