Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Akkor háború lesz
„A nacionalista, szélsőjobboldali erőknek semmi esélyük sincs arra, hogy hatalomra kerüljenek.“ Vs.hu:
Jurij Andruhovics ukrán író végig jelen volt a kijevi tüntetéseken. A VS.hu-nak adott interjúban csalódottságát fejezi ki, amiért az Európai Unió lassan, késve reagál az eseményekre. A jelenleg Berlinben oktató író szerint, ha Putyin nem áll meg az orosz-ukrán-határon, akkor európai katonai fellépésre lenne szükség. Ő maga azonban kész partizánként is harcolni az oroszok ellen. (...)
Csalódottak az ukránok az EU miatt?
Amikor elkezdődtek a tüntetések, akkor még mindenki gyorsabb és jelentősebb európai válaszokban bízott. De aztán igen hamar láttuk, hogy Európa egyszerűen képtelen a problémákkal megbirkózni. Igazából az európai külpolitika a kijevi tüntetők között már az év eleje óta gúny tárgya. Tragikomikus hallani, ahogy az Európai Unió mást se tud, mint aggódni, aggódni, és újfent csak aggódni. Ha valami baj van, akkor aggodalmát fejezi ki. Ha még nagyobb a baj, akkor még jobban kifejezi az aggodalmát. Vicc az egész. Európa segítsége abban áll, hogy mindig egyre jobban aggódik. Hát, csodás, mondhatom.
Elmúlt már a kijevi tüntetők EU-optimizmusa?
El nem múlt, de nagy a csalódottság. Persze ettől még tudjuk, hogy nincs más út, mint Európa felé közeledni, tehát a tüntetéseket továbbra is meghatározzák az EU-zászlók, és a kemény mag továbbra is határozottan EU-párti. A tüntetők igazi célja ugyanis továbbra is az európai uniós tagság.
Amit Ön lassúságnak, megkésettségnek érez, az nem inkább óvatosság? Az EU nagyon sokat kockáztatott volna, ha már a tüntetések kezdetén nyíltan beáll az ellenzék mögé.
Ezt én pontosan megértem, éppen ezért mondom, hogy hiába van csalódottság, a tüntetők többsége is tudja, hogy az EU sem léphetett meg mindent. Az EU nem akart már rögtön a tüntetők szövetségese lenni, mert azzal elvesztette volna annak esélyét, hogy párbeszédet folytathasson Viktor Janukovics akkori elnökkel. Az EU azonban túl sokáig volt szívélyes Janukoviccsal, és ezt ő maga tudta is. Amikor megnyerte az elnökválasztást, az EU demokratikus elnöknek ismerte el. Mondhatni az EU barátságosabb volt vele, mint a korábbi Nyugat-párti kormányokkal.
Jól értem, hogy azt mondja, az Európai Unió inkább támogatta az oroszpártiakat, mint a nyugatosokat?
Igen, ez az ukrán politika egyik nagy paradoxona. Ha Nyugat-párti kormánya, elnöke van Ukrajnának, akkor az EU mindig hűteni próbálja a kedélyeket, a várakozásokat; kimértebb, tartozkodóbb lesz. Ha viszont úgymond oroszpárti a kijevi vezetés, akkor az EU beijed, hogy teljesen elveszti Ukrajnát, és barátkozni kezd, engedményeket tesz. Ezért Európa mindig akkor barátságos velünk, amikor egyébként nem EU-párti elnök van hatalmon Kijevben.
Ezt nevezhetjük reálpolitikának.
Akár. Az EU nem akarja egészen orosz érdekszférában hagyni Ukrajnát, de azt se szeretné, hogy az EU tagjává váljunk. Az utóbbi miatt lesz mindig hűvösebb Brüsszel, ha Kijevben EU-párti erők kormányoznak.
Azonban az ukrán ügynek vannak erős szószólói is Európában. Gondolok itt főleg a lengyelekre.
A lengyel politika inkább csak úgy tesz, mintha érdekelné Ukrajna sorsa. A mai lengyel külpolitika nem különösebben tér el az említett európai pragmatikus iránytól. De a lengyel kormánypártnak a saját szavazói előtt kell eljátszania, hogy mennyire fontos neki Ukrajna európai integrációja. Mert az tény, hogy a lengyel társadalom elkötelezett híve Ukrajna európai irányultságának. Talán a lengyel közvélemény volt az egyetlen egész Európában, amely tényleg támogatta kezdettől fogva a Majdan céljait.
És Radoslaw Sikorski, lengyel külügyminiszter?
Az ő kijevi fellépése épp azt bizonyítja, hogy a varsói hivatalos külpolitika mennyire nem volt Majdan-párti. Ahogy gyakorlatilag leordította az ellenzéket a Janukoviccsal való megállapodás érdekében, bizonyítja, hogy mennyire nem értette meg a folyamatokat. Tisztességtelen és szakmaiatlan is volt, amit ő elvárt akkor a kijevi ellenzéktől. (...)
Ha Varsó Ön szerint nem járt el megfelelően a konfliktusban, mit szóljunk a még óvatosabb Berlinhez, amely a hagyományosan jó német-orosz-kapcsolatokat nem akarja kockára tenni?
Meglepő módon szerintem Berlin most nagyon korrekt módon jár el. A hivatalos berlini reagálások, mondjuk úgy, optimálisak. Persze Berlin is folyamatosan megkésve reagál, de oroszpártisággal Merkel kormányát tényleg nem lehet vádolni. Sőt, a korábbi német-orosz-tengely nem épül újjá, a Merkel-kormány e téren szerintem nagyon is bátran újszerű. (...)
Az orosz kisebbségen kívül azonban másoknak, így a lengyeleknek vagy a magyaroknak is lehet okuk félni egy túlságosan ukrán Ukrajnától.
Ezeknek a félelmeknek semmi alapjuk nincs, mert a nacionalista, szélsőjobboldali erőknek semmi esélyük sincs arra, hogy hatalomra kerüljenek. Jaros, a hírhedt Pravi Szektor államfő-jelöltje a felmérések szerint még egy százalékot sem fog elérni.
És a Szvoboda?
Oleh Tyahnibuk talán kap majd négy százalékot.
De a pártja kormányon van, és egy olyan pártról beszélünk, amely a német neonáci NPD-vel is jó kapcsolatokat ápolt.
Én aztán minden vagyok, csak nem a Szvoboda híve. A párt egyes politikusai neveztek engem már hazaárulónak, kozmopolitának is. De mégis vissza kell utasítanom a vádat, hogy a Szvoboda egy szélsőjobboldali, neonáci párt lenne. Igen, a pártnak voltak ilyen szegmensei a múltban, de amióta parlamenti párt, sokat finomodott, mérséklődött. Nemzeti konzervatívnak nevezném őket, de semmiképp sem fasisztának. Az ukrán kisebbségek legfeljebb azért félnek, mert főleg a moszkvai, de néha a nyugati propaganda is folyamatosan fasisztázza a tüntetőket. (...)
Országa egyes elemzések szerint polgárháború szélén áll. Ettől nem tart?
Polgárháborúra abban az értelemben, hogy a társadalom egyes csoportjai egymásnak esnek, semmi esély nincs, mert nincs ma ilyen belső ellentét. Félek azonban attól, hogy ilyen-olyan katonai alakulatok mégis támadásokat intéznek, feszültséget szítanak. Polgárháborútól nem tartok, de nyílt erőszaktól igen.
Orosz támadásra gondol?
Vagy oroszok által finanszírozott belső harcokra.
Az Európai Unió mit tudna ez ellen tenni? Megint csak aggódalmát tudja kifejezni, mert nem túl valószínű, hogy majd az EU-tagállamok háborús konfliktust vállalnának.
Ameddig lehet, addig el is kell kerülni a háborút. De ha Putyin mégsem akarja elkerülni?
Akkor háború lesz?
Én elvárnám a nyugati államoktól, hogy igen, akkor segítsenek megvédeni Ukrajnát.
Védje meg Ukrajna magát!
Abban biztos lehet, hogy ha az orosz csapatok benyomulnak az ukrán területekre, akkor kemény ellenállással fognak találkozni, még ha a hadseregünk teljesen szét is van esve, a lakosság ellen tud állni. Ebben az értelemben egy partizánháborúra is esély van. De ez nem csak a mi ügyünk. Ha Putyin benyomul Kelet-Ukrajnába, akkor nem fog megállni az Európai Unió határáig.
Ön kész lenne harcolni?
Természetesen. Persze leginkább a szó fegyverével.
Következő cikk: A költő legnagyobb elismerése, ha a verseit szavalják
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >