Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kettős állampolgársági történet vége
„Ez a választási eredmény azt jelenti, hogy az egész nemzetpolitikai koncepció, Erdélyben megbukott.” Parászka Boróka (Transzindex):
„Fideszeződés” folyik az RMDSZ-ben, ez új alkupozíciókat feltételez. A Szövetségnek meg kell próbálnia „kereten belül” tartania azt, hogy a Fidesz átszabja a romániai magyar társadalom szerkezetét. Ez Kelemen Attila Ármin erdélyi helyzetértékelése a magyarországi választások után. A „Fideszeződés” egyértelmű, a második megállapítás azonban nem biztos, hogy igazolható, bár Kelemen pontosan összefoglalja a folyamatokat. Valóban volt és van a Fidesz részéről több kísérlet is a társadalmi-politikai szerkezetváltásra. A pártépítési beruházások, a médiabefektetések különböző fejezeteit is követhettük az elmúlt években.
Több stratégia is körvonalazódott a teljes, Budapestről irányított elitváltástól a részleges kiegyezésig. A második Fidesz-kormány hivatalba lépése után úgy tűnt, az RMDSZ erdélyi versenypártokkal (elsősorban az Erdélyi Magyar Néppárttal) lecserélhető, de legalábbis háttérbe szorítható, és kiépülhet a NER nagyon szoros erdélyi rendszere. A 2012-es választásokon a versenypártok megbuktak, így ezután az RMDSZ-szel való kiegyezés, a „fideszeződés” jelentette a szerkezetváltást.
Ám az idei magyarországi után biztosan tudható: minden eddigi elképzelés kudarcot vallott. Nem lesz érzékelhető szerkezetváltás, és azért nem, mert a négy, de inkább tíz éve épített úgynevezett nemzetpolitika mondott csődöt.
Tíz éve, a 2004-es népszavazás óta, minden politikai elképzelés alfája és ómegája a kettős állampolgárság. 2006-ban Mikola István azzal keltett felháborodást a magyar belpolitikában, hogy ha szavazati jogot kap a Magyarország határain kívül élő 5 millió magyar, akkor a Fidesz húsz évre betonozhatja be magát. A második Fidesz kormány hivatalba lépése után azonnal döntött a kétharmados parlament a kettős állampolgárságról, és kiterjesztette a szavazati jogot is. De az ötmillió ember, akikről Mikola István beszélt, nem állt sorba a kettős állampolgárságért. Sokáig egyáltalán nem lehetett tudni, hányan éltek ezzel a lehetőséggel, tavaly végül bírósági határozattal kellett kikényszeríteni az adatokat.
Az egy évvel ezelőtti információk szerint 283 ezer romániai magyar, vagyis kevesebb, mint a teljes erdélyi magyar közösség egynegyede kért magyar állampolgárságot. A romániaiakkal és a világ más országaiban élőkkel együtt 422 870 ember kérte a honosítást. Azóta ez a szám meghaladta az ötszázezret, ez még mindig csak az egy tizede annak, amit nyolc éve Mikola István álmodott. Kezdetben abban bízott a Fidesz, akár 6-8 mandátum is múlhat a külföldi szavazatokon, a ciklus végére ez a remény 1 mandátumra olvadt.
A magyar állampolgárságnak Magyarország határain kívül nincs keletje. Ez az egyik következtetés, amit levonhatunk. A másik pedig az, és ez az utóbbi napok drámai tanulsága, hogy az állampolgárság intézménye sem szimbolikus, sem közjogi tartalommal nem bír a kérelmezők számára. Tavaly a 2014-es választásokkal kapcsolatban Hidvéghi Balázs a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnökeként azt mondta, ez az aktus „a magyar nemzet közjogi egységét háború nélkül valósítja meg. A 2014-es választás legyen a magyarság ünnepe!”. Hányan erősítették meg a nemzet közjogi egységét szavazatukkal Magyarország határain kívül? Hányan ünnepelték vokssal a magyarság ünnepét? Nem tudjuk, és valószínűleg nem is fogjuk tudni pontosan, csak azt, hogy nagyon kevesen.
A kisebbségi közösséghez tartozók a külföldön élő, de állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokhoz hasonlóan levélben szavazhattak. A névjegyzékbe 193 793 „levélszavazó” választó került, ténylegesen pedig csak 159 315 szavazott. Ennek a kis számnak nagy, de pontosan meg nem határozható hányada frissen állampolgárságot szerző magyar. Az új „könnyített” állampolgári közösségnek (amely tavaly lépte át az 500 000-es határt) azonban ez csak a 25-30 százalékát teszi ki.
Ha az érvényes szavazatok számát vesszük alapul, akkor még nagyobb a veszteség, a feldolgozott voksok közül 94 712 érvényes. Még 40 ezer szavazat sorsa bizonytalan a cikk írásakor rendelkezésre álló adatok szerint. Az érvényes szavazatok fele, 46 129 Romániból érkezett (az értesítési cím szerint). Hogy az a 32 ezer ember, aki emailben kért értesítést, hol él, nem tudható, így az sem lesz teljesen ellenőrizhető, hogy hány erdélyi magyar szavazott az idei választásokon. Ha a szavazatok ellenőrzése lezárul, akkor a számuk nagyon optimista becslés szerint 90 000 és 100 000 közé tehető. Ez a teljes erdélyi magyar közösség 7 százaléka.
Körülbelül ez az arány, amelyre a Fidesz kormány, példátlan módon támogatott, egy teljes cikluson át tartó kampány révén hatni tudott. Ez a társadalmi szerkezetváltáshoz nem elég. Arra valóban elég, hogy az RMDSZ és a Fidesz kisebb volumenű politikai alkukat kössön, egymás nagyon rövid idejű pártérdekeit, nagyon távol az erdélyi magyar közösségtől kielégítse.
Pozícionálhatja magát a nemzeti érdek valódi képviselőjeként a Fidesz (vagy a Jobbik, vagy bármely más magyarországi párt) az erdélyiekre, a „határon túliakra” való hivatkozással a magyar belpolitikában, de ez egyre kisebb haszonnal kecsegtet. Nagy ráfordítással kevés szavazat szerezhető.
Ma újra az erdélyiek válhatnak – a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében – ellenséggé Magyarországon. A baloldaliak a Fidesz kormány támogatását kérik számon ezen a 7 százalékon, a Jobbiknak pedig be kell érnie a szavazatok töredékével, annak ellenére, hogy egyedül ez a párt kampányolt komolyan Erdélyben.
Ez a választási eredmény azt jelenti, hogy az egész nemzetpolitikai koncepció, amely a Trianon előtti állapotok rehabilitációjával, a nemzetállamhoz való visszatéréssel, a közjogilag megerősített nacionalizmussal, etnopolitikai ígéretekkel kecsegtetett, Erdélyben megbukott. Mindent, amit 2004 óta remélt, hitt a magyar politika, vagy éppen mindazt, amitől tartott, stornózni kell. Ez nem az a világ, ahol bármit is érdemben átírhat a magyar törvényhozás állampolgársággal, honosítással, választójoggal. Egy nem létező politikai tér imitációjával. És innen kell levonnia messzemenő következtetéseket a Fidesznek is, az RMDSZ-nek is.
Vitatkozva Kelemennel, azt gondolom, nem az „Orbán adminisztrációval szembeni igények” újrafogalmazására van szükség. Az Orbán kormánytól egy dolgot lehet és kell elvárni: vonja le a következtetéseket, és az eddigi gyakorlattól eltérően maradjon távol Erdélytől, szüntesse be az elmúlt évek erózióit. Hagyja, és ha képes erre, támogassa az RMDSZ-t abban, hogy visszataláljon a saját közösségéhez.
Az RMDSZ választási eredményei sem voltak megnyugtatóak az elmúlt években. A Szövetség szavazói is rohamosan fogynak. Ha az Orbán-modellt követi továbbra is, akkor nagy a valószínűsége, hogy az erdélyi magyar közösség 7 százalékával marad, ugyanazzal, amely most is mozgósítható volt. Itt pedig a felelősség száz százalék, ebből nem lehet alkudni. 1 238 000 ember a tét.
Ez az a kiinduló pont, amelyről tárgyalni érdemes és lehet. Innen kell újrafogalmazni minden nemzetpolitikai alapelvet, elképzelést, viszonyrendszert gyökeresen másképp, mint ahogy az a rendszerváltás óta történt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >