Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kaukázusi pávatánc
Az unió és Örményország között megszűntek a „politikai rokoni szálak”. Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Nagy feltűnést, a belpolitikai színtéren pedig nagy felzúdulást keltett az örmény kormány azon döntése, hogy ellene szavaz azon ENSZ-határozatnak, amely elítélte Oroszország fellépését a Krímben. Mint ismeretes, a március 27-én elfogadott határozatot 99 állam megszavazta, Oroszország mellé mindössze tíz állam állt, közöttük a nemzetközi élet páriái, mint Zimbabwe, Belarusz, Venezuela, Kuba, Bolívia, Nicaragua, Észak-Korea, Szudán, Szíria… és Örményország.
A jereváni kormány nyilvánvalóan nincs egyszerű helyzetben. Keleti szomszédjával, Azerbajdzsánnal a Hegyi Karabahért vívott háború óta (1992–1994) permanens konfliktusban áll. (A háborút Örményország nyerte annak ellenére, hogy fegyveres erőinek száma kevesebb, mint fele az azeri erőknek, s felszereltségük is többszörösen alulmúlja az azeriakét.) Nyugati szomszédja, Törökország, Azerbajdzsán szövetségese, s a térség legerősebb hadseregével rendelkező középhatalom. A törökökkel több évszázados ellenségesség jellemezte a viszonyt. Északon az a Grúzia a szomszédja, amely 2008 nyarán épp olyan konfliktusba keveredett Oroszországgal, mint amilyenben gyakorlatilag ma Ukrajna áll.
Oroszország a karabahi konfliktus óta komoly és állandó katonai segítséget nyújt Jerevánnak – a karabahi örmény védelmi erők főparancsnoka a háború alatt és azt követően, hosszú éveken át egy orosz tábornok volt, bizonyos Anatolij Zinevics. A teljes fegyverarzenált is Oroszországból szerzik be, ráadásul a hírek szerint igen jutányos áron, ami nem mellékes szempont, ha azokat az anyagi forrásokat vesszük figyelembe, amelyekkel Azerbajdzsán a kőolaj és földgázkitermelés révén rendelkezik, s amilyenekkel Örményország egyáltalán nem. Az ország tehát geopolitikailag ki van szolgáltatva Moszkvának. Nem véletlen, hogy mindezzel az örmény vezetés akkor szembesült, amikor az oroszok elhatározták, hogy felmondják az Egyesült Államokkal és az Európái Unióval a csendes és békés együttműködés politikáját, s megtorolnak mindennemű szándékot, amely befolyási övezetükben színes forradalomhoz vezethet. Az sem véletlen, hogy erre 2008 után került sor, amikor Moszkva a könnyen és következmények nélkül megnyert grúziai ötnapos háborút levezényelte, főként a civil lakosokon állva bosszút.
A közeledést Oroszországhoz még az előző örmény elnök, Robert Kocsarian (1998–2008) kezdeményezte, de kitartóan ezen a nyomon halad az azóta regnáló Szerzs Szargszjan is. Ám az is igaz, hogy az orosz katonai jelenlét sohasem szűnt meg Örményországban, azt követően sem, hogy a szovjet hadsereg onnan 1991 után kivonult, s létrejött az önálló örmény honvédelem. A tíz külföldi orosz bázis sorában az örményországi Gjumriban lévő, úgynevezett 102-es Katonai Támaszpont az egyik legnagyobb: mintegy 3000 katona van állandóan ott jelen, páncélos és légvédelmi alakulatokkal kiegészítve.
A mindenkori örmény kormánynak nincs könnyű helyzete. Az ország nemzetközi elfogadottságának és gazdasági fejlődésének megkerülhetetlen faktora – főként az Egyesült Államokban és Franciaországban – az igen befolyásos örmény lobbi. Márpedig annak tagjai oroszellenesek, s jobban szeretnék, ha eredeti hazájuk a nyugati szövetségesi rendszerben keresné jövőjét. Hasonlóképpen vélekedik az örmény kormány erőteljes ellenzéke is.
Az ellenzék vezető ereje, a Sikeres Örményország Párt (BHK) közleményben ítélte el a Krím megszállása elleni ENSZ-határozat Jereván általi elutasítását. Alexander Arzumanian volt külügyminiszter pedig arra intett: a nemzetközileg mindinkább elszigetelődő Oroszország magával ránthatja Örményországot.
Így aztán a jereváni vezetés kettős játékra kényszerül: Szargszjan elnök 2013-as lengyelországi vizitjén így fogalmazott: „Európai értékeket valló nemzet vagyunk, s ennek megfelelő társadalmat akarunk teremteni.” Nagyjából ezzel egy időben Barack Obamának ezt írta: „Országaink kapcsolata soha ilyen szoros nem volt a történelem során, mint manapság.” Két hónappal később azonban, teljesen váratlanul bejelentette, hogy Örményország csatlakozik a Moszkva vezette vámunióhoz, s elzárkózik attól, hogy az Európai Unióval társulási szerződést kössön.
Amint éleződik a Nyugat és Oroszország viszonya, Jereván mégis választani kényszerül; ezt jelzi Szargszjan ellenzékének egyre erőteljesebb fellépése. No meg azok a reakciók is, amelyekkel a Nyugat válaszol az örményországi fejleményekre. Washington már decemberben jelezte: eláll attól, hogy a Millennium Challenge gazdasági segélyakció keretében kilátásba helyezett több millió dolláros összeget Jerevánnak átutalja. És bár Tigran Szarkiszian örmény miniszterelnök március 20-án Brüsszelben kijelentette: Kijevhez hasonlóan társulási szerződést akar kötni az unióval, ott ebben már senki sem hisz, mi több, Carl Bildt svéd külügyminiszter egyértelműsítette: az unió és Örményország között megszűntek a „politikai rokoni szálak”.
Következő cikk: Nyűtt vonóbul bot – Matolcsy szórná a pénzünk
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >