Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország „haramiaállam” lett
„A bizottságot pedig felkérhetnék a támogatások folyósításának felfüggesztésére vagy jelentős bírság kiszabására.” Szelestey Lajos/Klubrádió:
A Princetoni Egyetem egyik tanára hosszú tanulmányban foglalkozik azzal, miként lehet megvédeni a demokráciát és a jogállamot az unió tagállamaiban (Institut für die Wissenschaften vom Menschen). Példaként Magyarországot hozza fel, mármint hogy az jutott a legmesszebbre a demokratikus normák kiüresítésében.
Jan-Werner Müller megerősíti, hogy az uniónak jelenleg nincsenek megfelelő eszközei az ilyen demokratikus deficit kezeléséhez, ám az új, Juncker-féle bizottságnak elsődleges témaként kellene foglalkoznia a kérdéssel, mert Európának meg kell akadályoznia, hogy illiberális „haramiaállamok” bukkanjanak fel a soraiban. Hiszen amíg tagjai az Európai Tanácsnak, bele tudnak szólni a földrész életébe.
Az elemzés úgy folytatódik, hogy a jobboldali-populista Orbán Viktor és a Fidesz alatt Magyarország olyasmit él át, amit csakis a putyinizmus kelet-európai változatának lehet minősíteni. Kiiktatták a fékeket és ellensúlyokat, főként a bíróságok függetlenségét nyirbálták meg, az államot gyakorlatilag egyetlen párt foglalta el. A médiát engedelmességre kényszerítették, a gazdaság jelentős részét pedig a Fidesz-közeli oligarcháknak játszották át. Majd Orbán meghirdette az illiberális államot, hozzátéve, hogy ebben az EU nem tudja meggátolni.
A szerző az unió tehetetlenségének fő okát abban látja, hogy a huszonnyolcak elsősorban gazdasági közösséget alkotnak, ennek megfelelően a jogszabályok is mindenekelőtt a közös piac igényeinek felelnek meg. Beszédesen alátámasztja ezt a tézist, hogy a bizottság ugyan megnyerte a pert az Európai Bíróságnál a magyar bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében, csak éppen politikailag a Fidesz győzött, mert a probléma gyökerére, a demokratikus biztosítékok meggyengítésére nem terjedt ki az ítélet.
A nevezetes 7-es paragrafus igazából a jogsértő állam egyfajta morális elszigetelését teszi lehetővé, nem pedig a tényleges közbeavatkozást. Miközben az illiberális államok felemelkedése sokkal jobban fenyegeti az unió alapjait, mint az euróválság.
Sokan azt mondják, hogy kiutat jelentene, ha igazi európai pártrendszer alakulna ki, vagy legalábbis megmaradna az EP-választások előtt alkalmazott csúcsjelölt módszer. Csakhogy a politika európaizálásának kevésbé kívánatos hatása máris látszik: az Európai Néppárt határozottan zárta a sorait Orbán körül, amikor a bizottság felelősségre akarta vonni a politikust.
A baloldalon Schulz – legalábbis kezdetben – megvédte Pontát, amikor az megpróbálta elvonni az Alkotmánybíróság hatáskörét, illetve megbuktatni az államfőt. Persze a párthovatartozás nem mindig ír felül minden más szempontot: az európai szociáldemokraták egy időre kizárták soraikból az őspopulista Ficót. A Tavares-jelentés elfogadását a konzervatív képviselők egy része sem ellenezte Strasbourgban. Ám amikor tavasszal Joseph Daul a Néppárt nevében Orbán mellett kampányolt Budapesten, a jobboldalon hirtelen vége szakadt a vitának arról, hogy hozzanak-e szankciókat a Fidesz ellen, vagy netán zárják ki.
A tanulság eléggé lesújtó: a demokrácia vektorai ellentétes irányba mutatnak nemzetek feletti, illetve nemzeti szinten. A pártcsaládoknak szükségük van minden voksra, így a pártfegyelem felülírja a politikai erkölcsöt.
Megoldásként Jan-Werner Müller azt ajánlja, hogy terjesszék ki a 7. paragrafust, mert előállhat olyan helyzet, amikor ki kell zárni egy tagállamot. Ahhoz, hogy megnyugtatóan el lehessen dönteni, egy tagállam valóban megsérti az alapvető értékeket, hiteles jogi-politikai megítélésre van szükség úgy, ahogyan az a tagfelvételek előtt történik. Erre a feladatra a bizottság nem igazán alkalmas, mert még inkább átpolitizálódna, vagyis elfogulatlan testületként vesztene hitelességéből.
A megfigyelést és szükség esetén a szankciók kiszabását Müller egy új intézményre bízná, a Velencei Bizottság példája nyomán. Lehetne Koppenhágai Bizottságnak hívni, és jogászok, tapasztalt államférfiak alkotnák. Ha a vizsgálataik alapján úgy látnák jónak, egyértelmű jelzéseket küldhetnének az érintett „haramiaállamnak”, a bizottságot pedig felkérhetnék a támogatások folyósításának felfüggesztésére vagy jelentős bírság kiszabására. Ez még mindig messze van a 7-es paragrafusban foglalt következményektől, ám megmaradna a többi fegyelmezési eszköz is. A civil társadalmakat sem akadályozza semmi, hogy a határokon keresztül mozgósítsanak a renitens kormány ellen. Ezenfelül továbbra is mód van a polgári kezdeményezésre, habár ahhoz egymillió aláírást kell összegyűjteni.
A kérdés az, hogy a szankciók nem szítanák-e fel a nacionalista hangulatot, ily módon igazából segítve a populista politikusokat.
Először is, az EU egyfajta biztosíték az illiberalizmus vagy a kifejezett tekintélyelvűség új formáival szemben. És ha egy politikus le akarja bontani a fékeket és ellensúlyokat, tisztában van azzal, hogy hamarosan szembekerül az európai intézményekkel, ezért mindenképpen igyekeznek felkorbácsolni az euroszkeptikus érzelmeket. Vagyis a megelőző nacionalizmus valószínűleg mindenképpen felüti a fejét.
Másodszor: nincs arra sok bizonyíték, hogy beválnak az ilyen nacionalista kampányok. A felmérések azt tanúsítják, hogy az orbáni „függetlenségi háború” nem igazán népszerű – általános az az érzés az emberek körében, hogy az uniós tagság történelmi vívmány, és nem szabad veszélybe sodorni.
Jelenleg Cameron miatt lehetetlen módosítani az európai szerződéseket. De előbb-utóbb ismét napirendre kerül a kérdés, mert a földrész elitje Magyarország miatt tudja: mennyire reális, hogy súlyos veszélyek fenyegethetik a demokráciát egy tagállamban. A Koppenhágai Bizottság fontos lépés lenne e veszélyek leküzdésére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >