Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Fél óra szabadság
„Nem volt uszítás, nem volt ökölrázás, nem volt gyűlölködés, nem volt Orbán takarodj!, csak egy ének.” Simkó János (Galamus):
Hallja, Miniszterelnök Úr?
Igen, tudjuk, hogy hallja az énekünket, akkor is, ha magára csukja a Nándorfehérvári terem tölgyfa ajtaját, és akkor is, ha a fülére szorítja a kezét. Ön, ha akarja, ha nem, most már élete végéig fogja hallani az Örömódát, úgy, ahogy néhány ezren énekelték 2014. június 21-én, szombaton este a Szabadság tér és az Október 6. utca találkozásánál, ügyelve arra, hogy háttal álljunk az Önnek kedves megszállási emlékmű jelenlegi torzójának.
Hallja, Orbán Úr? Tudjuk, hogy hallja, és hallani fogja minden megszólalásakor, ahányszor csak üvöltözni kezd a mikrofonba, amikor szellemeskedik a saját rádióstúdiójában, amikor éppen felvirágoztatja a szotyolatermelő agráriumot, amikor aláír bármit, amikor elvonul sorfalak és a XX. század szégyellni való giccsei előtt! És hallani fogja a Lázár, Rogán, Schmitt, Áder, Kósa, Simicska, Kerényi és L. Simon, hallani fogja a mamelukok hada, a szánalmas kétharmad, hallani fogják, amikor beterjesztenek és megszavaznak, amikor kardcsörtetnek és amikor lehurrognak, amikor átvernek és amikor zsebben turkálnak, amikor államosítanak, lenyúlnak és eladósítanak, amikor a klientúrát hizlalják, amikor beülnek, beletenyerelnek, befekszenek oda, ahol semmi keresnivalójuk.
Talán nem véletlen, hogy éppen a kultúra egyik eminense találta meg az Orbán rezsim legyőzésének módszerét: Fisher Ádám vezényelte Beethoven Örömódáját, és lelkes közönsége felszabadultan énekelte a szabadság himnuszát. Nem volt uszítás, nem volt ökölrázás, nem volt gyűlölködés, nem volt „Orbán takarodj!”, csak egy ének. Egy dal, este 9 óra és fél 10 között legyőzte ezt a romlott és szégyenteljes rendszert!
Dünnyögve, szuszogva, rekedten és tisztán, teli torokból és blattolva, kántálva és tremolózva, előre sietve és megcsúszva, de együtt, olyanok énekelték ezen a szombat estén az európai himnuszt, akiknek Európa nemcsak az Uniót jelenti. Nemcsak Brüsszelt vagy Strasbourgot, nem pusztán az Európa Tanácsot, nemcsak a Parlamentet és a különféle Bizottságokat, Lisszaboni Szerződést vagy kötelességszegési eljárást, nem pusztán pályázatokat és aktuális euró-árfolyamot, nemcsak az ország túlélésének szinte kizárólagos forrását, hanem valami egészen mást. Kosztolányit idézem:
Ó ősi világrész,
te régi, te rücskös, te szent, te magasztos,
lelkek nevelője, illatokat és ízt
szűrő, csodatévő, nagyhomlokú, könyves
vén Európa.
Azok énekeltek felszabadultan, aki egyetértenek Poszler György lírikus-teoretikus „vallomásával”.
„Ausztrália után a legkisebb földrész. Eurázsia elkeskenyedő, nyugati része, szinte félszigete. 10,4 millió négyzetkilométer az Északi- és Földközi-tenger, Atlanti-óceán és Urál hegység között. Súlya egyre elenyészőbb a glóbuszon.
De itt rajzolták a falra az altamirai bölényt, festették fára az isenheimi oltárt. Itt épült kultuszhelyének, szentély gyanánt, az Akropolisz, játékterének, kocsmaudvarhoz hasonlóan a Globe színház. Itt van Firenze, amely Dantét szülte és elűzte, Weimar, amely Goethét hívta és eltemette. Itt vésték, valahol délen, feszes sorokba az Aeneis históriáját; énekelték, valahol északon, laza ritmusokban a Kalevala mítoszát. Itt van Königsberg, ahol Kant elmélkedett, Segesvár, ahol Petőfi elesett… És itt van Magyarország. Nem egészen századrész a majdnem legkisebb kontinensen. Nyugat és Kelet, Észak és Dél határán. Tényleg szinte a ’népek országútján’. Már majdnem a peremen, még közel a centrumhoz. Csak innen és így nézhetem Európát.”
Érti, Miniszterelnök Úr? És olvassa is?
Tudom, tudjuk, hogy bosszantó ez a közös ének, mert szabad akaratából énekelte az Örömódát mindenki, és nem parancsra a „megjöttek a fehérvári huszárok”-at, az Ön egyik kedvencét. Ezt az éneklést nem lehetett leszavazni, betiltani, meghamisítani, kirúgni, államosítani, nem lehet üzletelni vele, nem lehet a haveroknak osztogatni. Igaz, nem lehet belőle meggazdagodni, trafikhoz, földhöz, zsíros álláshoz jutni, semmit nem kap érte az ember, ami az Ön stadionfilozófiájában fontos lehet.
Kapott viszont mindenki egy nagyszerű érzést, amely elég volt ahhoz, hogy fél órára megszépítse ezrek életét, és amely, ha nem is boldogsággal, de emberi méltósággal töltötte meg a lelkünket!
2014. június 21-én 21 óra és 21 óra 30 perc között néhány száz négyzetméteren szabadság volt.
2014. június 25-én olvasom a kormány hírügynökségét: „Macedónia európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdését szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az Országházban, ahol átvette az egyik leghíresebb macedón függetlenségi harcosról, Goce Delcsevről elnevezett díjat az Egyesült Macedón Diaszpóra igazgatótanácsának elnökétől, Metodija Koloszkitól. A macedónokat világszerte egyesítő Egyesült Macedón Diaszpóra szervezet legrangosabb kitüntetését azoknak ítélik oda, akik közéleti tevékenységükkel nagy hatással voltak a macedón népre.”
Majd kellő időben megtudja a macedón nép is, amit meg kell tudnia. Putyin már tudja, már fényesíti a cári időkből való Szent András-érdemrendet.
Nem, nem igaz, barátaim, mindez nem így van! Ne csapjuk be önmagunkat és egymást még harminc percre se! Nem hallja az énekünket se Orbán, se az udvar, nem hallják, soha nem is fogják hallani, mert nemcsak fülük nincs hozzá…
De a fél óra szabadság, az igaz volt.
Következő cikk: A Szabadkai Rádió közvetlen pártbefolyás alatt áll
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >