Ma Petra, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért éleződnek ismét a feszültségek Magyarország és Ukrajna között?
Összességében a magyar kormány Ukrajna-politikája a kezdeti enyhülés után most koordinálatlannak, impulzívnak és világos cél nélkülinek tűnik. A magyar miniszterelnök viselkedésének egyik valószínű motivációja az lehet, hogy attól tart: Ukrajnával kapcsolatos politikája miatt elveszítheti népszerűségét és támogatottságát Magyarországon. Hegedűs szerint az Orbán-tábor azon támadásai, amelyek szerint Magyar kormánya és a Tisza Párt túlságosan Ukrajna-barát, jelenleg „nem jelentenek fenyegetést vagy veszélyt a Tisza belpolitikai helyzetére”. Hegedüs szerint éppen ellenkezőleg: fennáll annak a veszélye, hogy az európai partnerek bizalma meggyengül a Magyar-kormánnyal szemben, ha az a benyomás alakul ki, hogy „az Orbán-rendszer destruktív álláspontjaival való folytonosság sokkal erőteljesebb, mint az azoktól való szakítás”. Deutsche Welle:
A magyar miniszterelnök, Magyar Péter Orbán Viktor leváltása után javítani akarta a kapcsolatokat Ukrajnával. A Kárpátok Nyolcak kezdeményezése, egy olajtároló és az X-en kirobbant konfliktus azonban újabb feszültségeket idézett elő. Mi áll mindennek a hátterében?
Orbán Viktor kormányzása idején – aki 2026 áprilisában elveszítette a választásokat – Magyarország és Ukrajna kapcsolatai gyakorlatilag történelmi mélypontra süllyedtek. Orbán kormánya nyilvános kampányaiban „a gonosz birodalmaként” mutatta be a szomszédos országot, és az Ukrajna elleni orosz háborúért Kijevet és a Nyugatot okolta.
A hatalomváltás után a magyar Ukrajna-politikában érzékelhető fordulat következett be, bár nem teljes irányváltás. Magyar Péter magyar miniszterelnök egyértelműen megnevezte a háború elkövetőjét és áldozatát, elítélte az Orbán-korszak ukránellenes kampányait, és a kétoldalú kapcsolatok javítása mellett foglalt állást.
Magyar Péter korlátai
Hamarosan azonban az enyhülés korlátai is világossá váltak. Magyar a választási kampányhoz hasonlóan kormányfőként is kijelentette, hogy Magyarország Ukrajnának csak humanitárius segítséget nyújt, fegyvereket azonban nem.
Magyarország támogatását Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez Magyar a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének javításától tette függővé. Azt állította, hogy az ukrajnai magyarok „másodrendű állampolgárok”, és nem rendelkeznek kisebbségi jogokkal, például az anyanyelvi oktatáshoz való teljes körű joggal. Egyik állítás sem igaz. Az ukrán parlament például már 2023 decemberében megszavazta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásra vonatkozó tervezett korlátozó rendelkezések visszavonását.
Magyar előzetes egyeztetés nélkül nyilvánosan azt is meghatározta, milyen feltételek mellett kerülhetne sor első találkozójára Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Facebookon Beregszászra hívta meg Zelenszkijt, arra a nyugat-ukrajnai városra, ahol jelentős számú magyar él – mintha a város magyar területen lenne.
Kijevnél betelt a pohár
Kijev eddig udvariasan eltekintett az új magyar miniszterelnök részben lekezelő kijelentéseitől. A napokban azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszternél betelt a pohár.
„Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor blokádra és elszigetelődésre épülő politikája utódja alatt is virágzik” – írta.
Kárpáti Nyolcak
Zelenszkij a múlt hét végén új regionális kezdeményezést indított „Kárpáti Nyolcak”, illetve C8 néven. A nyugat-ukrajnai Bukovel üdülőhelyre Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Románia, Szerbia és Ausztria képviselőit, valamint az Európai Unió képviselőjét hívták meg.
A résztvevő hivatalosságok rangja között jelentős különbségek mutatkoztak. Míg például Románia és Szerbia elnöke, Nicușor Dan és Aleksandar Vučić, valamint Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megjelent, Szlovákia csupán egy államtitkárt küldött. Magyarországot a kijevi nagykövetség ügyvivője képviselte.
A találkozó során Magyarország és Ukrajna vezető olajvállalatai, a MOL és a Naftogaz egyetértési megállapodást írtak alá.
A megállapodás többek között egy nagy olajtároló létrehozását irányozza elő – magyar területen, az ukrán határ közelében.
Az elképzelések szerint ebben biztonságosan tárolnák Ukrajna olajkészleteit, megvédve azokat az orosz támadásoktól.
Az Orbán-párti ellenzéki tábor képviselői provokatív módon azt kérdezték a parlamentben, hogy a kormány készített-e biztonsági elemzést a tervezett olajtárolóról.
Magyar kijelentette: amíg ő a miniszterelnök, ilyen tároló nem épül Magyarországon. Hozzátette, hogy erről már vasárnap este rövid üzenetet küldött a MOL vezérigazgatójának, Hernádi Zsoltnak.
Magyar azt is kijelentette, hogy Magyarország nem vesz részt a Kárpáti Nyolcak kezdeményezésben.
„Mindenkit helyre kell igazítanom, mert valahogy az ukrán sajtóból tudtam meg, hogy Magyarország tagja ennek a Kárpátok Nyolcaknak” – mondta a miniszterelnök. „Ez nem így van. Meghívtak bennünket, de egy indokolt ok miatt nem mentünk el.”
Magyar nem közölte, mi volt ez az „indokolt ok”. Az sem maradt világos, hogy a magyar nagykövetség ügyvivőjének jelenléte részvételnek számít-e Magyarország részéről a kezdeményezésben.
Néhány órával később Szibiha ukrán külügyminiszter dühös üzenetet tett közzé az X-en, amelyben párhuzamot vont Orbán politikájával. Az ilyen formában megfogalmazott bírálat nem feltétlenül volt indokolt. Valamivel diplomatikusabb hangnemben azonban hozzátette: „Meglepnek bennünket a magyar miniszterelnök szükségtelenül konfrontatív kijelentései Ukrajnával szemben.”
Magyar Péter közvetlenül válaszolt neki az X-en. Mint írta, Magyarországot nem kérdezték meg a Kárpátok kezdeményezésről, ami „teljesen elfogadhatatlan”. A miniszterelnök hozzátette, az egész olyan, mintha azt üzennék:
„Szia, alapítottunk egy focicsapatot a szomszéd faluban. Igaz, nem ismerjük egymást, de te benne vagy a csapatban, és neked kell hoznod a labdát.”
Mi ennek a politikának az értelme?
A magyar Telex portál Magyar Péternek azt a szokását, hogy a magas rangú politikai tisztségviselőknek is személyesen válaszol a közösségi médiában, „kommentdiplomáciának” nevezi.
Hegedűs Dániel, a European Policy Centre magyar politikai elemzője a Deutsche Wellének így nyilatkozott:
„Azt látjuk, hogy a magyar miniszterelnök a külpolitikai kérdéseket a közösségi médiában eszkalálja, olyan formában és olyan időzítéssel, amelyről úgy gondolja, hogy a személyes érdekeinek és a kormány belpolitikai kommunikációs érdekeinek a leginkább megfelel. Ez nem konstruktív külpolitikai magatartás.”
Összességében a magyar kormány Ukrajna-politikája a kezdeti enyhülés után most koordinálatlannak, impulzívnak és világos cél nélkülinek tűnik.
A magyar miniszterelnök viselkedésének egyik valószínű motivációja az lehet, hogy attól tart: Ukrajnával kapcsolatos politikája miatt elveszítheti népszerűségét és támogatottságát Magyarországon.
Hegedűs szerint az Orbán-tábor azon támadásai, amelyek szerint Magyar kormánya és a Tisza Párt túlságosan Ukrajna-barát, jelenleg „nem jelentenek fenyegetést vagy veszélyt a Tisza belpolitikai helyzetére”.
Hegedüs szerint éppen ellenkezőleg: fennáll annak a veszélye, hogy az európai partnerek bizalma meggyengül a Magyar-kormánnyal szemben, ha az a benyomás alakul ki, hogy „az Orbán-rendszer destruktív álláspontjaival való folytonosság sokkal erőteljesebb, mint az azoktól való szakítás”.
Következő cikk: Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić utolsó napja a hatalomban
Ha az összecsapások az a választás utáni forgatókönyv, amelyet a volt elnök elképzelt, tudnia kellene, hogy >
Ne dőljünk be a hamis optimizmusnak
Nem szabad naivnak lenni és egyszerűen csak reménykedni. Kapcsolatba kell lépni azokkal az emberekkel, akik szükség >
Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?
Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a >
Mondhassa, nem báncsa a fülem
Egykori általános iskolám ebédlőjében, a falon függött egy tábla, rajta: Magyar ember evés közben nem beszél! >
Miért éleződnek ismét a feszültségek Magyarország és Ukrajna között?
Összességében a magyar kormány Ukrajna-politikája a kezdeti enyhülés után most koordinálatlannak, impulzívnak és világos cél nélkülinek >
Vezetők vezér nélkül
Ha áttanulmányozzuk a történelmi dokumentumokat, rájövünk, hogy minden nagy történelmi fejlemény mögött véletlenek sokasága áll, és >
Mi köti össze, és mi választja el Trumpot és Vučićot?
Mi marad? Valójában semmi, csak az összezavart és tájékozatlan polgárok, akik egyre inkább alattvalókká válnak.Ha azonban >
Ki hitelesítette a választási listákhoz gyűjtött aláírásokat?
Boban Stojanović politológus az elmúlt hetekben folyamatosan közli a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatait a közelgő >
Már nagyon kevés idő maradt: ki az az őrült, aki nem Vučić ellen szavaz?
Az egyetlen kiút az Aleksandar Vučić és Ivica Dačić rendszeréből való kilépés. A háborús bűnösök kiszolgálóiból >
Számíthat-e még Vučić a Vajdasági Magyar Szövetségre?
A biztosnak tekintett együttműködéstől, vagyis attól, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a október 25-i előrehozott parlamenti >
Megáradt a Tisza reménye
Bár a polgárok továbbra is óvatosan mérlegelik Magyar Péter miniszterelnök lépéseit, az uralkodó érzés az, hogy >
Botrány a szerb közszolgálati televízióban
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić éppen arról kezdett volna beszélni az RTS Dnevnik 2 című híradójának élő >