Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Nyugat és az Ukrajna-dilemma
„Putyinnak néhány száz vagy néhány ezer katona élete csekély ellentétel, ha elérhető stratégiai célokról van szó.” Malinák Zsolt (hvg.hu):
(…) Putyin következetesen teszteli a NATO-t és az EU-t. Az ukrajnai konfliktus során rendre nyilvánvalóvá teszi, mi lesz a következő lépése, majd egy kis ideig kivár, hogy meggyőződjön: a Nyugat ismét nem mer érdemi válaszlépést tenni. Még a tévedésből lelőtt utasszállító is ezt bizonyította.
Azt Obama és Merkel is pontosan tudja, hogy kizárólag enyhe vagy közepes hatékonyságú gazdasági szankciókkal semmire nem mennek. Ha sikerül is gazdasági károkat okozni Oroszországnak (amelyek hatásai és következményei az EU-t is érzékenyen érintik), azt látni kell, hogy Putyin globális stratégiai koncepciója nem más, mint az eurázsiai birodalmi koncepció, nem feltétlenül és nem mindenekelőtt a sikeres 4-5 éves gazdasági periódusok építménye. (Putyin népszerűsége Oroszországban nem makrogazdasági mutatók, de még csak nem is annyira az áruellátás és életszínvonal függvénye; ennél sokkal meghatározóbb a nagyhatalmi státuszú Oroszország víziójának a hiteles felépítése, a birodalmi tudat újraértelmezése. Ez a társadalmi mentalitás és elvárás megfelel Putyin céljainak.)
Közép-Kelet-Európa Oroszországnak való energetikai kiszolgáltatottsága arányban van Merkel mozgásterével. Viszont a naivitással álcázni próbált cselekvésképtelenség kimutatása nem tesz jót Európa pozíciójának ebben a játszmában. Obamának komoly aggályai vannak arra nézve, hogy garanciákat vállaljon egy Ukrajnával kötendő esetleges kétoldalú védelmi partnerség vagy bármilyen egyéb együttműködés keretében. Az USS Donald Cook romboló áprilisi incidense a Fekete-tengeren egy elektronikai zavarórendszerrel felszerelt, egyébként elavult (a 70-es években rendszerbe helyezett) Szuhoj 24-es vadászgéppel arra enged következtetni, hogy az amerikai hírszerzés információi hiányosak az orosz katonai fejlesztésekre és harcászati potenciálra vonatkozóan. Tudvalevő, hogy a Szovjetunió felbomlását követő évtizedben az orosz hadsereg és harcászati potenciál rohamos tempóban épült le. Putyin viszont ismét kiemelt területté tette a hadsereget és a katonai fejlesztéseket. Újraépíti a katonai szuperhatalmat.
A kérdés most úgy hangzik: Obama a minszki tűzszünet szinte azonnali felrobbantása után vajon felismeri-e, hogy Ukrajnának többre van szüksége egy korszakos jelentőségű beszédnél. Ukrajnában nagyon rövid lesz a korszak, amikor ennek a beszédnek a jelentőségét méltatják, ha nem kap katonai támogatást. A NATO állásainak a megerősítése a szövetség keleti határai mentén a kialakult helyzetben alapvetően szükséges lépés. A gazdasági szankciók is fontosak (még akkor is, ha visszaütnek), de amíg a Nyugat egy jelentős része függőségi viszonyban van Oroszországtól, ezek hatása csak korlátos lehet. És mindez együtt sem jelent garanciát Ukrajna területi integritására nézve.
A Fehér Házban tudják, hogy az orosz vezetés gondolkodását nem lehet megérteni és előre jelezni a nyugati értékrend és mentalitás mércéivel. A cári birodalom társadalmán létrehozott bolsevik rendszer a mindenkori társadalmi, gazdasági, és időnkénti katonai hatékonyságának hiányát a bőséges erőforrásainak elképesztően pazarló módon való felhasználásával ellensúlyozta. A mindennemű értékekhez – emberi erőforrásokhoz, természeti értékekhez, nyersanyagokhoz, energiahordozókhoz – való viszonyulás évszázados hagyománya a jelenben is meghatározza nemcsak az orosz politikai és katonai vezetés, hanem általánosan az orosz társadalom mentalitását.
Példák sokasága áll rendelkezésre, amelyek mutatják az orosz vezetésnek a nemzet erőforrásaihoz való felelőtlen viszonyulását, és amelyek mögött gyakori esetben első helyen presztízsokok vannak. Egy szembeötlő példa Putyin Oroszországából elég a jelenség érzékeltetéséhez. Orosz biztonsági erők és speciális egységek túszmentő akciót hajtottak végre 2002 októberében, miután csecsen terroristák elfoglalták a moszkvai Dubrovka színház épületét és 900 túszt ejtettek. Az összes terroristát likvidálták, de 130 ártatlan életbe került a kormányzati szervek ködösítése, titkolózása, és az, hogy nem bocsátották rendelkezésre a mentéshez az akció során bevetett, katonai célokra fejlesztett gáz ellenszerét, államtitkokra hivatkozva. Összevetésképpen: Izrael az 1976-os entebbei túszmentő akció során 4000 km távolságból, ellenséges területről szállította haza az ugandai nemzetközi reptéren fogva tartott izraeli túszokat; a több mint száz túsz közül az akcióban három túsz vesztette életét, valamint a különítmény parancsnoka. Arról van ugyanis szó, hogy Izraelben minden egyes izraeli élete érték. Az elhúzódó, 444 napig tartó iráni túszdráma, az USA teheráni nagykövetségének az elfoglalása az összes fogoly szabadulásával végződött, Jimmy Carter újraválasztásának esélye mégis elszállt miatta, mert ötvenvalahány amerikai állampolgár tizenöt hónapig tartó meghurcoltatása és a nem megfelelő kormányzati fellépés az Egyesült Államokban elfogadhatatlan.
Száz év történelem nyugtázza a tényt, hogy a nyugati értékrend, illetve a pravoszláv és bolsevik hagyományokat elegyítő civilizáció eltérően árazza be az emberi életet, az alapvető emberi jogokat, az emberi méltóságot. Putyinnak néhány száz vagy néhány ezer katona élete csekély ellentétel, ha elérhető stratégiai célokról van szó. Olyan ár, amely nem rengeti meg a népszerűségét. Egy ezred vagy hadosztály lélektani értelemben megfeleltethető egy bábunak a sakktáblán.
Oroszország Ukrajna-stratégiájának a megértéséhez érdemes Brzezinskit olvasni: „Ukrajna nélkül Oroszország többé nem eurázsiai birodalom. Oroszország Ukrajna nélkül még törekedhet ugyan birodalmi státuszra, de egy ilyen birodalom lényegileg ázsiai lenne, amely nagyobb valószínűséggel keveredne saját magát gyengítő konfliktusokba a feszültségekkel teli közép-ázsiai országokkal. (…) Egy Ukrajna fölött továbbra is ellenőrzést gyakorló Oroszország – még a balti államok és Lengyelország nélkül is – megpróbálhatna olyan, saját erejében bízó eurázsiai birodalom vezetője lenni, amely az egykori Szovjetunió teljes – nem szlávok lakta – déli és délkeleti részén uralkodhatna. Ukrajna és az ott lakó 52 millió szláv testvér nélkül azonban Moszkva bármely kísérlete az eurázsiai birodalom újbóli felépítésére valószínűleg teljes elszigetelődéshez vezetne, s Oroszország elhúzódó viszályokba keveredne a nacionalizmus és a vallás által feltüzelt nem szlávokkal. Ennek a csecsen háború talán csak első példája. Továbbá mivel a születések száma Oroszországban csökken, Közép-Ázsiában pedig robbanásszerűen nő, bármely Ukrajna nélküli, csak Oroszországra támaszkodó képződmény az évek múltával veszítene európaiságából, s közben egyre inkább ázsiai jelleget öltene.” Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadójának A nagy sakktábla (Európa könyvkiadó Budapest, 1999) című geostratégiai elemzőmunkájában foglaltak másfél évtized alatt nem vesztettek érvényükből.
Mintha Putyin is Brzezinskit olvasna. És mintha a félelem tünetei kezdenének megjelenni a kommunikációjában. Emlékszünk, mit üzent pár napja Nazarbajevnek? Pedig nem arról van szó, hogy Putyin Brzezinski kottájából játszik, mert neki kottára nincs szüksége. Arról van szó, hogy Brzezinski a 90-es évek közepén egészen jól látta a közeljövőt. A bolsevik terjeszkedés féken tartására a (hidegháborús) történelem egyetlen receptet ismer: a katonai elrettentést. Ezt az eszközt – ami az egykori keleti blokk megroppantásának egyik kulcseleme is volt – Ukrajna-politikájában Putyin most megpróbálja alkalmazni a Nyugattal szemben is.
Putyint meg kell, és meg is lehet fékezni, mert a Nyugat, illetve a NATO gazdasági és katonai ereje messze felülmúlja Oroszországét. Ehhez stratégiára és fellépésre van szükség. És idő is kell hozzá, de nem mindegy, hogy mennyi. Remélem, találnak egy Brzezinskit a Fehér Házban. Addig ukrán katonák és civilek vére fog folyni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >