Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Rádióhír
szellemi óriások találkozásáról
Boros Zoltán (Zágráb)
A Horvát Rádió egyes programja reggeli mozaikműsorának tudományokkal foglalkozó részében hangzott el a napokban.
A Ruđer Bošković nevét viselő zágrábi kutatóintézet főmunkatársa, Szkala Károly volt a műsor vendége. A szabadkai születésű Szkala Károly, egyetemi tanár, a tudományok doktora, az elektrotechnikai és kibernetikai kutatóközpont vezetője. A beszélgetés egyetlen témája Ruđer Bošković és Nikola Tesla egymásra hatásáról (szinergiájáról) szóló szimpozion és e két szellemi óriás újbóli találkozásának elősegítése volt. Habár a két tudós élete között 150 év differencia van, találkozásuk mégis lehetséges. Szobrok formájában. A tanár úr elmesélte (szavai lejtésén a magyar nyelv akcentusával), hogy Nikola Tesla szobrát Ivan Meštrović, a szobrászat világhírű „nagymestere” alkotta. 1956-ban fölajánlotta Ivan Supek akadémikusnak, aki Werner Heisenberg munkatársa és a Ruđer Bošković Kutatóintézet megalapítója volt, hogy szívesen elkészíti a líkai származású föltaláló géniusz márványszobrát, ha az, az Intézet kertjében, a már álló Bošković szobrával társaságban nyer elhelyezést. Így is lőn, a szobor elkészült, néhány viharos évtizedet tudunk magunk mögött, s Nikola Tesla kőből faragott mása még ma is a Teslina és a Gajeva utcák sarkán rostokol, várva méltó és az alkotó által megálmodott helyének elfoglalására (itt félve jegyzem meg, hogy Bošković dalmáciai horvát nemzetiségű, míg Tesla egy pravoszláv pap fia volt).
Tesla és Meštrović többször találkoztak New Yorkban, a múlt század első harmadában, s valószínű, hogy kölcsönösen nagyra tartották egymás munkásságát. Ugyanúgy Tesla is fejet hajtott Bošković életműve előtt és az adoma szerint néhány műtermi fényképen Bošković A természettudományok filozófiája című munkáját tartja kezében.
Az említett két szobor a Mester elképzelése szerint oly mód lett volna az Intézet parkjában elhelyezve, hogy egy bizonyos nézőpontból úgy tűnjön, mintha a két gondolkodó tekintete valahol a föld felszínén találkozna (természettudósok lévén, nem nézhetnek fohászkodva az ég felé). Szkala professzor szavai szerint Teslának Bošković nagy ihletője volt, ahogyan Tesla is mérföldköve az elektroenergetika és informatika fejlődésének. 1943-ban bekövetkezett halála után, a megkésve érkező amerikai bírósági döntés szerint a rádióhullámok fölfedezésének szabadalma őt, nem pedig Marconit illeti meg. Sajnos, Nobel-díjakat eddig még nem vontak vissza.
Nikola Tesla találmányának köszönhető a háromfázisú váltóáramon alapuló elektroenergetikai hálózatok életünk „mozgatórugói”.
A közhellyé vált újszövetségi szentencia szerint senki sem lehet próféta saját hazájában. Ennek megfelelően Bošković Európa-szerte, Tesla Budapesten át, párizsi ajánlólevéllel a zsebében, Meštrović pedig meghívásnak eleget téve az Újvilágban keresték az érvényesülést. Szkala Károly pedig a Délvidékről származik.
Jó dolog ilyen szellemi kiválóságok árnyékában meghúzódni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >