Ma Viktória, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kaukázusi pávatánc
Az unió és Örményország között megszűntek a „politikai rokoni szálak”. Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
Nagy feltűnést, a belpolitikai színtéren pedig nagy felzúdulást keltett az örmény kormány azon döntése, hogy ellene szavaz azon ENSZ-határozatnak, amely elítélte Oroszország fellépését a Krímben. Mint ismeretes, a március 27-én elfogadott határozatot 99 állam megszavazta, Oroszország mellé mindössze tíz állam állt, közöttük a nemzetközi élet páriái, mint Zimbabwe, Belarusz, Venezuela, Kuba, Bolívia, Nicaragua, Észak-Korea, Szudán, Szíria… és Örményország.
A jereváni kormány nyilvánvalóan nincs egyszerű helyzetben. Keleti szomszédjával, Azerbajdzsánnal a Hegyi Karabahért vívott háború óta (1992–1994) permanens konfliktusban áll. (A háborút Örményország nyerte annak ellenére, hogy fegyveres erőinek száma kevesebb, mint fele az azeri erőknek, s felszereltségük is többszörösen alulmúlja az azeriakét.) Nyugati szomszédja, Törökország, Azerbajdzsán szövetségese, s a térség legerősebb hadseregével rendelkező középhatalom. A törökökkel több évszázados ellenségesség jellemezte a viszonyt. Északon az a Grúzia a szomszédja, amely 2008 nyarán épp olyan konfliktusba keveredett Oroszországgal, mint amilyenben gyakorlatilag ma Ukrajna áll.
Oroszország a karabahi konfliktus óta komoly és állandó katonai segítséget nyújt Jerevánnak – a karabahi örmény védelmi erők főparancsnoka a háború alatt és azt követően, hosszú éveken át egy orosz tábornok volt, bizonyos Anatolij Zinevics. A teljes fegyverarzenált is Oroszországból szerzik be, ráadásul a hírek szerint igen jutányos áron, ami nem mellékes szempont, ha azokat az anyagi forrásokat vesszük figyelembe, amelyekkel Azerbajdzsán a kőolaj és földgázkitermelés révén rendelkezik, s amilyenekkel Örményország egyáltalán nem. Az ország tehát geopolitikailag ki van szolgáltatva Moszkvának. Nem véletlen, hogy mindezzel az örmény vezetés akkor szembesült, amikor az oroszok elhatározták, hogy felmondják az Egyesült Államokkal és az Európái Unióval a csendes és békés együttműködés politikáját, s megtorolnak mindennemű szándékot, amely befolyási övezetükben színes forradalomhoz vezethet. Az sem véletlen, hogy erre 2008 után került sor, amikor Moszkva a könnyen és következmények nélkül megnyert grúziai ötnapos háborút levezényelte, főként a civil lakosokon állva bosszút.
A közeledést Oroszországhoz még az előző örmény elnök, Robert Kocsarian (1998–2008) kezdeményezte, de kitartóan ezen a nyomon halad az azóta regnáló Szerzs Szargszjan is. Ám az is igaz, hogy az orosz katonai jelenlét sohasem szűnt meg Örményországban, azt követően sem, hogy a szovjet hadsereg onnan 1991 után kivonult, s létrejött az önálló örmény honvédelem. A tíz külföldi orosz bázis sorában az örményországi Gjumriban lévő, úgynevezett 102-es Katonai Támaszpont az egyik legnagyobb: mintegy 3000 katona van állandóan ott jelen, páncélos és légvédelmi alakulatokkal kiegészítve.
A mindenkori örmény kormánynak nincs könnyű helyzete. Az ország nemzetközi elfogadottságának és gazdasági fejlődésének megkerülhetetlen faktora – főként az Egyesült Államokban és Franciaországban – az igen befolyásos örmény lobbi. Márpedig annak tagjai oroszellenesek, s jobban szeretnék, ha eredeti hazájuk a nyugati szövetségesi rendszerben keresné jövőjét. Hasonlóképpen vélekedik az örmény kormány erőteljes ellenzéke is.
Az ellenzék vezető ereje, a Sikeres Örményország Párt (BHK) közleményben ítélte el a Krím megszállása elleni ENSZ-határozat Jereván általi elutasítását. Alexander Arzumanian volt külügyminiszter pedig arra intett: a nemzetközileg mindinkább elszigetelődő Oroszország magával ránthatja Örményországot.
Így aztán a jereváni vezetés kettős játékra kényszerül: Szargszjan elnök 2013-as lengyelországi vizitjén így fogalmazott: „Európai értékeket valló nemzet vagyunk, s ennek megfelelő társadalmat akarunk teremteni.” Nagyjából ezzel egy időben Barack Obamának ezt írta: „Országaink kapcsolata soha ilyen szoros nem volt a történelem során, mint manapság.” Két hónappal később azonban, teljesen váratlanul bejelentette, hogy Örményország csatlakozik a Moszkva vezette vámunióhoz, s elzárkózik attól, hogy az Európai Unióval társulási szerződést kössön.
Amint éleződik a Nyugat és Oroszország viszonya, Jereván mégis választani kényszerül; ezt jelzi Szargszjan ellenzékének egyre erőteljesebb fellépése. No meg azok a reakciók is, amelyekkel a Nyugat válaszol az örményországi fejleményekre. Washington már decemberben jelezte: eláll attól, hogy a Millennium Challenge gazdasági segélyakció keretében kilátásba helyezett több millió dolláros összeget Jerevánnak átutalja. És bár Tigran Szarkiszian örmény miniszterelnök március 20-án Brüsszelben kijelentette: Kijevhez hasonlóan társulási szerződést akar kötni az unióval, ott ebben már senki sem hisz, mi több, Carl Bildt svéd külügyminiszter egyértelműsítette: az unió és Örményország között megszűntek a „politikai rokoni szálak”.
Következő cikk: Nyűtt vonóbul bot – Matolcsy szórná a pénzünk
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >