2022. július 3. vasárnap
Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A nyár örömei

„Ráadásul sehol a közelben cigány beutaltak, vagy legalább néhány afrikai menekült, hogy kapaszkodót találjunk.“ Megyesi Gusztáv jegyzetéből (Népszabadság):

„Valaki beleszart a medencébe, most állunk és nézünk. A panzióvezető szerencsére tudja, mi a teendő: le kell ereszteni a vizet, kitakarítani, fertőtleníteni, újratölteni, hívni a hatóságot, mintavétel, értékelés, engedélyezés, van, hogy három nap, van, hogy két hét; oda a nyaralás.“

„Senki se tudja, hogyan történt. Tizenegy felé még nem volt semmi, ám akkor dél felé szólt az egyik gyerek, hogy mi van a vízben. Azt se tudjuk, kié. Két régebbi vendég egymás szavába vágva mondja, hogy csakis a vörös hajú vámparancsnok lehetett. Nemcsak mert már a legelső este is sokat hangoskodott a társalgóban, de mert az eset után feltűnően gyorsan távozott a családjával. Elvégzik a dolgukat, mondjuk egymásnak, aztán szépen kijelentkeznek, mintha mi sem történt volna, majd este már egy másik panzióban röhögnek a markukba.“ (...)

„Igaz, a panzióvezető azt mondja, a vámparancsnok már eleve a kiköltözése napjáig vette ki a szobát, de akkor is: mielőtt elment, miért nem mert a szemünkbe nézni?“ (...)

„Estefelé aztán szóba jön az is, hogy a másodikon viszont egy volt katonatiszt lakik a sarokban, magának való, mogorva ember, az eset után is kelletlenül köszönt a többieknek, s elfordította a fejét, nyilván marja őt a lelkifurdalás. Ennél csak az gyanúsabb, ha valaki egyfolytában a történtekről beszél, pláne, ha három gyerekkel érkezett, mert hiszen épp a sok beszéddel akarja elterelni a gyanút a gyerekeiről; nem tart még ott ez az ország, hogy az ember megérkezik a nyaralásra, aztán hopp, már ugorhat is a vízbe.“ (...)

„De lehet, hogy a katonatiszt volt, vagy egy hattagú család, vagy éppenséggel a szobaasszony, elvégre negyven év az negyven év; bárhogyan is, de kérdéseinkre már sohasem kapunk választ, ráadásul sehol a közelben cigány beutaltak, vagy legalább néhány afrikai menekült, hogy kapaszkodót találjunk. Kedélyünk mindazonáltal a régi. Magabiztosak vagyunk, s erre minden okunk megvan, hiszen mi fél órával később érkeztünk a panzióba, amikor már ott úszott a bizonyíték a medencében; tökéletes az alibink.“

„Áldhatjuk is a jóistent, hogy kisebb baleset volt az autópályán, mert ha késés nélkül érkezünk, most mi is ott szorongunk a társalgóban hideg verítékkel a hátunkon, egyetlen percre se mervén elhagyni a helyiséget, nehogy ránkmutogassanak a hátunk mögött. Így viszont magától értetődőn konstatáljuk, hogy az esti vacsoránál a panzióvezető diszkrét fejbiccentéssel jelzi, hogy egy eddig lefüggönyözött sarokban is van számunkra szabad asztal. Visszabiccentünk, majd könnyed léptekkel haladunk át az ebédlőn; mosolyunk kissé fölényes, ám végig barátságos.“

 

2013. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább

Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?

A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >

Tovább

Ez is az én Európám!

Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >

Tovább

Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?

Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >

Tovább

A Dagi

A nyolcvanas évek első felében volt két riportutam, mindkettőre elkísért Horváth Laci (a Dagi) operatőr barátom >

Tovább