Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az előre eltervezett négy év
„Úgy akartak megemlékezni a holokausztról, hogy egyidejűleg a Horthy-korszak átírt története is érintetlen maradjon.” Balogh S. Éva (Galamus):
2009 novemberében meghívtak egy tudományos konferenciára előadást tartani az akkori magyar szélsőjobbról. Meg kell adni, meglepődtem, hiszen az interneten megjelenő Hungarian Spectrumon kívül semmiféle politikáról szóló tanulmányt soha nem publikáltam. De kiderült, hogy éppen a Spectrumban megjelent rövid írásaim okán hívtak meg a konferenciára.
Az én rövid előadásomra délután került sor, előttem egy magyar politológus tartott előadást az otthoni politikai helyzetről. Ebből megtudhattuk, hogy a következő választásokon a Fidesz óriási többséggel fog győzni, és ezzel a többséggel Orbán Viktor képes lesz végre rendbe tenni az országot. Hadd jegyezzem meg, hogy előadónk nem jobboldali ember volt, hanem valaki, aki valószínűleg régebben az SZDSZ-re szavazott. Emberünk természetesen nem volt egyedül. Sokan voltak, akik hasonló illúziókban ringatták magukat akkoriban. Én, mivel jó emlékezőtehetséggel áldott meg a sors, sajnos nagyon is emlékeztem az első Orbán-kormány időszakára, és óriási aggodalommal és szomorúsággal néztem a választások elé. Magában az előadásban leginkább arról beszéltem, hogy nehéz megállapítani pontosan, „hol fejeződik be a Fidesz és hol kezdődik a Jobbik”, ezért a demokratikus országok vezetőinek oda kell majd figyelni, hogy mi történik Orbán Magyarországán. (...)
De hadd térjek vissza 2009–2010-re. Az utolsó percig reménykedtem, hogy a Fidesz nem kap kétharmados többséget, mert tudtam, mire fogják felhasználni ezt a parlamenti túlsúlyt. Tudtam, hogy nagyon nehéz idők várnak az országra. Szóval nem voltak illúzióim. Mindössze az lepett meg, hogy mennyire felkészülve vették át a hatalmat. Pontosan tudták, miképpen akarják leépíteni a demokratikus struktúrát, és még a részleteket is előre kidolgozták. Gazdasági ügyekben nem voltak elképzeléseik, illetve azok, amelyek voltak, nem voltak kivihetők. Így aztán ezen a téren sokat improvizáltak, de amikor az orbáni politikai rendszerről volt szó, pontos elképzeléseik voltak és az oda vezető út részletei is ki voltak dolgozva, valószínűleg jóval 2010 előtt. Az az érzésem, hogy Orbán, miután lelkileg összeszedte magát a két elvesztett választás után, kidolgozta az orbáni rendszer pontos részleteit. Tökéletesen tudta, mit fog csinálni és hogyan.
Sokan mondják, hogy meglepte őket, hogy Orbán hirtelen elhatározta, új alkotmányra van szüksége az országnak. Szerintem az első pillanattól kezdve tudta, noha eltitkolta, hogy egy teljes rendszer-átrendezéshez új alkotmányra van szükség. Majdnem biztos vagyok abban is, hogy az alkotmány preambulumában leírt ördögi ötlet Magyarország elveszített szuverenitásáról már megfogalmazódott a Fidesz vezetőinek fejében jóval 2010 előtt. Az értelmi szerző valószínűleg Kövér László volt, aki szerintem a Kossuth-tér átalakításáért is felelős, amely természetesen a Horthy-korszak rehabilitálásának szimbóluma. Nem lennék meglepve, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés ötlete is Kövértől származik. Ez a terv is már régen elő lett készítve, és készen állt már 2010 májusában, hiszen a magyarok állampolgárságáról szóló törvény az Orbán-kormány egyik első aktusa volt.
Az is elképzelhetetlen, hogy ne gondolt volna Orbán Viktor arra, hogy ha gyors rendszerváltást akar elérni, akkor egy olyan alkotmánybíróságra van szüksége, amely hajlandó neki ebben asszisztálni. Ezért azt gondolom, hogy a bírák számának megváltoztatása ugyancsak régi tervei között szerepelt.
Külügyi dolgokban nem hiszem, hogy határozott elképzeléseik voltak. Nem sokkal a választások előtt Orbán még egy cordon sanitaire-ről értekezett Oroszország ellen, de hatalomra jutása után nem sokkal megváltoztatta orosz politikáját. A keleti nyitás is régi ötlet, amelyet most is erőltet, és amelybe óriási energiát fektet. Ezek az erőfeszítések eddig nem sok sikerrel jártak. Eddig leginkább arról lehet olvasni keleti- és közel-keleti angol nyelvű internetes portálokon, hogy Magyarország százával ad ösztöndíjakat ezen országok egyetemi hallgatóinak. Legutoljára 300 ösztöndíjat ajánlottak fel egyiptomi diákoknak.
Magyarország Orbánnak köszönhetően teljesen elszigetelődött. A „pávatánc” csak bizonyos mértékig volt sikeres: eddig még az Európai Unió nem használt komolyabb szankciókat Magyarország ellen. Azt viszont nem lehet tudni, mi lesz Brüsszel viszonya ehhez a politikához a jövőben, különösen ha kétségek merülnek fel a választások tisztaságával kapcsolatban.
Végül, szeretnék egy-két szót szólni arról, hogy a sok kifogásolható orbáni intézkedés közül melyek voltak azok, amelyek különösen felháborították a nyugati országokat. Talán először kellene megemlíteni az állandó jobbratolódást és a szélsőjobboldallal való kacérkodást. Idővel világossá vált, hogy Orbánék kommunista-ellenességével nem párosul hasonló ellenérzés a szélsőjobboldal iránt. A Horthy-rendszer rehabilitálása nagyon komoly ellenérzést keltett Nyugaton. Akárhogyan is nézzük, Magyarország a legvégsőkig náci Németország hű szövetségese volt, amit a szövetséges nagyhatalmak a mai napig nem felejtettek el. A rehabilitációja annak a korszaknak, amelyben dúlt az antiszemitizmus, és amely mindennek mondható, csak demokratikusnak nem, több mint hiba, bűn. Várható volt, hogy a nyugati országok mindezt nem fogják jó szemmel nézni. Erre megszületett az Orbán-kormány suta válasza. Meg akarták mutatni, hogy ők igenis jó demokraták és átérzik a magyar zsidóság szenvedéseit és magyar zsidók százezreinek halálát. Abban reménykedtek, hogy a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója jó alkalom lesz a nyugati álláspontok megváltoztatására. De mivel, ahogy mondják, a leopárd nem tudja megváltoztatni a foltjait, így a Fidesz sem tudta egyik-napról feladni a másikra mélyen bevésődött elképzeléseit a múltról és a világról. Úgy akartak megemlékezni a holokausztról, hogy egyidejűleg a Horthy-korszak átírt története is érintetlen maradjon. Köszönhetően a magyar és külföldi történészeknek és a magyar zsidó közösségnek, nem sikerült nekik ez a bravúros művelet, amin nem is lehet csodálkozni. Ezzel az aktussal, az Orbán-kormányról alkotott nyugati vélemények tovább romlottak, és nagy a lehetősége annak, hogy a következő hónapokban tovább fognak romlani, különösen, ha Orbán nem hajlandó feladni elképzeléseit a holokauszt-emlékévről.
De Orbán az utóbbi hónapokba belelavírozta magát egy lehetetlen pozícióba külpolitikai fronton is, amikor sebtében és titokban szerződést kötött Putyin Oroszországával a paksi erőmű kibővítéséről. Természetesen tudjuk, miért volt szükség a nagy sietségre, de az időzítés nagyon rosszra sikeredett. Alig telt el két hónap, és Putyin megmutatta az ukránoknak, hogy mi történik, ha az ő emberét nem fogadja el az istenadta nép. A krími félsziget orosz megszállása üzenet az Európai Uniónak: Oroszország még mindig hajlandó országok közötti konfliktusokat katonai erővel „megoldani”. Hogy mennyire lesz hajlandó Brüsszel elfogadni az oroszok által épített és finanszírozott atomerőművet az Európai Unió határain belül, egyelőre nem tudjuk. De az orosz-magyar barátságot nem túl jó szemmel nézik, az biztos. Különösen azért nem, mert már addig is sokan vontak párhuzamot Putyin és Orbán között.
Egy hét múlva választások lesznek, és ha hihetünk a közvélemény kutatásoknak, a Fidesz fogja megnyerni őket. Orbán hívei vakon követik vezérüket, mert egyrészt fogalmuk sincs arról, hogy a magyar gazdaság milyen elképesztően rossz állapotban van, másrészt mivel valami megmagyarázhatatlan oknál fogva még a saját bőrükön érzett életszínvonalesés sem tudja megrendíteni bizalmukat a Fidesz vezérében. Pár nappal ezelőtt egy igen jó összefoglalás jelent meg a magyar gazdaság utolsó négy évéről az Indexen. Gazdasági tények, grafikonokkal illusztrálva. Az adatok a Központi Statisztikai Hivataltól jöttek. És mi volt az egyik kommentátor reakciója? „Nagyüzemben dübörög az Index kampánygépsora.” Úgy látszik, Magyarországon még mindig túl sokan vannak olyanok, akiket még a puszta tények sem tudnak meggyőzni.
Hová innét? A Hungarian Spectrum minden nap meg fog jelenni, és folytatja azt, amit hét évvel ezelőtt elkezdett. Mármint hogy én folytatom, amit elkezdtem. És remélem, hogy azok a nagyszerű emberek sem veszítik el a kedvüket, akik hozzászólásaikkal gazdagítják a Spectrumot. Folytatjuk.
Következő cikk: Prőhle Gergely helyreteszi Obamát!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >