Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Hazai idegen
Öreg Dezső
Nem először történik meg, hogy külföldről kér szakemberi támogatást az ország. Az újabbkori történelemben Miloševićnek jutott először eszébe ez a megoldás. Ő Milan Panićot importálta az államokból. Törököt fogott vele, nem is maradt sokáig miniszterelnök. Az egyik választáson politikai vetélytársa is volt, el is bukta rendesen, aztán távozott. Belátta, hogy itt azért mégis másképpen tekintenek az életre, az üzletire meg a magánra is, mint Amerikában. Milošević bukása után Zoran Đinđić is hasonló próbálkozást tett, amikor Božidar Đelić lett a pézügyminisztere. Állítólag Miroljub Labus kérésére vállalt szerepet a Đinđić kormányban. Előtte ő is külföldön szerzett tapasztalatot, egyebek között a McKinsey & Company nemzetközi jogi tanácsadó cégnél. Ugyanott dolgozott egy ideig Radovan Jelašić is, aki szintén külföldi káderként érkezett Szerbiába. Később a Nemzeti Bankot biztos kézzel vezető kormányzójaként vált ismertté. Akkor távozott, amikor megbizonyosodott arról, hogy Szerbiában ezt az intézményt nem lehet politikamentesen irányítani.
Nos, ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy ismét külföldi csodatevőre bízzák a pénzügyek irányítását. A 29 éves niši származású Lazar Krstić a minisztereln0k első helyettesének a felfedezettje. Ő is folytatta a vele való tárgyalásokat és jelentette be, hogy a McKinsey & Company szakértőjére bízzák a pénzügyi tárcát. Szemben a Đinđić-kormány tárcavezetőjével, akit az akkori sajtó az egekig magasztalt, az új miniszterjelölttel már óvatosabban bánnak az újságok. Főleg a szakmai meg az élettapasztalatot hiányolják. Igaz, nem minden médium ilyen tamáskodó. Akad olyan is, amely arra figyelmezteti az ifjú titánt, hogy Szerbiában sajátságos állapotok uralkodnak. Hogy az erkölcsre is másképpen tekintenek az itteni emberek és hogy az ország anyagi helyzete is specifikus. Meg arra, hogy az új pénzügyminiszternek induláskor szembe kell néznie a 3 milliárd eurós hiánnyal, ennyi kellene ahhoz, hogy az ország idő előtt visszaadja a drága kölcsönöket, hogy megállítsa a kamatok további növekedését. Az új miniszter első dolga az lesz, hogy előteremtse ezt a pénzt. Közben ki kell fizetni az állami tisztviselőket, az egészségügyi dolgozókat, a tanárokat, a rendőröket, a katonaságot. Nem utolsó sorban pénz kell a nyugdíjakra és fizetni kell az adósságokat. Jövő márciusig erre újabb egy milliárdra lesz szükség dollárban számolva. Ezt eurokötvények kibocsájtásával lehet biztosítani. Legalábbis korábban ezt tervezték. Az új miniszter nyilván nem fog változtatni ezen. A kötvények után 7 és fél százalékos kamatot fizet az ország.
A gazdasági talpraállást lenne hivatott szavatolni az a terv, miszerint eladják a közvállaltok javát. Nyilván a Telekommal kezdik. Az egészségügyet az adminisztratív dolgozók számának csökkentésével és a szakmabeliek számának növelésével kívánják orvosolni. Arról is tudomást szerezhettünk, hogy jelentősen lecsökkentik az építkezési engedély beszerzésének az idejét, módosítják a munkatörvényt. Ahogy a kormányfő első helyettese fogalmazott, egyfajta Marshall-tervet érvényesítenek. Elképzelése szerint – mostanában csak az történik Szerbiában amit ő képzel el vagy legalább jóváhagy – tehát szerinte meg kell reformálni a közigazgatást. Ami azt jelenti, hogy egyeseknek máshol kell munkát keresniük – fogalmazott az első miniszterelnök helyettes. Magyar fordításban: nagy elbocsájtások esedékesek a költségvetésből élők körében. Átszervezik a közvállalatokat. Egyes pártfunkcionáriusok nem tehetik azt, amit eddig tettek. Jól hangzik, csak egy kicsit populista ízű. Nehéz lesz a nyugdíjreform is – figyelmeztet Vučić. És hogy senki se értse félre mit is akar mondani, hozzáteszi, több munkaévvel lehet majd nyugállományba vonulni. Az eddigi 65. életév nyilván kitolódik. Egy modern, komoly állam nem engedheti meg magának, hogy valaki 35 munkaév után nyugdíjba menjen. Ezen kívül 30 új szállodát is tervez a Dunaparton. Nyilván erről (is) beszélhetett a minap a Demokrata Párt elnökével, Belgrád polgármesterével. Japán és kínai turistákkal népesítené be a szerbiai fürdőket. Állítólag erre nagy az igény. Egy gond van mindezzel, annak idején az Egyesült Államok külügyminiszteréről elnevezett terv anyagi oldalát Washington állta.
De nem kell sokat várni minderre, mert a miniszterelnök első helyettese azt ígérte, az egyszerű ember – a plebs – egy-két éven belül saját bőrén tapasztalhatja a javulást. Bár ugyanennek az embernek a támogatása nélkül mindezt nem lehet megvalósítani – fogalmazott az első helyettes. Éppen ezért, ezt eddig senki sem merte megtenni, mert attól tartott, hogy az ember, az emberek az utcára vonulnak. Hát vonuljanak – tette hozzá. Gyanítom, hogy egyelőre nem tart a tiltakozástól. Aztán, majd meglátjuk. Ha időközben kénytelen lesz rendkívüli választásokat tartani – hát istenem!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >