Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Sárkányocskák
Öreg Dezső
Nem történt meglepetés, május 6-án nem csak új köztársasági meg tartományi parlamentet és helyhatósági képviselő testületeket, hanem elnököt is választ Szerbia. A nagyhét derekán jelentette be döntését Boris Tadić, nagyszombaton már hitelesítette is az első két jelölést a Köztársasági Választási Bizottság. Tulajdonképpen igazi dilemmája nem lehetett a most már csak volt elnöknek. Az év végén mindenképpen lejárt volna megbízatása, tehát a kampány, amely folyamatos Szerbiában, addig elhúzódott volna, fokozott intenzitással. Így azzal, hogy május első vasárnapján, az ortodox Szent György napján elnököt is választunk, valóban nagy fontosságot nyert az idei megmérettetés. A sárkányölő szent napja nagy ünnep Szerbiában. Számos család védőszentje. Kétségtelenül szimbolikus üzenetet is hordoz az, hogy erre a dátumra esett a hatalom választása. Már csak az a kérdés, ki lesz a szent, és ki a sárkány.
Nem csak Tadić demokratái beszélnek népszavazásról a választás kapcsán. Az ellenzék is azt vallja, hogy Szerbia népe sorsdöntő határozatot hoz ezen a napon. A hatalmi koalíció azt emeli ki, hogy most döntünk igazán arról, Európa felé fordul-e végérvényesen az ország, vagy más külföldi mecénást választ. Ez a más, természetesen csakis Oroszország lehet, melynek itteni nagykövete nem titkolja, melyik tábor a kedvesebb számára. Mindenesetre nem az, amelyik egyértelműen Brüsszel felé fordult.
A legerősebb ellenzéki párt is sorsdöntő választásról beszél. A négy évvel ezelőtt még radikális Tomislav Nikolić is Európát tűzte zászlajára, de az utóbbi napokban egyre gyakrabban mondja, hogy „nem minden áron”. Ez a Koszovóval kapcsolatos külföldi állásfoglalásokra vonatkozik. Mert, ahogy mondja, Koszovó szerb volt, most is az, és az is marad. Ha valaki ezt elvitatja, az nem lehet az általa vezetett Szerbia partnere. Mondja azt is, hogy nem szabad felszámolni az Oroszországgal kiépített kapcsolatokat. Túl kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy egy ilyen stratégiai partnernek hátat fordíthatnánk – hallhatta Újvidéken a haladás párti nagygyűlés közönsége. Nyilvánvaló, hogy Nikolić attól a Vojislav Koštunicától akar elcsalogatni szavazókat, aki maradt az ortodox szerb nacionalista politika szószólója, aki Szerbia katonai, gazdasági és politikai semlegességére építi kampányát. És akinek minden közvélemény-kutatás szerint nem lesz gondja az 5 százalékos választási küszöb elérésével. A Milošević megbuktatójaként elhíresült politikusról már régen kiderült, hogy nem a forradalmi változások híve. Hogy annak idején miatta nem sikerült leszámolni a miloševići hatalmat jelképező állambiztonsági szolgálattal, és annak különleges alakulatával. Nem lehetett megkezdeni az átvilágítást, nem tette lehetővé, illetve megakadályozta a dossziék megnyitását. Magyarán, biztosította a hatalom folyamatosságát, annak minden, vagy majdnem minden rossz ismérvével együtt. Ez a Koštunica most is elnökjelölt. Persze korántsem olyan esélyekkel indul, mint 2000 őszén, amikor a Szerbiai Demokratikus Ellenzék, a DOS színeiben vereséget mért Slobodan Miloševićre.
Van még rajtuk kívül vagy fél tucat jelölt, akik közül a legtöbb a mostani hatalmi koalíciót alkotó pártok színeiben indul. Esélytelenül persze, mert mindenki számára világos, hogy a második fordulóban, amely május 20-án esedékes, ismét Boris Tadić és Tomislav Nikolić mérkőzik. Eddig ez utóbbi kétszer vesztett a most lemondásban levő elnöktől. Legutóbb 4 éve. A szerbiai helyzet azonban nem olyan, mint a legutóbbi választások előtt volt. A gazdasági válság, az egyre nagyobb szegénység, amely sokak esetében már egyenlő a nyomorral, a rekordot döntő munkanélküliség, a kilátástanság, a szakképzett fiatalok elvándorlása mind-mind bizonytalanná teszi a májusi választások kimenetelét. Mindenekelőtt a parlamentiét. Ha május 6-án az egyik erős párt győz, vagy a rákövetkező két hét alatt sikeres kormányalakítási tárgyalásokat folytat a leendő koalíciós partnerekkel, akkor az elnökválasztás második fordulója is meg lesz pecsételve. A vesztes hívei általában távol maradnak a második megmérettetéstől. Ha holtverseny alakul ki, akkor nagy csata várható huszadikán. Amely tényleg eldöntheti, merre folytatja útját Szerbia. Bárki győz is, a sárkányölő szerepében tetszeleg majd. Aztán szembe kell néznie a valósággal is.
Következő cikk: Johanna Quaas, a szertorna királynője
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >