Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

„Egy szinte tökéletesen autista szöveg, százszázalékosan érzelmi manipulációs kísérlet.”  Magyari Nándor László (Systemcritic):

Az értelmes beszéd, és a szótértés feltétele, hogy ugyanazon szövegben vagy kontextusban a használt szavak és kifejezések megőrizzék jelentésüket egyébként semmilyen beszédről, illetve szövegről nem dönthető el, hogy igaz vagy hamis, hogy logikus gondolkodás, tudatos manipuláció, vagy egy zavaros elme téves megnyilvánulása. A klasszikus logika jelzett alaptétele nem csak a Tusványoson elhangzott Orbán-beszéd csúsztatásos, utópisztikus, pontosabban negatív utópiát, azaz disztópiát[i], vázoló szövegében lett felrúgva. Orbán egy megkeseredett és zavaros elméjű önjelölt, autodidakta filozófus töredezett, és elsősorban kognitív manipulációra építő, „tisztességtelen”[ii] szövegét harsogta a tusványosi napsütésbe. Mégpedig úgy, hogy diagnózisszerű meglátásait beszéde végén teljességgel relativizálta, mondván, hogy „bármi megtörténhet” és ezt a bármit definiálni sem lehet. Közben a – nyilvánvaló hamis állítások és elnagyolt, ki nem fejtett féligazságok – összefércelését egy fogalmi csúsztatással, a liberalizmus kettős jelentésével, próbálta megoldani, s mivel lelepleződött, egyértelműen kevés sikerrel tette. A vezér liberális demokráciát (értsd, alkotmányos-, nyugati típusú demokráciát és a fékek és ellensúlyok kiterjedt rendszerére épülő politikai társadalom modelljét) felrúgó, annak leépítését, visszafejlesztését, „konzervatív forradalmat” meghirdető fantazmagórikus, ellentmondásos és vészjósló szövegének árnyékában, egy kisebb formátúmú demagóg is előadta ellentmondásos, és tartalmatlan, de mindenben etno-nacionalista megalapozású, kétes szövegét. Az Orbán által felépítendő illiberális állam határon túli politikai célkitűzéseit pedig egy kutatás nélküli kutató, hozzáértés nélküli „szakpolitikus” adta elő. Szász Jenő – és fantomintézetének – coming out-ja ugyan nem került a közbeszéd fókuszába, hiszen amit mond, messze nem annyira lélegzetelállító, mint Orbán retrográd és autoritér víziója. Azért érdemes megállni és röviden reflektálni a felvetett fantom-tervezetekre (”tervdokumentumokra”) az orbáni illiberális demokrácia határon túliakra való alkalmazásának vázolt elképzeléseire. Az elbeszélt „dokumentum” kiindulópontja, első, sőt legfontosabb tartópillére részben (ál)teológiai, részben pedig Trianon történelmi-politikai tényének, a fennálló rendnek, a teljes tagadása, illetve figyelmen kívül hagyása: egy szinte tökéletesen autista szöveg, százszázalékosan érzelmi manipulációs kísérlet[iii]. Második tartópillér az illiberális demokrácia exportja, az einstandolás, a meglévő sokféle határontúli magyar intézmény autonómiájának hálózatosítás útján való felszámolása, és Budapestnek való alárendelése,  (pontosabban Orbán kénye-kedvének való[iv]) kiszolgáltatása, egy posztkolonialista gesztus, és cselekvési program alapján. Először azt mondja Szász Jenő, hogy „Isten a Kárpát-medencét a magyarokra bízta” (sic!), tehát előjogaink, szupremáciánk, stb. e régió fölött egyenesen isteni eredetű; viszonyulásunk ehhez a kijelentéshez, nem szabad logikai, vagy kételkedő legyen, csupán fundamentalista módon értelemezett teológiai: „higgy és ne kutass”![v] Aztán a hittételből következik az egyik központi nyelvújító fogalom a „Kárpát-haza”, mely „A Kárpát-medence történelmi-földrajzi-természeti egységének nemzeti integrációs célterülete a koncepció alapján a Kárpát-haza, mely a magyarok által lakott területeket jelenti.” A definíció csak alulértetten utal a területi revizionizmus gondolatára, illetve célkitűzésére, valójában tagadja Trianont, és a fenálló  geopolitikai rendet; „imperiálisan magyar” nemzeti, valamint etnikai és területi integrációról beszél, azt állítja, hogy a Kárpát-medence magyarok által (is) lakott területei mind egyformán „magyar föld”-nek minősülnek, szelektív („birodalmi-nemzeti”) integrálásának nem lehetnek geopolitikai akadályai, hiszen „isteni juss” voltuk megkérdőjelezhetetlen. A valóságtól elrugaszkodott gondolat megvalósíthatóságának a vezető szerint, egyetlen korlátja van, mégpedig a  gazdasági/etnikai/területi integrációhoz rendelhető anyagi források hiánya. Erre viszont van egy „balkánian cseles” megoldási javaslata, mégpedig „a magyar uniós források de jure transznacionális, de facto magyar-magyar fejlesztési projektek támogatására történő lehívása.” Annak  vagyunk tanúi, hogy egy nagyszabásúnak mondott nemzetstratégiai tervet egy balkáni, illetve bukaresti típusú „smekkerségre”, szabálytalan pénzügyi manöverre, trükközésre akar alapozni a magyar kormány felelőse! Kérdés persze, hogy a „magyar mutyi” működhet-e a teljes Kárpát-medencei környezetben és főként exportálható-e európai szintre? A közös infrastruktúra fejlesztésére szánt uniós forrásoknak „patrióta fejlesztési célokra” való eltérítése valószerűtlen, sőt ennek puszta felemlítése is az illiberális, európaellenes politika velejárója. Ahogy a kutatásban teljességgel járatlan „nagy kutató”, még nagyobb példaképe mondaná, „bármi megtörténhet”, én mégis valószerűtlennek ítélem egy ilyen forgatókönyv megvalósulását, a realitásoktól elrugaszkodott, azok ellenében kialakított tervezet (ígéretének) értéke a nullához közelít, felelős emberek megtévesztésére alkalmatlan építmény.

Azután az újonnan meghírdetett autokratikus, illiberális állam orbáni-rendszere szerint mindenféle intézményi autonómia nemcsak felszámolandó, hanem egyenesen vörös posztó (lásd az nGO-k „elenséges ügynökségekké” nyilvánítása): több, mint négy éve folyik és minden területre kiterjed a Fidesz kormány einstandolási politikája, a magánnyugdíjalapoktól a kulturális és oktatási, stb. intézmények önállóságának, szabad döntéshozó mechanizmusainak, felszámolásával.  Egyenes folyománya ennek a határontúli politikában a „Kárpát-haza” (sic!), Budapest központtal való „behálózatosítása” („Összefüggő Kárpát-medencei magyar hálózatokat szeretne kiépíteni Szász Jenő, a Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének vezetője…. /és/ Világossá tette, hogy úgy gondolja: a külhoni magyarság számára csak Budapestről lehet őszinte jövőképet felvázolni…”), a határontúli többé-kevésbé autonóm intézményi rendszer einstandolása. Ez a kormány valódi célja, erre szánta a nagy kalap pénzt, ez lebeg a szeme előtt. Ezért illúziót kerget, aki azt gondolja a Fidesz és a vezér az autonómia-harc mögé áll. Nem, Orbán és hatalmi gépezete „hálózatosítani” akar, ami, ha sikerül mindenféle autonómiát gyökereinél akadályozna meg! A Fidesz határontúli politikájának lényege a posztkoloniális magatartás, a magyar államot, mint volt gyarmattartót tételezi és ilyenként áll szándékában maga alá rendelni az összes határontúli intézményt, de még kulturális/tudományos, stb. megvalósítást is! A határontúliak vonatkozásában ez a NER lényege, és erre hivatott az NSKI, ezt – Orbán árnyékában – már nem is titkolja az új intézet vezére, az orbáni „bármi” ezzel a határontúli politikában is be lett jelentve!

[i] Orbán tusványosi beszédét disztópiaként felfogva sem hoz semmi újat, a nyugati világ hanyatlása évszázados téma (Nem állítom, hogy Oswald Spengler vonatkozó fejtegetései közismertek lennének, bár ismeretlenben is gyakran hivatkoznak rá), mint ahogy a „konzervatív forradalom” (ami Nota Bene, nem a nácizmus, hanem annak kezdeti változata, mely antiszemitizmustól és fajelmélettől mentes) közismert fogalom. Orbán ugyan nem nevesíti előadásában, hogy milyen néven ismert az általa elkövetni készülő projekt, de mindenki számára világos lehet, hogy „konzervatív forradalmat” akar:  „szabadság helyett a kötődéseket, az egyén helyett a közösségeket, a szétszakítottság helyett az egységet részesíti előnyben” (Armin Mohler), és jellemző rá  a demokrácia- és liberalizmuskritika, a birodalmi nacionalizmus, az arisztokratizmus, és egyfajta klerikális konzervativizmus.

[ii] Tellér Gyula szövegének számos eleme fellelhető a beszédben, többek között az a tisztességtelen álhivatkozás is, melyet a liberalizmus – mint ideológia – ostorozására használ. A tanácsadó zavaros gondolatmenete és tartalmatlan manipulatív kinyilatkoztatásai nem újszerűek (meglehet éppen ezekért a „megalvadt”, vagy értelmetlen gumifogalmak, és nyelvújító kísérletek okán lehet tanácsadó), ha csak maga mondaná nem lennének föltűnőek, figyelemre méltóak sem. Meglepő viszont, hogy lassan-lassan egy egész érdekelt és elkötelezett „gondolkodói iskola” tesz úgy, mintha logika, sőt valóságismeret rejtőzne a megszállot tanácsadó nyelvújító kísérletei mögött. Mert az tényleg nehezen emészthető, hogy Schöpflin György ne értse a „liberális demokrácia” meghonosodott értelmét, hogy ő is, akárcsak elvtársai (Lánczi, Mráz, Székely István, stb.), úgy tegyenek „mintha” egy programatikus politikusi szövegben lényegtelen lenne, hogy éppen az európai értékrend megtagadását vázolja, módszeresen beillesztve abba a kontextusba, hogy sikeres államok egytől egyig az „illiberális demokráciák” „vagy tán nem is egészen demokráciák”, melyek ráadásul modellként követendők.

[iii] A kognitív manipuláció hamis szillogizmusok által igyekszik elérni célját, az érzelmi manipuláció a kifejtett véleményt, olyan érzelmekkel mossa össze, melyek között nincsen valós kapcsolat (Philippe Breton).

[iv] Kiváncsi lennék, hogy egy esetleges (persze ma még valószerűtlen) kormányváltást követően hogyan változnának az einstandolási szándékok, és ki kiáltana elsőként autonómiáért.

[v] Az érdekesség kedvéért említem meg újra, hogy a kijelentő maga, egy államilag finanszírozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet kinevezett vezetője!

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |