Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kívánjuk az Origo szabadságát
„A médiában mostantól senki nem lehet nyugodt.“ Index:
Sosem szerencsés, ha a sajtó magával foglalkozik. Van az örök bugyuta ultimate érv, miszerint hogyan lehetne aggódni a sajtószabadságért, ha éppen leírható az aggodalom.
Ez egy baromság. A sajtószabadságért Magyarországon folyamatosan lehet és kell aggódni. A politikai elit a rendszerváltás óta folyamatosan próbál több-kevesebb sikerrel nyomást gyakorolni a médiára. A közmédia ritka kivételektől eltekintve siralmas állapotban volt, remekül tükrözte az irányítása és finanszírozása körüli évtizedes bohózatot. Itt a legszélesebb a mindenkori kormányok nyomásgyakorlási potenciálja, de a politika a média egészében szeret élni a legkülönbözőbb eszközökkel, legyen szó hirdetések elosztásáról, tulajdonosi kérdésekről, reklámadóról vagy éppen a legegyszerűbb, úgynevezett betelefonálós módszerről. Jelentős részben régen célt értek: szerkesztőségek sora állt be különböző szekértáborok mögé, számolta fel saját szakmai hitelességét, és vált pártszócsővé.
A legerősebb bástyák hosszú évek óta az online sajtóban állnak. Az egyik az Origo.
Az Origo alig fél éve kinevezett, szakmailag abszolút elismert vezetőjét most leváltották. “Közös megegyezéssel”. Aki egy kicsit is ismeri a sajtót, az Origót, vagy éppen Sáling Gergőt, nem gondolhatja komolyan, hogy erre a “változó médiafogyasztási szokásokhoz való alkalmazkodás” miatt volt szükség. Az Origo az elmúlt fél évben éppen lendületet vett, a most távozó főszerkesztő vezetése alatt erősödött látványosan tovább.
Nehéz nem meghallani a leírhatatlant, de a helyzet egyértelmű. Kollégáink és barátaink, ha úgy tetszik több forrásunk megerősítette: az ilyenkor szokásos hivatalos közleményben foglaltakkal szemben Sáling Gergőnek azért kellett távoznia a szerkesztőség éléről, mert a szerkesztőség ellenállt a kiadón keresztül – legyen bár egy óriási német multi az Origo tulajdonosa – őket elérő politikai nyomásnak. Az Origo legutóbbi nagy dobása a Lázár János utazásainak költségét feltáró, a politikust egyébként kétmillió forint visszafizetésére késztető cikke volt.
Az Origo az Index legnagyobb és legfontosabb versenytársa volt mindig is, a két szerkesztőség 15 éve egymás motorjaként is működött.
A versenytárs kiszolgáltatottsága az Indexnek is drámai hír: jó újságot csak erős versenytársak szorításában lehet készíteni. Szolidárisak vagyunk kollégáinkkal, és kívánjuk, hogy szabadon, újságaink korábbi, a függetlenségbe és szakmaiságba vetett hitével dolgozhassanak tovább, de aggódunk értük.
Ha a kormányzati érdekérvényesítés tényleg elérte a független sajtó személyi döntéseinek a szintjét, akkor a médiában mostantól senki nem lehet nyugodt: akit eddig nem, mostantól azt is folyamatosan kísérteni fogja a gondolat, hogy vajon melyik döntésével, cikkével vagy mondatával bőszíti fel annyira a hatalom birtokosainak haragját, hogy azok így vagy úgy utánanyúljanak. Az elkerülhetetlenül bekövetkező öncenzúra a kritikai nyilvánosság szűküléséhez vezet, ami tovább sorvasztja a demokratikus közéletet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >