2024. december 27. péntek
Ma János, Teodor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Nem közszolgálati, hanem pártállami a média

„Tökéletesen a lenini elvek jegyében működtetik.” Domokos Lajos Bekiáltás nevű blogjából:

Lenin nem álmodhatott a hatalom megszerzését és megtartását, az agymosást ilyen komplex módon segítő médiarendszerről.

Globalizacio - media.jpgÉvek óta reménytelenül küzdök azért, hogy ne közszogálatinak, hanem pártállami médiának nevezzük az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót. Ezek ugyanis híradásaikban, közéleti-politikai műsoraikban, műsorrészeikben kifejezetten a kormányzó párt értékrendjét közvetítik, pozitív közléseiket az orbánista hatalomhoz közvetlenül kötődő személyekhez kapcsolják, ezzel szemben különféle trükkös szerkesztési módszerekkel járatják le az ellenzéki oldal képviselőit. Hozzáteszem: más műsoraikban is benne van ez a törekvés, legfeljebb nehezebben tetten érhető.

Ezekben a médiaterekben általában nem törekszenek kiegyensúlyozottságra, a problémáknak a lehető legtöbb érintett szemszögéből történő feldolgozására, az ellentétes érdekek elemző ütköztetésére. Ex katedra kijelentésekre és bejelentésekre épülnek a tudósítások, leginkább úgy, hogy az utolsó szót az mondja ki, aki a kormánypárti álláspontot képviseli. Az adások – nem csak a hírműsorok – más részét a sikerpropaganda jegyében felturbózott marginális, sőt provinciális témák, valamint a nézők idegeneinek borzolását szolgáló véres, illetve a szemekbe könnyet csalogató történetecskék teszik ki. Ezek aztán kellő mennyiségben adagolva beszűkítik a nézők látóterét, csökkentik tájékozódó képességét, vagyis kiszolgáltatottá teszik őket a manipulációs szándékokkal szemben. Ám ezzel lehet elérni, hogy kedvező feltételek alakuljanak ki az agymosáshoz, de legalábbis nagy tömegek passzivitásba szorításához.

Ennek a pártállami médiának mára sikerült visszafarolnia oda, ahonnan a magyar sajtó a ’70-es évek végére már kiverekedte magát: tökéletesen a lenini elvek jegyében működtetik. Eszerint a média, a lap, a műsor „nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is”. 1901-ben, amikor Vlagyimir Iljics e szavakat papírra vetette, azt fogalmazta meg, hogy a szociáldemokrata-kommunista pártnak olyan orgánumokra van szükségük, amelyek terjesztik a marxi eszméket, nevelik a tömegeket, építik a pártot, és részt vesznek a szövetségesek toborzásában.

Ha ebben a gondolatmenetben a kollektivizmus igényét és a marxi tanokat a nemzeti együttműködés rendszerére vonatkozó elképzeléssel és az egyházak befolyásának növekedésével helyettesítjük be, meg is érkeztünk 2014 Magyarországába. Jóllehet az orbánista médiarendszer annyiban összetettebb a Lenin által elképzeltnél, hogy egyrészt ez a mostani, a nyomtatott sajtó mellett, a rádiót, a televíziót, sőt az Internet egy részét is uralja. Másrészt hatékonyan egészítik ki – a külföldiek kezén lévők mellett – a Simicska és a Vitézy-féle szórakoztató médiabirodalmak, amelyeknek a pénzforgatás mellett abban van nélkülözhetetlen szerepük, hogy üres, sőt ízlés- és lélekromboló szórakoztatással kössék le a tömegember gondolatait, energiáit. Az igazán nagyra törő Lenin a hatalom megszerzését és megtartását ilyen komplex módon segítő médiarendszerről még nem álmodhatott.

Ehhez képest ennek az alig leplezett manipulációnak szinte összes bírálója minden további nélkül átveszi e médiumok megnevezésére a közszolgálati kifejezést. Így tesz „zero” is, aki két napja a Vastagbőr blogterében jelentette meg cikkét ezzel a címmel: „A közszolgálati Híradó a balos "összefogásról" készült mémekről tudósított”. Arról ír, hogy az MTV előző napi híradójában három percben foglalták össze, milyen mémek készültek az interneten az ellenzék szerencsétlenkedéséről. Miközben a szerző okkal mutat rá, mennyire egyoldalú a Magyar Televízió szerkesztési gyakorlata, maga sem tud megszabadulni a „közszolgálati” kifejezéstől, amit a kormányzó párt kommunikációs gurujai éppen azért találtak ki, hogy a tényleges tartalmukkal ellentétes asszociációkat csempésszenek be a tudatalattiba. (…)

Belátom, hogy emiatt nem nagyon van értelme elverni a port a kereskedelmi médiumokon. De nem ez a helyzet a közpénzből finanszírozott televíziókkal és rádiókkal. Nekik akkor is rendelkezésükre áll a pénz, ha éppen csökken a nézettségük. Ha pedig így van, akkor csak egyetlen okot találunk arra, hogy a szerkesztőik miért viselkednek úgy, mintha szórakoztató, ha úgy tetszik bulvár médiumokban tevékenykednének. Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy lényegében a kormányzó párt érdekeit szolgáló kommunikációs guruk, a spindoktorok közvetett elvárásainak, netán közvetlen utasításainak tesznek eleget. Nagy teret adnak az ellenzéki politikusokat befeketítő, nyelvi botrányt okozó, a mindenkori tűrésküszöb fölötti kifejezéseknek, a velük kapcsolatos csúsztatásoknak, ezzel szemben előnyös helyzetekben mutatják be, kedvező színben tüntetik fel a kormánypárti vezetőket. Amíg ez nem változik, könyörögve kérek mindenkit: nevezze bárminek – leginkább persze államinak, vagy pártállaminak – a közpénzből fenntartott csatornákat, de közszolgálatinak semmiképp se!

2014. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen

A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar >

Tovább

Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása

Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >

Tovább

Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát

William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >

Tovább

Előre hozott választás Szlovákiában?

Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >

Tovább

A halálos őrület

A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >

Tovább

A Georgescu-hadművelet

A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >

Tovább

Pannon ég alatt

Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >

Tovább

Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?

Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >

Tovább

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább