Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Édes Erdély, itt vagyunk – már megint
„A program merő fantazmagória, minthogy politikai következményei igen hátrányosak lesznek.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete (Magyar Narancs):
A bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja, Szabó József Andor egy erdélyi magyar nyelvű portálnak adott interjújában kifejtette: konkrét program született annak érdekében, hogy az erdélyi – főként székelyföldi – megyék földbirtokai a magyar állam segítsége révén magyar kezekben maradjanak. A program – mely a diplomata szerint már kinőtt az elméleti tervezgetés szakaszából – lehetővé tenné azok számára, akiknek birtokában földterület van, hogy évjáradék fejében átengedjék földtulajdonukat a magyar államnak, miközben megmaradna a joguk, hogy halálukig hasznosítsák a kérdéses területet. Ez jelentékeny anyagi segítséget nyújtana a gazdáknak, ugyanakkor, minthogy a magyar állam a korábbi tulajdonos halálát követően szintén magyarnak adná bérbe a földet, e területek mindenképpen magyar kézben maradnának.
Tekintsünk el egyelőre attól, amitől nyilvánvalóan nem lehet eltekinteni, hogy minden efféle lépés nem légüres térben zajlik, s így gyors és kiszámítható politikai következményei vannak. Ennek jegyében tegyük fel a kérdést: a még ma is jelentékeny számarányú erdélyi magyarság jelenléte miatt frusztrált többségi társadalmon kívül van-e, akinek előnyös lehet egy efféle lépés? Ha lefejtjük a történetről a már említett politikumot, s ezt követően belehelyezzük egy történelmi küldetés logikájába, akkor el kell ismerni: ez nyilvánvalóan előnyös a magyar kormány szempontjából. Nem épp szokványos megoldás, de messzemenően összeegyeztethető egy nacionalista küldetéstudattal, ami egyébként a bukaresti pártoktól sem áll távol. Másfelől viszont, ha a Fidesznek sikerülne mindezt megvalósítani, akkor Erdélyben is kialakulna az a mezőgazdasági klientúrarendszer, amely a földbérletek maffiamódszerrel megoldott „újrapályáztatásával” Magyarországon már megvalósult.
Minthogy azonban a projekt nem ragadható ki napjaink politikai valóságából, a mezőgazdasági attasé mondatait máris kész őrültségnek nevezték sokan, meggyőződéssel állítva: a program merő fantazmagória, minthogy politikai következményei igen hátrányosak lesznek.
Mindazonáltal az itt tárgyalt projekt és számos hasonló, az erdélyi magyarság boldogítására szőtt terv már egy ideje kezd konkrét formát ölteni. Az illetékesek beleélték magukat ezekbe, annál is inkább, mert hazai politikai sikereik azt igazolták, hogy szándékaik megvalósítása számára nem létezik lehetetlen. Sőt, ha sikerül egy projektet – mint amilyen ez is – nemzetpolitikai perspektívába helyezni, azzal elnyerhetik a – szintúgy „isten, haza, család” szellemiségben fogant – baloldali, azaz ellenzéki magyar nacionalizmus csodálatát is.
Szabó nem tett egyebet, mint elmondta, amit kollégái évek óta, de 2010 nyarától már egészen biztosan tényként kezelnek. Még azért sem tehető felelőssé, hogy valamiféle államtitkot fecsegett volna ki, elvégre az a tudat, amely fideszes küldetéssel társul, csak akkor ragadhatja magával osztatlanul az ideológiai szekértábort, ha kellően széles körben válik nyilvánvalóvá. Az interjú közzétételének ez egyébként direkt célja is lehetett.
Ám visszatérve a realitások talajára, azaz visszahelyezve a projektet a maga természetes politikai közegébe, először is azt kell látnunk: a nagy terv fideszes kiagyalói hogy, hogy nem kihagyták a kalkulációból a román államot. Traian Băsescu államfő, szembesülve Szabó interjújával, nem volt hajlandó kihirdetni a parlament által elfogadott új földtörvényt, amit garantáltan úgy fognak átdolgozni majd, hogy a budapesti földfelvásárlási szándék fennakadjon rajta. Ám minthogy a magyarországi kormányterveket a román sajtó – egyébként érthető módon – azonnal felkapta, a magyarellenes hisztéria is ismét magasra csapott.
Aligha tévedünk, ha azt feltételezzük: a budapesti kezdeményezés azonnali hatásaként a román állam és a módosabb Kárpátokon túli befektetők már csak az Orbánéhoz olyannyira hasonló mentalitás motorjától hajtva is mindent elkövetnek, hogy egyre több székelyföldi földbirtok, erdő, szántó stb. kerüljön ezek után román kézbe.
Persze elhamarkodott mindazok következtetése, akik egyenlőségjelet tesznek a budapesti és a bukaresti reakciók között. Roppant különbség van köztük, hisz Bukarest gond nélkül megvalósíthatja azt, amit önvédelmi lépésként – vagy arra hivatkozva – ez ügyben majdan elkövet. Budapest viszont nem valósíthat meg semmit abból, amit nemzeti messianizmusának sugallatára, de valójában maffiamódszereinek határokon túlra exportálásával a székelyföldi földek elbirtoklásának ügyében megálmodott. Ilyen egyszerű az egész.
Következő cikk: Magyarország magához tér zavaros európai álmaiból avagy dicsérjen meg téged a Pravda
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >