Ma Dorottya, Dóra, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szíverősítőt Kelemennek!
„A rommagyar szövetség újfent rosszul jelölte ki közvetlen céljait és prioritásait.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
Káoszt teremteni a politikában, felrúgni a már-már megkövesedett viszonyokat és „új” rendet teremteni a régi rend romjain olyan eljárás, mely az erősnek kedvez, annak, aki el tudja hitetni, hogy ő a rendteremtő. Ezzel az eljárással viszont csak akkor lehet és érdemes élni, ha biztosak vagyunk abban, hogy – stílusosan és képletesen szólva – az „erő velünk van”, ha tudjuk, hogy ellenőrzés alatt tartjuk a folyamatokat. Ebben az esetben viszont a „gyengeség jeleinek” felmutatása azt szolgálja, hogy egy következő körben győztesként térhessen vissza a rendet felforgató, hogy ő legyen az, aki stabilizál, aki uralja a káoszt. Ezzel az eszközzel viszont nem lehet túl gyakran élni, és ráadásul nagy kockázattal jár ennél az eljárásnál a minden, a hajszálpontos helyzetfelmérés és a másodpercre pontos időzítés. Ilyen módon járt el Băsescu többször is a közelmúltban – emlékszünk még a „Dragă Stolo” címmel eljátszott könnyes melodrámára, mellyel elnökjelöltségét, egy vesztettnek látszó helyzetben kierőszakolta, és végül a választást megnyerte? Vagy amikor kormányválságokat robbantott ki, hiszen biztos volt benne, hogy az új kormány kinevezéséig, a viszonylagos stabilitás létrejöttéig ő uralja a mezőnyt, addig övé a hatalom, stb. – sikeresen tette. Ellenpéldaként a Crin Antonescu ámokfutása kínálkozik, amikor ő próbált világra szóló felfordulást okozni azzal, hogy kilép a koalíciós kormányból, viszont Ponta percek alatt új/régi szövetségest talált. Nem volt nehéz, hiszen a választásokat követően hagyott egy kiskaput az RMDSz fele, nem, vagy csak ímmel-ámmal, illetve esetenként játszotta ki a „magyar kártyát” – és az álliberális vezér, pestiesen szólva, dobott egy hátast, faképnél maradt, és magával rángatta pártját, meg az amúgy ártatlan (NB ártatlannak lenni a politikában szinte szinonímája a balekségnek, az ilyeneket labdába rúgni sem engedik!) Johannist is. A kisebbség, a gyengébbek soha nem élhetnek a politikai káoszteremtés lehetőségével, rendezhetnek felfordulást, próbálgathatják zsarolóképességüket, de a krízis nem segíti őket sajátos céljaik elérésében. Erre a helyzetre érvényes igazán a mondás: „Kard által vész mind, ki kardot ragad”, itt a győzelemhez nem elég erősnek látszani, itt erősnek is kell lenni, és talán mindenek fölött türelmesnek. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kisebbség számára a racionális kompromisszumok útján kívül semmilyen más út nem járható, az acélidegzet, és az egyensúlyozás művészetének elsajátítása, a kisebbségi politikusok számára kötelező. A most kialakult (mini)kormány válság lehetőségének felvetésében – a fentebb vázolt, és végső soron az erőviszonyok függvényében alakuló helyzetben – a rommagyar szövetség újfent rosszul jelölte ki közvetlen céljait és prioritásait. Röviden értékelve a helyzetet: ma „nincs helyzet”! A parlamenti erőviszonyok zavarosak, könnyen meglehet, hogy Ponta uborkaszezonban új kormányt képes beiktatni a DáDi(k) és a többi kisebbség, no meg a volt liberális átállók szavazataival – következésképpen, a mi oldalunkon a pofára esés. Kivonulni a miniszteri, államtitkári, stb., alig betöltött kormányzati pozíciókból anyagi csőd nemcsak a szervezetnek, hanem az önkormányzatoknak, és végső soron az egész közösségnek – következésképpen, a mi oldalunkon a pofára esés. Elnök-jelölési és választási láz forrong, a nagy helyezkedésben aligha fogják észrevenni az RMDSz dacos és büszke kivonulását a kormányból – következtetésképpen, a mi oldalunkon a pofára esés.
Kormányból való kilépéssel fenyegetni ma csak a visszájára sülhet el, és a nyomában keletkező veszteség korántsem csak presztízs-, illetve imidzsveszteség (jó hírnév? az meg már rég nincs a hét határban), ilyesmiket veszíteni a politizálás velejárója, előkalkulált ára a politikai karriernek. Ezért a szövetségi elnök bejelentése, hogy „nem tudja elképzelni a kormányzati részvételt, mert személyesen tudathasadásos állapotba került” csupán rossz idegzetre vall, politikai szerepéből való kiesésre, pihennie kellene (esetleg vissza is vonulni?), azt hiszem. Bedobni a törölközőt, mert a Minority SafePack (Európai Kisebbségi Kezdeményezés) hosszan tartó, kétes kimenetelű és legfennebb presztízs-nyereséggel kecsegtető perében, a kormány és a szövetség fel-, és alperesi viszonyba keveredett, több mint bűn, politikai hiba lenne! A skizofrén helyzetek, és a politikusi paranoia létrejötte, abban a romániai politikai mezőnyben, ahol senki nem az aminek látszik, sőt, annak az ellenkezője sem, és ahol, ahogy azt Dr. House mondaná: „Mindenki hazudik”, napi rutin.
Mint ahogy politikai hiba volt önmagában a kormányból való kilépés lehetőségének a felvetése, olyan zsákutcába való önkéntes behajtás, mely szűk a gondmentes visszaforduláshoz, amelyből kihátrálni viszont energiát és idegeket von el fontosabb ügyektől. Az adott helyzetben, a több szinten és témában alkalmatlanságát fényesen igazoló (lásd egyéb ügyeket is, többek között az új Konzuli hivatalok megnyitásának problémája) külügyminiszter leváltásának, vagy legalábbis egyfajta kormányon belüli felügyelet alá helyezésének, és minden kisebbséget érintő kül- és belpolitikai ügyben, előzetes konzultációnak a követelése, stb. igencsak kívánatos lett volna, illetve lenne. Az elnök-választásnak – meglehet, de egyelőre nem biztos – második fordulója is lesz, a szövetség zsarolási potenciálja ebben rejlik, ezt kellene ésszerűen kihasználni, ellenzékből ez sem fog menni: egy komoly téttel rendelkező politikai háborúban, a vesztes oldalára állni, sem most, sem máskor nem kifizetődő dolog, no meg, azt követően, ki vállalja majd a felelősséget? Nagyon beszűkült a politikai mainstream fantáziája, eluralkodni látszanak az etno-nacionalista ködképek az agyakon, dúl-fúl a türelmetlen szimbolikus-, és presztízs-harc, és lankad a józan ész, a gyakorlati politizálásnak (issue based politics) egyre kevesebb a keletje. Azért maradhatott még a tibódi Csaba királyfi új szobrának tövében némi oroszhegyi szilvórium, ajánlom a szövetségi elnöknek – így szénacsináló időben is – szíverősítésre, félnie nem kell, mértékkel fogyasztva, jót tesz!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Jalta-szag van a levegőben
Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >
Trump vámjai a lehető legnagyobb szerencsétlenség a világgazdaság és az USA számára
Trump gazdasági tanácsadói, akik tudják, mennyire irracionális ez a politika, legjobb esetben megpróbálják majd tárgyalások útján >
A szerb állami tévé váratlanul stratégiát váltott
Most már nem csupán pár szóban, hanem részletesen számol be a hatalmas tiltakozó hullámról. Vučić most >
A magyarok egyszerűen alkalmatlanok a tömeges ellenállásra?
Ezt a képet a csütörtökön, Szerbia budapesti nagykövetsége előtt készítettem. Az Orbán szerb haverja elleni hatalmas >
Amerika nagy árat fizet majd Trump vámja miatt
Amerika nagy árat fog fizetni azért, hogy Trump 25%-os vámot rótt ki a kanadai és mexikói >
Ha ő nincs, már egyikünk se élne?
Maradjunk még egy percre a covidnál, ha egyszer már voltak olyan ostobák, hogy felidézték. Nem kellenek >
Szerbia ifjúsága – egész Európa reménysége
A demokratikus változást követelő szerb ifjúság a reményt jelenti egész Európa számára, és a mozgalom egyre >
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg >
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >