Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Egynapos hír
Öreg Dezső
A mi szakmában vannak egynapos hírek. Amelyek egy napig élnek. Esetleg kettőig. Ezek azok, amelyekre nem kell odafigyelnie mindenkinek. Esetenként senkinek. Amelyek csak egy vékony réteget érintenek, azt is ideiglenesen. Olyanok is vannak, amelyek közérdekűek lennének, de elsatnyulnak, elvesznek a hírrengetegben. Meg a sajtó hagyományos felületességében. Meg olyanok, amelyeket túlírunk, méltatlanul és indokolatlanul nagy teret, jelentőséget adunk nekik, mi újságírók. Legalábbis egyesek (meg kettesek is) közülünk. Egyrészt szakmai tudatlanság, felkészületlenség, másrészt elkötelezettségi – mondjuk politikai elkötelezettségi – okokból. A kettő nem ritkán keveredik. Nem kell ehhez nagy tapasztalat, csak bele kell olvasni, hallgatni, nézni az itteni médiába.
Ilyen egy-két napos hírnek bizonyult az is, mely szerint a német nagykövet új feltételhez kötötte Szerbia uniós csatlakozását. Mert azt találta mondani, hogy Belgrádnak előbb utóbb nyilatkoznia kell Koszovó ENSZ-tagságáról. Heinz Wilhelm nagykövet a Večernje Novostinak adott interjúban egyebek között azt nyilatkozta: „Koszovó ENSZ-tagsága egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeknek az asztalra kell kerülniük Brüsszelben”. Miután a szerbiai miniszterelnök korábban már mondott valami hasonlót, miszerint Belgrád – egy átfogó megoldás keretében – akár erről is hajlandó tárgyalni. Akkor is felbolydult a politikai bazár, most is. Vele együtt természetesen a sajtó. Vagy fordítva. Mindegy. Következett a már annyiszor látott előadás ugyanazzal a szöveggel, identikus díszlettel, a korábbiakkal egybevágó rendezésben és szereposztással. A hatalom elismételte, sohasem ismerjük el Koszovót; a jobboldal árulást, hazaárulást kiáltott; a nemrégi hatalom, amely most állítólag a legerősebb ellenzéki párt, aggódik amiatt, hogy a brüsszeli tárgyalások menete meg témái nem eléggé áttekinthetőek. A miniszterelnök pártjának egyik képviselője viszont nyugodtan kijelentette, mint ahogy Ivica Dačić kormányfő korábban már mondta, minden lehetőség az asztalon van, mindenről tárgyalni kell, semmitől sem kell megfutamodni, hiszen a parlament által nemrég szentesített Koszovó határozat is kimondja, az átfogó megoldás a cél. A legerősebb kormánypárt szerint viszont a nagykövet provokált. Nem is a nagykövet, hanem Németország. Ebben az utóbbiban igaza lehet. Nem a provokáció tekintetében, hanem abban, hogy Berlin következetes politikáját közvetíti a nagykövet. És nem csak ő. Legutóbb tavaly szeptemberben mondta Martin Schulz, az Európai Parlament Elnöke, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovót. Történetesen ugye, ő is német. Aki, ugyan, ebben a tisztségben „európai” meg még szocialista is, tehát otthon ellenzéki. De ugyanazt mondta, amit a kereszténydemokrata kormány belgrádi nagykövete. Tehát Berlin komolyan gondolja. Meg egységesen. Nagyhatalmi módon. Európai nagyhatalmin. Ami, tetszik ez vagy sem, nagyon fontos tényező. Angela Dorothea Merkel kancellár Belgrádban mondta evangélikus szigorral az akkori államfő szemébe, hogy nem tűrik meg a párhuzamos intézményeket Észak-Koszovóban. Vagy, ha valaki elfelejtette volna, tavalyelőtt karácsonyt megelőzően Németország állította le Szerbia tagjelölt státusának a megadását. Amit tavaly márciusban elnyertünk, de a csatlakozási tárgyalások kezdetére még várunk. Annak reményében folynak Brüsszelben a közvetlen szerbiai-koszovói kormányfői megbeszélések. Amelyekhez, nyomatékként, úgy tűnik inkább hazai használatra, csatolják a bő egy hét múlva esedékes elnöki találkozót.
Nem csoda hát, hogy a német nagykövet kijelentése körüli kakofóniát igyekeztek minél gyorsabban elcsitítani. Meg is találták a módját, a miniszterelnök és Wilhelm nagykövet már másnap együtt nyitott meg Versecen egy gyárrészleget, ahol mindketten tisztázták, mit is akartak mondani. Megmagyarázták, sikerült. Mert a másnapi sajtó már egyéb témákkal foglalkozott. Más egynaposokkal. Mindegyik a magáéval. Jobbára attól függően, melyik politikai párttól függ. Egyelőre. Erős a gyanúm azonban, hogy ezzel a tárggyal még foglalkozunk. Nem egynapos témaként.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >