Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Meggyőződéses zsoldosok
J. Garai Béla
„De nemcsak oroszbarát oldalon, hanem az ukrán haderő soraiban is akadnak szerb önkéntesek.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Mintha nem lenne égetőbb gondja ennek az országnak: napok óta másról sem folyik a politikai diskurzus, mint egy tavalyi privatizációs ügyletről. A zajos csetepatéban a kormányoldal váltig azt hajtogatja, hogy mennyire hasznos volt az emírségekbeli Etihad céggel kötött szerződés a JAT eladásáról, míg az ellenzék ennek az ellenkezőjéről próbálja meggyőzni a közvéleményt. Az egy évi halogatás után közzétett szerződés kapcsán Aleksandar Vučić kormányfő rendkívüli sajtóértekezletén olyan dicshimnuszt vágott le, hogy a naiv átlagpolgár nem győzött hálálkodni az égieknek, hogy ilyen rátermett és tehetséges vezetői vannak. (…)
Egészen másként látják az Etihaddal kötött megállapodást az ellenzéki demokraták és a független szakemberek. Ők azt állítják, hogy Vučić szokásához híven most is megpróbálja megtéveszteni a közvéleményt: szó sincs egymilliárd dollár segélyről, az bizony hitel, amivel tovább gyarapodik az ország aggasztó méretű eladósodottsága, s amit természetesen egyszer vissza kell fizetni. Továbbá az is átejtés szerintük, hogy a szóban forgó privatizációs ügylet öt szerződése közül csak hármat tett közzé egy éves huzavona és ígérgetés után. Így továbbra sem világos, hogy mekkora a szerb állam kötelezettsége, hány milliójába került a légiforgalmi vállalat megmentése. Bojan Pajtić DS-vezér szerint Szerbia valójában 660 millió dollárt fektet be az üzletbe, az Etihad pedig 40-et, de azt is csak hitel formájában, amit majd törleszteni kell, vagyis az arabok lényegében ajándékba kapják a részvények 49 százalékát.
Ha hitelt adunk az ellenzéki véleményeknek, akkor már nincs is nagyon miért tapsikolnunk. És ha legközelebb elhúz a magasban felettünk egy Air Serbia gép, akkor nem arra gondolunk, hogy lám, milyen szerencsések vagyunk, hogy politikusaink ilyen ügyesen kigazdálkodták nekünk a légicéget, hanem arra, hogy az unokáink is nyögni fogják a kormány nagyobb dicsőségére felvett hiteleket. Nemcsak az Air Serbia gépei szárnyalnak, „szárnyal” az államadósság is.
Az ukrán válság nem csak az oroszok elleni szankciók miatt okoz gondot a belgrádi hatalomnak, hanem a szerb önkéntesek miatt is, akik részt vesznek az ottani polgárháborúban. Előbb a krimi harcokban tűntek fel a magukat büszkén csetniknek nevező fegyveresek, majd a félsziget orosz részről történt annektálása után a kelet-ukrajnai, úgynevezett Donyecki Népi Köztársaság oroszbarát szeparatistáihoz csatlakoztak. Állítólag két-háromszáz emberről van szó, akik azt állítják, hogy pusztán meggyőződésből és nem pénzért harcolnak: azért mentek oda, hogy megsegítsék az „orosz pravoszláv testvéreket”, és így viszonozzák a boszniai és a koszovói harcokban részt vett orosz önkéntesek áldozatvállalását. A Jovan Šević nevet viselő zászlóalj (a névadó egy 18. századi, az orosz cárnak hűségesküt tett szerb huszártiszt) már harci sikerekkel is büszkélkedhet: a RIA Novoszti hírügynökség szerint a múlt héten megsemmisítettek két ukrán harckocsit legénységükkel együtt.
De nemcsak oroszbarát oldalon, hanem az ukrán haderő soraiban is akadnak szerb önkéntesek. Belgrádi katonai szakértők szerint itt is, ott is zömében zsoldosokról és nem „meggyőződésből” harcoló önkéntesekről van szó, olyanokról, akiket a szakzsargon a háború kutyáiként szokott emlegetni. Vagyis korántsem a pánszláv testvériség motiválja őket, hanem a havi több ezer, akár tízezer dolláros zsold. De ami az ő hasznuk, az a szerb állam kára. Ha jókora késéssel is, a kormány a napokban állásfoglalásra kényszerült: Aleksandar Vučić hazatérésre szólította fel az ukrajnai zsoldosokat, mert, mint mondta, kárt okoznak az ország érdekeinek. Egyelőre ennél többet nem tehetnek, mivel nem szabályozza törvény ezt a kérdést, csak őszre tervezik az idevágó jogszabály elfogadását.
Belgrád addig is magyarázkodásra szorul az uniós partnereknél ebben az ügyben is. Ki érti meg Brüsszelben ezt a szövevényes balkáni politikát: egyrészt stratégiai célként tűzték ki a csatlakozást, ami a közös külpolitikai elvek elfogadását is jelenti, másrészt támogatják Ukrajna területi egységét - ám ennek ellenére sem ítélik el az orosz beavatkozást. Ráadásul tolerálják, hogy szerb zsoldosok harcoljanak a szeparatisták oldalán... Sőt, a másik oldalon is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >