Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orosz kihívás, román esély
„Románia komoly tényezőjévé válhat az oroszokkal szembeni új feltartóztatási politikának.“ Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Két kelet-ukrajnai területen megtartották a népszavazást, s akárcsak a Krímben, a szovjet idők választási eredményeit ismétlő eredmények születtek. Ám ellentétben a Krímmel, itt a többségi (ukrán) lakosság szeme előtt zajlott le a nagy szemfényvesztés, így annak kihatása – az ukrán és orosz ellentétek elmélyülése – károsabb, mintha az eset meg sem történt volna. Nem véletlenül nyilatkozott Vlagyimir Putyin úgy a napokban, hogy jobb lenne, ha Kelet-Ukrajna (orosz) lakói ismét átgondolnák a népszavazás ötletét, és elhalasztanák azt. Az érintettek nem hallgattak az orosz elnökre, persze meglehet, hogy az orosz elnök sem gondolta egészen komolyan mindazt, amit az ügyben nyilatkozott.
Ez utóbbi lehetőségre lehet következtetni abból, hogy Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes – korábban Nyugat-ellenességéről elhíresült volt orosz NATO-nagykövet – pár nappal ezelőtt a Moldáviától 1992-ben gyakorlatilag elszakított Tiraszpolban (Transznisztria) járt. Kalandos körülmények között jutott oda, az őt szállító repülőgépet Ukrajna nem engedte át, így nagy kerülővel, Bulgária és Románia felett repülhetett be Moldáviába. Ám a visszaúton mind Bulgária, mind Románia megtagadta tőle az átrepülést, arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók egyike az, hogy Rogozin nem léphet be uniós területre. A miniszterelnök-helyettes erre azt üzente: legközelebb bombázóval utazik Romániába.
Az üres fenyegetőzésnél azonban fontosabb, hogy Rogozin Chişinăuban veszteglő repülőgépét eközben a moldáv hatóságok átkutatták, és ott megtalálták annak a petíciónak az íveit, melyen Transznisztria polgárai „felszólítják” Putyin elnököt, hogy haladéktalanul csatolják a – Csongrád megyényi – területet Oroszországhoz. Nos, az oroszok kétszínűségére ennél nyilvánvalóbb bizonyíték aligha létezik. A kérés amúgy fölösleges: a 90-es évek eleje óta mintegy 1200 orosz katona vigyáz arra, hogy Moldávia ne gyakorolhassa szuverenitását a jelentékeny iparral rendelkező apró terület fölött.
Mindaz, ami ma Ukrajnában és Moldáviában lezajlik, nyilvánvalóan Románia számára a legnagyobb kihívás.
1. A térségi konfliktusok eszkalálódása veszélyezteti azokat a célokat, amelyek révén igyekeznek integrálni Moldáviát a román érdekszférába. Az integráció egyébként nemcsak Bukarest érdeke, hanem az egész unióé.
2. Azok a bekerítő műveletek, melyeket Moszkva politikai és katonai, illetve titkosszolgálati eszközökkel hajt végre, s amelyek célja – a Krímből kiindulva az odesszai tengermelléken át Trasznisztriáig – Ukrajna izolálása, bizonyos értelemben Románia és Moldávia izolációját is jelenti. Ráadásul, ha e szándékok megvalósulnak, úgy Moldávia konkrétan, Románia pedig potenciálisan orosz ütközőállammá válhat.
3. Az elmúlt másfél évtizedben Bukarest stratégiai célja volt felértékelni önnön szerepét a fekete-tengeri térségben (spaţiul pontic) zajló jelentékeny, főként energetikai fejlesztésekben, illetve katonai manőverekben, ám azzal a körülménnyel, hogy Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet, súlya a térségben olyannyira megnőtt, hogy az ottani kezdeményezésekből nemcsak Románia, hanem a nála sokkal fontosabb Törökország is kiszorulóban van.
Mindez ugyanakkor számos lehetőséget is jelenthet keleti szomszédunk számára: mindenekelőtt stratégiai pozícióinak erősítését a szövetségesi közösségen belül. Nem új keletű jelenség ez, s akik élni tudnak vele, azok számára nagy modernizációs előnyt hozhat az a nemzetközi szembenállás, ami kialakulóban van a Nyugat és Oroszország között. Törökország roppant modernizációs esélyt kapott azáltal, hogy 1952-ben – több évszázados lemaradást átugorva – beléphetett a NATO-ba, s tulajdonképpen nem európai államként integrálódni tudott egy olyan rendszerbe, amely gazdasági prosperitást és társadalmi átalakulást jelentett számára.
Bukarest, kihasználva e lehetőséget, új minőségű kapcsolatrendszert alakíthat ki a Nyugattal, olyat, amilyenről Magyarország egyre kevésbé álmodhat; Orbán Viktor múlt szombati felelőtlen miniszterelnöki beiktató beszéde óta meg különösen. Számos jele van annak, hogy Románia komoly tényezőjévé válhat az oroszokkal szembeni új feltartóztatási politikának. A napokban érkezett információk szerint az ukrajnai válságban segédkező irreguláris külföldi (amerikai) erők mellett Romániába komoly külföldi katonai kontingens érkezett nyugat felől; vasúton szállított NATO-harckocsikat fotóztak le, amelyek állítólag Aradnál lépték át a magyar–román határt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >