Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Észjárás
A titkos dossziék tervezetlen és szervezetlen megnyitása csupán azért, mert ezt kérik tőlünk, kárt okozhat a nemzeti érdekeknek – így reagált az egykori titkosszolgálati főnök arra az európai parlamenti figyelmeztetésre, hogy Szerbiának sürgősen folytatnia kell a volt kommunista titkosszolgálati örökségtől való megszabadulást. Meg kell nyitni a titkos levéltárakat is, különösen az UDBA-ét – üzenik a parlamentből. Nyilvánvalóan nem tudják Brüsszelben, hogy a huszadik századvégi biztonsági szolgálati és titkosrendőri dokumentáció még nem érkezett meg a levéltárakba. Legalábbis ezt állítja a belgrádi Történelmi Levéltár volt igazgatója. Gondok vannak a háború utáni iratokkal is. Mert ahogy megérkezett az anyag a levéltárba, azonnal érkeztek az egyéni titkosítási követelések.
Időről-időre, egyre ritkábban, téma Szerbiában az átvilágítás. Ha most nem hozza fel az Európai Parlament, ebben a választási kampányban már meg sem említette volna senki. Nem hiányzik senkinek; az érintettek, a besúgói oldalon levők elégedettek, a kárvallottak pedig beletörődtek abba, hogy Szerbia az egyedüli ország, ahol még mindig politikai akarat illetve tenni nem akarás kérdése az egypártrendszeri titkosrendőrségi dossziék megnyitása. Nagyon kényes terület – érvelnek egyre ritkábban a politikusok. A már említett volt titkosszolgálati igazgatónak olyan kételyei is vannak, hogy az iratok feltárása csak a „belső ellenségre”, tehát a kommunista uralom politikai megbízhatatlanjaira vonatkozik-e, vagy a külföldi szolgálatokkal együttműködőket is felölelik. A kémeket, ugyebár. Kényes politikai kérdésről van szó – mondja. Holott egy törvénnyel, amely állítólag elvben már el is készült, világosan ki lehetne mondani, meg lehetne szabni, kik voltak az ideológiai éberség megfigyeltjei, kik az ő megfigyelőik, és kik a külföldi kémek. Akik nem ideológiai, hanem biztonsági kérdésekkel foglalatoskodtak. De nem ez a legnagyobb gond politikus barátainknál. Hanem az, hogy a mostani hatalomgyakorlók köreiben is ott ülnek azok, akik besúgóként alapozták meg akkori, majd későbbi politikai és egyéb pályájukat. Gondoljunk csak vissza, ki mindenkiről derült ki a volt szocialista tábor országaiban, hogy vaskos kötetekre elegendő titkosszolgálati jelentéssel szolgált az akkori hatalomnak. És ártott a közvetlen környezetében élő embereknek. Tanárok, barátok, kedves ismerősök, korábban tisztelt szomszédok, szülők, papok kerültek egyik napról a másikra a társadalmi megbecsülés létráján oda, ahova valók, korábbi cselekedeteik alapján. Ez az, amitől Szerbia ódzkodik immár 12 éve. Azt mondják, akkor leszámoltunk a diktatúrával. Kivétel a titkosszolgálati múltú, jelenű (?) besúgói gárda.
Mert nem csak a múlttal kellene leszámolni azzal a fiók mélyén heverő törvénytervezettel. Az ilyesminek igenis katarktikus hatású eseménynek kellene lennie. Azt a most is meglévő, sőt politikai körökben ápolt társadalmi tudatot kellene vele felszámolni, mely szerint a meglévő társadalmi körülmények okozta erkölcstelen viselkedés ellen nem lehet és nem is kell harcolni. Mert ha nem lehet, akkor fölösleges is, hiszen ez az elfogadott rend, csak a félkegyelműek mennek vele szembe. Azt a gyakorlatot, amely nem csak lehetővé teszi, hanem élteti is a pártokráciát, a politikai megbízhatóság kizárólagos szelektálási elvét. Amely ennek alapján működteti a tudományos intézményeket, az oktatást, az egészségügyet, a sajtót, sőt a gazdaságot, az ipart, az infrastrukturális létesítményeket. Dönt azok fejlesztéséről vagy elsorvasztásáról. Egyazon tőről fakad a besúgói mentalitás és a párt-karrierizmus. A sunyi haszonlesés és az együvé tartozás, a rosszban való közös részvétel, a közös érdek a mozgatója. A csoporton kívüliek iránti bizalmatlanság pedig a természetes velejárója. A megbélyegzéstől való félelem, az egyenesektől való idegenkedés az összefogás, az egymásra vigyázás záloga. Ezért nincs átvilágítási törvény (sem).
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >