Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe megfelelően a múltjával és a kilencvenes évek konfliktusaival. Nem válhat valódi demokráciává, amíg nem rendezi ezeket a kérdéseket, beleértve Koszovó helyzetét is. A kulcskérdés az, hogy van-e olyan politikai és társadalmi erő Szerbiában, amely képes megszabadítani az országot a múlt terheitől. Amíg ez nem történik meg, addig nincs valódi esély egy jobb jövőre. Pavle Radić (Autonomija):
„Magyarországnak – szerencséjére – nincsenek olyan terhei a közelmúltból, mint Szerbiának. Ebben rejlik felmérhetetlen előnye.”
Orbán (a Fidesz) meggyőző vereségét a közelmúlt parlamenti választásain az ellenzéki Szerbiában lelkesedéssel fogadták. Szinte mintha Szerbiában döntötték volna meg Orbán autokrata szövetségesét, Vučićot. Magyarország polgárai megmutatták Szerbia polgárainak, hogy lehetséges leváltani egy gőgös autokratát a hatalomból, még akkor is, ha ez – hasonlóan Vučić szerbiai leváltásához – nehezen kivitelezhető küldetésnek tűnt, mivel az autokrata minden állami intézményt maga alá vont és „lezárt”. Az ellenzéki Szerbiában – és Európa komolyabb elemzőinek egy részében – Orbán bukását úgy értelmezték, mint annak jelét, hogy Vučić is elkerülhetetlen politikai vereség és hatalomvesztés felé tart. Orbán és Vučić autokráciáját szinte teljesen azonosnak tekintették, és úgy vélték, hogy az egyik összeomlása radikálisan hozzájárul a másik gyors bukásához is. De valóban így van ez?
Igaz, hogy minden autokrácia – így a magyar és a szerb is – hasonló. A különbségek árnyalatokban mutatkoznak meg, a helyi társadalmi és kulturális körülményektől, valamint az autokraták hatalomgyakorlásának gátlástalanságától függően. Orbán kétségtelen autokratikus „innovatív” módszerei ellenére sem érte el Vučić radikális gátlástalanságának szintjét. Például nem hozott létre huligánokból, bűnözőkből és elítélt gyilkosokból álló tömeges paramilitáris bandát, mint egyfajta pretoriánus gárdát, amelyet hónapokon át a szerb elnöki hivatal előtt felállított sátortáborban helyeztek el és fizettek. Orbán rendőrsége és csendőrsége – amennyire tudni lehet – nem verte brutálisan a tiltakozó diákokat és polgárokat pusztán azért, mert törvénytiszteletet, az alkotmány betartását és a korrupció visszaszorítását követelték. A magyarországi választások sem zajlottak úgy, mint Szerbiában – a helyi közösségektől a hatalom csúcsáig – a rezsim manipulációinak jegyében (zsarolás, szavazatvásárlás, verőlegények jelenléte, elfogult választási és bírósági szervek). Nehezen képzelhető el az is, hogy Orbán olyan mértékben válogatta volna ki a gátlástalan kádereket a rendvédelmi szervek vezető pozícióiba, akik parancsra brutálisan verik és letartóztatják a tiltakozókat. Valószínűtlen az is, hogy Orbán Magyarországán lennének politikai foglyok, mint Vučić Szerbiájában. Minden, Vučić számára kellemetlen állampolgári reakciót a hatalomhoz igazodó ügyészségek és bíróságok könnyedén az alkotmányos rend elleni támadásnak minősítenek, és a letartóztatottakat rossz körülmények között tartják fogva.
Emlékeztetőül: minden autokrácia és zsarnokság a társadalmi hatalom intézményen kívüli kisajátításán alapul. Mindegyik rendelkezik alkotmánnyal, törvényekkel és legitim intézményekkel, de ezeket kiüresíti. Mind törekszik a média alávetésére és a közvélemény ellenőrzésére, mert tudja, hogy a szabad tájékoztatás a kritikus közvélemény alapja. Ahol erős kritikus közvélemény van, ott nem lehetséges az autokratikus hatalomátvétel. Ezért az autokraták minden eszközzel elfojtják a kritikus hangokat, és azokat a nép és az állam elleni támadásként állítják be. A médián keresztül – amely többnyire már nem szabad – folyamatos manipulációval és hazugságokkal formálják a társadalmat.
Az autokraták nemcsak propagandával, hanem korrupcióval és kiváltságokkal is biztosítják a tömegek támogatását. A digitális korszakban ezek a manipulációs mechanizmusok még a hagyományosan stabil demokráciákat is könnyen autokráciává alakíthatják.
Bár Orbán és Vučić rendszerei sok tekintetben hasonlók, mégsem azonosak. Magyarország és Szerbia ugyanis jelentősen különbözik egymástól társadalmi, kulturális, történelmi és geopolitikai szempontból.
A magyar társadalom még mindig nem dolgozta fel teljesen a trianoni traumát, amely az első világháború után súlyosan megcsonkította az országot, és sok magyar maradt a határokon kívül. Ez a trauma manipulációra is alkalmas, amit Orbán ki is használt. Ebben van némi hasonlóság Szerbiával, amely a kilencvenes évek háborúi után szintén jelentős veszteségeket szenvedett, és sok szerb maradt az ország határain kívül. Ezek a történelmi terhek máig hatnak.
A különbség azonban jelentős: Magyarország társadalmilag és kulturálisan is inkább európai, míg Szerbia inkább balkáni jellegű. Magyarország az Európai Unió tagja, míg Szerbia ettől még messze van. Magyarország gazdagabb társadalmi és kulturális tapasztalattal rendelkezik, ezért várhatóan könnyebben túljut az autokrácia következményein.
Szerbiának viszont sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe megfelelően a múltjával és a kilencvenes évek konfliktusaival. Nem válhat valódi demokráciává, amíg nem rendezi ezeket a kérdéseket, beleértve Koszovó helyzetét is.
A kulcskérdés az, hogy van-e olyan politikai és társadalmi erő Szerbiában, amely képes megszabadítani az országot a múlt terheitől. Amíg ez nem történik meg, addig nincs valódi esély egy jobb jövőre.
Magyarországnak – szerencséjére – nincsenek ilyen súlyos közelmúltbeli terhei, mint Szerbiának. Ez az ő felmérhetetlen előnye a megviselt Szerbiával szemben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >