Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Választások után: Orbán Magyarországa
„A Fidesz, a Jobbik és a zöld LMP a magáévá tette azt a panaszt, amely szerint az országnak semmi haszna nem volt abból, hogy lerázta a kommunizmust és csatlakozott az EU-hoz.” FAZ/Galamus:
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Stephan Löwenstein elsőoldalas vezércikkét közölte Választások után: Orbán Magyarországa címmel. A Fidesz győzelme és a szélsőjobboldali Jobbik szavazói számának növekedése a magyarországi választásokon azt a benyomást keltheti, hogy Magyarországon „jobbratolódás” következett be. Ez a benyomás téves.
Most szombaton még egyszer izgalmas lett a helyzet Magyarországon. Ugyanis csak a magyarok múlt vasárnap a választásokon, a saját választókerületüktől távol leadott, utolsó szavazatainak kiszámolásával válik világossá: Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártja továbbra is – nagyon szűk – kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.
A végeredmény fontosabb a pártja, mint saját maga számára – mondta a régi-új miniszterelnök erről. Ez alighanem megfelel a valóságnak. Az új alkotmányt, az intézményrendszer átépítését és mindazt, amihez alkotmányos többségre volt szüksége, már rég megvalósította az előző törvényhozási periódusban. És a további kormányzásban Orbán „saját” választójogi rendszerének köszönhetően nagyon stabil többségre támaszkodhat.
Ez a többség, és hozzá a szélsőjobboldali Jobbik szavazatainak növekedése azt a benyomást keltheti, hogy Magyarországon „jobbratolódás” következett be. Ez a benyomás téves. Összességében a középtől jobbra álló pártok még vesztettek is szavazataikból és szavazati arányaikból. 2010-ben együttesen közel 70 százalékot szereztek, most 65 százalékot kaptak. Politikailag nem lehet egybeszámítani a két pártot. A Jobbik szélsőséges párt, amit rasszista, antiszemita és irredenta jelszavai és az erőszakra hajlamos milíciákhoz fűződő kapcsolatai dokumentálnak. A Fidesz számos homályos kétértelműség ellenére nem szélsőséges.
A Jobbik eredményének mintegy 4 százalékpontos javulásából sem lehet arra következtetni, hogy Magyarországon megerősödött volna a valóban szélsőjobboldali miliő. A párt a választások előtti felmérések sorozatában csak akkor erősödött meg, amikor mérsékelte a retorikáját, így a tiltakozás eszközeként kínálkozott fel olyan szavazóknak, akik el akartak fordulni a Fidesztől. A Jobbik 2010-ben elsősorban az ország északi és keleti részén, a vidéken összeomlott MSZP kárára szedte össze a 17 százaléknyi szavazatot. A választási eredmény bizonyítja, hogy kudarcot vallott a Fidesz politikája, amely az elmúlt években arra irányult, hogy a Jobbikot lehetőleg ignorálja, és témáit mérsékelt formában átvegye.
Már az európai választási harcban meg fog mutatkozni, milyen következtetéseket von le a kormánypárt a Jobbik megerősödéséből. Nem a stratégia megváltoztatására utal, hogy – a korábbi bejelentések ellenére – közvetlenül a választások után hozzákezdtek a történelem-revizionista háborús emlékmű építéséhez, amely elmélyíti az ellentéteket a magyarországi zsidó közösséggel.
A választási eredmény nagyon világosan mutatja, hogy a magyarok messze túlnyomó többsége fogékony az olyan ígéretekre, hogy majd megmentik őket a globalizáció viharaitól, és az Európai Unió „idegen” irányításától. A Fidesz, a Jobbik és a zöld LMP – mindhárom a maga módján – a magáévá tette azt a panaszt, amely szerint az országnak semmi haszna nem volt abból, hogy lerázta a kommunizmust és csatlakozott az EU-hoz.
Az ilyen beszéd talán a bulvár jellegű tájékoztatás által kiváltott reflex lehet. De az alapja sokak életvalóságában ott van: stagnáló bérek, robbanásszerűen növekedő kiadások – nem utolsó sorban a vízre és az energiára –, hozzá százezrek eladósodottsága devizában, amelynek a terhe a forint gyenge árfolyama miatt nem csökken, hanem nő.
A baloldali ellenzék nem adott ezekre a nehézségekre olyan választ, amely sok szavazót meggyőzött volna. Még mindig diszkreditált a saját – válság előtti és válság alatti – kormányzása miatt. Orbán válasza az „unortodox” gazdaságpolitikából állt: a bankokat terhelni, a szolgáltató vállalatok nyereségeit csökkenteni, a háztartásokat tehermentesíteni. A Nemzetközi Valutaalap hitelét, amely az országot 2009-ben megmentette az összeomlástól, de amely a szokásos feltételekkel járt, Magyarország demonstratív módon idő előtt visszafizette. A magánnyugdíjpénztárakat államosították. Az alacsony, egykulcsos jövedelemadót nagyon magas fogyasztási adóval kombinálták. Orbánnak nem ártott, hanem használt, hogy mindez ellentmond a szokásoknak, és hogy nemzetközi kritikát váltott ki (továbbá azt az általános bírálatot, hogy diktatúrába vezeti az országot). Tehetséges populistaként kényszerítette a szolgáltatókat, hogy a számlákon mutassák ki, mennyivel csökkent a díj kormánya előírásainak köszönhetően.
Mindez feltehetően nem sokat hozott volna, ha egy évvel a választások előtt nem javultak volna a gazdasági adatok. Magyarország kikerült az EU túlzottdeficit-eljárásából. Újra növekedés mutatkozott, bár alacsony szintről. Az IMF is éppen megemelte 2 százalékra a Magyarországra vonatkozó előrejelzését. Az más lapra tartozik, hogy középtávon nem okoz-e nagyobb kárt, mint amekkora hasznot hoz egy olyan politika, amely elriasztja a befektetőket, és az uniós partnerekkel szemben – legalábbis a retorika szintjén – elutasító.
Következő cikk: Hoffmann Rózsa még utoljára megszívatja a diákokat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >