2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A Pásztor Albert-ügyről

„Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.” Helsinkifigyelo.hvg.hu:

2009 elején Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány egy sajtótájékoztatón – egyebek mellett – azt mondta, hogy a megelőző hónap valamennyi rablását romák követték el, és hozzátette: „igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük. [...] Mi, rendőrök, teszünk azért, hogy kivegyük a részünket a fiatalok neveléséből. A baj csak az, hogy a sok kis aranyos cigánygyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető.” Végül levonta a következtetést: „kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az együttélés.”

A Magyar Helsinki Bizottság akkor – más szervezetekkel együtt – nyilatkozatot adott ki. Ezt írtuk: „Nincs összefüggés valakinek a kisebbséghez tartozása és a bűnözésre való hajlandósága között. A bűnözési hajlam etnikailag nem meghatározott. Az ilyen összefüggés létezését állítók csupán statisztikai adatoknak álcázott előítéletes általánosításokat hangoztatnak. Ez azzal jár, hogy kisebbségi csoporthoz tartozókat eleve bűnözésre hajlamosként jelölnek meg. Az ilyen általánosítás kirekesztő, mert az érintett csoporthoz tartozó valamennyi ember boldogulásra való esélyét veszi el.

Nagyon szigorúan ítélendő meg, ha egy rendőri vezető nyilatkozik kirekesztő módon, hiszen ő a közhatalom képviselőjeként nyilvánul meg. Nem saját álláspontját hangoztatja, hanem az államot képviseli. Az állam képviselőjének nyilatkozata pedig kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjén alapulhat, azzal a kirekesztő megnyilvánulás nem férhet össze. Az alkotmányos értékrendből éppen az következik, hogy az államnak a rasszizmus ellen kell tennie, illetve a létező rasszizmus hatásait kell a rendelkezésére álló eszközökkel csökkentenie. Az állam emberének ilyen kijelentése azonban éppen ezzel ellentétes hatást vált ki: arra alkalmas, hogy az előítéletesen gondolkodók számát növelje.”

Miért gondoltuk és gondoljuk most is úgy, hogy Pásztor Albert 2009-es nyilatkozata súlyosan kirekesztő volt, erősítette az előítéletességet, és nem intézhető el annyival, hogy a rendőrkapitány pusztán a – ki tudja, hogyan a tudomására jutott – tényeket sorolta (amire igen sokan hivatkoztak akkor és most is)?

Azért, mert a rablások elkövetőivel (illetve feltételezett elkövetőivel) kapcsolatban felhozható számos tény közül a rendőrkapitány nyilvánvalóan arra utalt, amelynek a bűnelkövetés szempontjából jelentőséget tulajdonított – ez pedig éppen az etnikai hovatartozás volt. Pásztor Albert tehát azt – mondjuk finoman – sugallta, hogy a származás összefüggésben van a bűnözéssel.

Furcsa lenne-e, ha azon híradások, amelyek fehérbőrű magyarok által elkövetett súlyos bűncselekményekről szólnak, hangsúlyoznák, hogy e cselekményeket fehérbőrű magyarok követték el? Különös lenne-e, ha ez a tény nyomatékosan megjelenne minden olyan tudósításban, amely azokról az emberölésekről, rablásokról, szexuális bűncselekményekről szól, amelyeknek a gyanúsítottja „többségi nemzettársunk”? Nyilván, hiszen nem gondoljuk, hogy az elkövetők magyarsága bármilyen összefüggésben van az elkövetett bűnnel, és ha nincs ilyen összefüggés, miért is tennénk is említést róla?

Azt, hogy Pásztor Albert látott ilyen összefüggést a rablások és a gyanúsítottak roma származása között, meglehetősen egyértelművé teszi a „kisebbségi nemzettársainkkal” való együttélés lehetetlenségére utaló konklúziója. Azt pedig, hogy még ma is lát, éppen a korábbi mondatai tisztázásának szándékával az MSZP honlapján megjelentetett közleménye látszik alátámasztani, amelyben annak kifejezése után, hogy sajnálja, ha valakit megbántott, leszögezi: „Azt azonban muszáj megértenünk, van-e a szociális helyzeten túlmenően valamilyen mélyebb, föltárható oka annak, hogy azokat a bűncselekményeket, amelyek a lakosság közbiztonság-érzetét leginkább befolyásolják, jelentős arányban követik el olyanok, akiket a közvélekedés romáknak tekint” [kiemelés tőlünk].

Lehet, hogy a hiba bennünk van, de nem nagyon tudjuk elképzelni, hogy a roma származáson kívül milyen lehetséges okra gondolhatott itt a volt kapitány. Alapos (és elfogadható) magyarázatot nem adott rá, ez azonban láthatóan nem befolyásol egyes baloldali pártokat abban, hogy polgármester-jelöltsége mögé álljanak, sőt e döntésük védelmezése kapcsán maguk (illetve prominens képviselőik) is belecsúsztak olyan mondatokba, amelyeket nehéz másként mint a cigányság és a bűnözés közötti etnikai alapú összefüggést sugalló kijelentésként érteni.Példaként idézhetjük Gyurcsány Ferencnek a Galamus-csoport honlapján megjelent írását, amelyben a következő szerepel: „Van egy igaznak vélt feltételezés, miszerint a cigány lakosság körében magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány magyar lakosság körében. De nem tudjuk, hogy valóban helytálló-e ez a közkeletű vélemény. […] És tényleg csak a dermesztő szegénység vagy a gyalázatos előítélet az oka mindennek, vagy más is ott van a háttérben?” (Mármint minek a hátterében? Annak, amiről nem is tudjuk, hogy igaz-e? És mi lehet az a „más”? Ugyanaz, mint a „szociális helyzeten túlmenő, mélyebb ok” Pásztornál?)

 

Eörsi Mátyás pedig olyat mondott az ATV-ben („most csak arról beszélünk, romabűnözés van-e, sajnos ilyen statisztikailag létezik”), hogy Mirkóczki Ádám azonnal úgy érezte, bizonygatnia kell, hogy a DK csupán politikai érdekből kezdett a „cigánybűnözéssel” foglalkozni, és ebben a kérdésben kizárólag a Jobbik tekinthető igazán autentikus pártnak.

Nem szokásunk politikai pártok jelöltállításával, politikusok – bármily elborzasztó – kijelentéseivel foglalkozni, és ezen a jövőben sem kívánunk változtatni; amikor azonban azzal szembesülünk, hogy jó öt évvel Pásztor Albert ominózus sajtótájékoztatója után azoknak a pártoknak az országos kommunikációjában jelennek meg a cigányságot a bűnelkövetéssel összekapcsoló utalások, mondatok, amelyek magukat a rasszizmus, a szélsőjobboldali veszély elleni küzdelem élharcosainak tekintik, úgy érezzük, meg kell ismételnünk, amit 2009-ben mondtunk:

A közhatalom minden megnyilvánulásának az alkotmányos értékeken, az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartásán és a hátrányos megkülönböztetés tilalmán kell alapulnia. Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy Magyarországon a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.”

2014. július 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább