Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vörös lámpás
„Ilyenkor legtöbbször a prostitúció dekriminalizálását a nemzettel és a nemzeti vér tisztaságával kapcsolják össze.“ Transindex:
„A prostitúció és az a kérdés, hogy kit nevezhetünk prostituáltnak, a mai napig érzékeny témának számít Romániában. Azután, hogy 1930-ban betiltották a bordélyházrendszert, ez a kérdés sokkal problematikusabbá vált. A prostituált fogalmának akkori hivatalos átértelmezése, valamint a nemi betegségek miatt felerősödött nemzetféltő diskurzus a mai napig hatással van a közbeszédre” – magyarázta Bokor Zsuzsa, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Testtörténetek című könyv szerzője. A kutatóval könyvéről, illetve a két világháború közötti prostitúció problematikájáról és a prostitúció marginalizálásának gyökereiről beszéltünk. Mint kiderült, az akkori rendelkezések nem szűntek meg hatással lenni a mai törvénykezésre és közbeszédre sem.
Hogyan keltette fel az érdeklődésedet ez a téma?
- Még mesteris voltam, amikor elkezdtem foglalkozni a két világháború közötti prostitúció történetével. Az egész úgy kezdődött, hogy hozzájutottam egy paksaméta irathoz, amely a két világháború között íródott és kolozsvári prostituáltak élettörténeteit tartalmazza. Az élettörténeteken kívül volt még néhány levél és két napló is az anyagban. Az anyag tanulmányozása egy sajátos belátást nyújtott a világukba, illetve ennek a korszaknak a világába.
Miközben olvastam az iratokat, rájöttem, hogy alig tudunk valamit erről a kérdésről. Kezdetben egy klasszikus prostitúciótörténeti kutatást képzeltem el, amelyik korabeli prostitúciós intézményeket írna le, aztán rájöttem, hogy ez nem elég. Rengeteg másfajta kérdés merült fel. Mint például az, hogy hogyan kerültek be a nők a prostituáltak közé, és, hogy egyáltalán kik ezek az emberek?
A legfontosabb kérdés azonban az maradt, hogy mi mozgatta ezt a rendszert, kik azok, akik beszéltek róla és miért. Azt láttam, hogy a prostituált kategória nagyon flexibilis volt: az első világháború utáni megváltozott körülmények között valóban sokan kényszerültek ezt a foglalkozást választani. Azonban minél közelebbről nézzük, annál inkább egy kívülről tudatosan felépített kategóriának tűnik, beleértve a prostitúciós tevékenységet űzők megnevezését, elkülönítését, kezelését és osztályozását.
Azért is volt különösen érdekes a kérdés tágabb kontextusba helyezése, mert ez egyben megvilágította a román nemzetépítés folyamatának egyik szakaszát, amelyről meglehetősen keveset tudtunk. (...)
- A téma kutatása közben rájöttem, hogy nem mindegy, hogy ki prostituált, és az sem, hogy ki nevez annak valakit, valamint, hogy milyen intézménybe kerül az egyén, mikor eldönti, hogy ezzel keresi meg a kenyerét. Az impériumváltással egy új, román orvos-generáció került pozícióba Kolozsváron, amely a nemi betegségek elterjedtségét saját problémájának kiáltotta ki. Erre, nyilván, az is alapot szolgáltatott, hogy a háború utána nemi betegségek száma Erdélyben is megnőtt, a helyzetre megoldást kellett találni. (...)
- Kolozsváron a századfordulón – a francia reglementarizmus mintáját követve - megpróbáltak felállítani egy nagyon rigorózus szabályrendszert a prostitúció gyakorlásához, azért is, hogy belássanak a prostitúcióval foglalkozók életébe, de azért is, hogy egészségügyi szempontból rá tudják venni őket arra, hogy vizitre jelentkezzenek. Az 1870-es évektől vezették be a bordélyházrendszert, ami orvosilag, jogilag is egyfajta rendszert próbált kiépíteni a prostituáltak tevékenysége köré. A prostitúciót szabályozó városi rendelkezések különbséget tettek az egyes társadalmi osztályokból származó nők között. Más megítélés és feltételrendszer járt a magánkéjnő, a bordélyházi prostituált és az utcalány számára, és ez nagyon pontosan le volt szabályozva. (...)
- A két világháború között hozott intézkedések nagymértékben ott vannak a jelenünkben. Gondoljunk csak a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálatra, amely a szifiliszre és a tébécére terjed ki. Ezt még a két világháború között, az eugenika szellemében vezették be, de a mai napig érvényben van Romániában. Fel se merül a kérdés, hogy szükséges-e, létezik-e jogosultság erre, de az sem, hogy nem lenne-e aktuálisabb, mondjuk inkább AIDS-vizsgálatot végezni.
A prostitúció kapcsán azt figyelhetjük meg, hogy a prostitúció problémájának ilyenszerű marginalizálása, a prostitúció kérdésének a tabusítása szinte változatlan. Nagyon izgalmas megfigyelni, hogyan zajlottak az utóbbi években a viták arról, például a parlamentben, amelyekben az volt a kérdés, hogy legalizálják-e a prostitúciót vagy sem. Azon kívül, hogy mekkora súlya van ebben a kérdésben az ortodox egyháznak, az is érdekes, hogy rendszerint mi a fő ellenérve a dekriminalizációnak. Ilyenkor legtöbbször a prostitúció dekriminalizálását a nemzettel és a nemzeti vér tisztaságával kapcsolják össze, akárcsak kilencven évvel ezelőtt. Ez ugyan a térségben nem újdonság, azonban az igen, hogy semmire sem jutnak a kérdésben, tehát rendszerint másodlagos kérdésként, megoldatlanul a szőnyeg alá seprik a problémát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >