Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország tisztességtelen választása: Miért olyan nehéz legyőzni Orbánt
A miniszterelnök riválisai szerint az állam és a média feletti teljes ellenőrzése lehetővé teszi számára, hogy a választásokat a maga javára befolyásolja.
„Orbán Magyarországa megmutatja, hogyan tudnak az autokraták jogszerűen manipulálni választásokat: parlamenti többségüket arra használják, hogy módosítsák a törvényeket, és semlegesítsék az ellenzék bármilyen stratégiáját, amellyel megpróbálnák legyőzni őket”. A magyar választásokat egy ördögi kombinációs rejtvényhez hasonlította — egy valóságos Rubik-kockához, amelyet csak a bonyolult rendszer tervezői tudnak kirakni.
BUDAPEST — A magyarok április 12-én járulnak majd az urnákhoz, egy olyan választáson, amely valószínűleg a kommunizmus bukása óta a legjelentősebb lesz az ország számára — de nem egy tisztességes versenyben szavaznak majd.
Viktor Orbán miniszterelnök gondoskodott erről, mivel hatalomban töltött évei során fokozatosan úgy alakította a választási pályát, hogy az erősen az ő javára lejtsen, egy lassan kialakuló állami befolyás megszilárdításával.
Taktikái nem annyira nyíltak, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök irányított választásai; Orbán nem tiltja el a komoly ellenfeleket az indulástól. Riválisai szerint azonban így is rendkívül tisztességtelen előnyt épített ki a Fidesz számára választókerületek átrajzolásával, a médiatér ellenőrzésével és szavazatvásárlással.
Annak ellenére, hogy független közvélemény-kutatók hónapok óta azt jelentik, hogy az ellenzéki vezető, Péter Magyar középjobb Tisza pártja jócskán a Fidesz előtt jár, Orbánt a választás napján ténylegesen legyőzni nagyon nehéz lesz. A magyar választások gyakorlati működése a valóságban nagyon különbözik attól, amit a felmérések trendjei mutatnak.
A 16 évnyi hatalma alatt Orbán teljes ellenőrzést tartott fenn a választásokat szabályozó rendszerek felett, és azokat a politikai körülményekhez és az ellenzék változó természetéhez igazítva finomította, hogy pártjának rendszerszintű előnyt biztosítson. Ez „mindenáron való győzni akarását” tükrözi — mondta Zsuzsanna Szelényi, a Fidesz egykori országgyűlési képviselője, aki akkor szakított Orbánnal, amikor a párt a liberalizmustól az illiberalizmus felé fordult.
Ezt a drámát már láttuk korábban is. A 2022-es választás előtt az ellenzéki pártoktól is jó szereplést vártak, mivel közös frontot alkottak Orbán ellen — de a Fidesz bebetonozott előnye végül lehetővé tette számára, hogy megszerezze a parlamentben kulcsfontosságú kétharmados többséget.
Orbán szerint ez egyszerűen annak jele volt, hogy a konzervatív többség hangja hallatszik.
„Az egész világ láthatja, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív, hazafias politikánk győzött” — mondta magabiztosan Orbán az őt éljenző támogatóknak, miután akkor a negyedik egymást követő győzelmét aratta. „Üzenetet küldünk Európának: ez nem a múlt — ez a jövő” — tette hozzá.
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora és a magyar választások szakértője azonban szkeptikusabban látja a helyzetet.
„Orbán Magyarországa megmutatja, hogyan tudnak az autokraták jogszerűen manipulálni választásokat: parlamenti többségüket arra használják, hogy módosítsák a törvényeket, és semlegesítsék az ellenzék bármilyen stratégiáját, amellyel megpróbálnák legyőzni őket” — mondta. A magyar választásokat egy ördögi kombinációs rejtvényhez hasonlította — egy valóságos Rubik-kockához, amelyet csak a bonyolult rendszer tervezői tudnak kirakni.
„2022-ben egy egységes ellenzéki blokk szintén vezetett a közvélemény-kutatásokban, és nagy volt a remény, hogy Orbán akár veszíthet is. De Orbán választási sikereinek nagy része egy olyan választási rendszerből fakad, amelyet úgy alakítottak ki, hogy biztosítsa a győzelmét” — tette hozzá.
Miközben az ellenzéki aktivisták remélik, hogy ezúttal sikerül megfejteni Orbán „Rubik-kockáját”, és új jövőt nyitni az országnak, ők és a választási elemzők is attól tartanak, hogy a miniszterelnök mégis képes lesz megszerezni az ötödik egymást követő választási győzelmét.
Az ellenzék attól tart, hogy megismétlődik a 2014-es és a 2018-as forgatókönyv, amikor Orbán kevesebb mint a szavazatok felével is parlamenti kétharmados többséget szerzett a Fidesznek kedvező választási rendszernek, szervezett „szavazóturizmusnak”, a választókerületek átrajzolásának, a szomszédos országokban élő etnikai magyarok támogatásának és egy nagyrészt a hozzá közel álló üzletemberek tulajdonában lévő, együttműködő médiának köszönhetően.
Meg tudja ezt ismételni? Működni fognak még ezek az eszközök?
Választókerületek átrajzolása (gerrymandering)
Miután Orbán 2010-ben megnyerte Magyarország utolsó szabad és tisztességes választását, gyorsan hozzálátott a későbbi győzelmek alapjainak megteremtéséhez. Csökkentette a parlament létszámát, és az országot 106 egyéni választókerületre osztotta, amelyek mérete jelentősen eltér egymástól. A nagyobb körzetek az ellenzék fellegváraiban találhatók, a kisebbek a Fideszhez hű területeken. További 93 mandátumot arányos képviselet alapján osztanak ki pártlisták segítségével.
2024-ben Budapesten — amely általában az ellenzéki pártokat támogatja — további körzetmódosítások történtek.
A választókerületek méretében meglévő különbségek sértik az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának normáit. A szervezet legutóbbi jelentése megjegyezte a „kormánypártnak kedvező” körzethatárok miatti aggodalmakat.
A jelentés kiemelte az egyenlőtlen választókerületi méreteket is: „A jelenlegi választói eloszlás alapján a 106 egyéni választókerület közül 20 több mint 10 százalékos eltérést mutat, a legnagyobb eltérés pedig 22 százalék.”
A kormány visszautasítja azt az állítást, hogy a rendszerrel manipulált volna a határok megváltoztatásával, és gyakran azzal érvel, hogy ezek demográfiai változásokat tükröznek. Zoltán Kovács kormányszóvivő a gerrymanderingről szóló állításokat „gyenge érvnek” nevezte.
Médiabefolyás
Sok választó — különösen a vidéki körzetekben — csak olyan választási narratívákat és kampányüzeneteket hall vagy lát, amelyeket a kormány alakít ki; az ellenzék alig jut szóhoz. Orbán szinte teljes ellenőrzést gyakorol a média felett.
2010-től az állam leállította a hirdetések elhelyezését a kritikus híroldalakon, és a magánhirdetőket figyelmeztették, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a Fidesz számára kedvezőtlen médiumokkal, különben csökkenhet az állami üzletük. A független média hanyatlani kezdett — részben az internet térnyerése miatt is —, majd Orbán üzleti körei olcsón felvásárolták a médiavállalatokat.
„Ha nincs szabad média, a végén nagyon nehéz szabad választásokról beszélni” — mondta Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője.
Novemberben az Európai Parlament újabb jelentést készített arról, mennyire közel került Magyarország egy választási autokráciához. Strik, aki a jelentés előadója volt, azt mondta a POLITICO-nak, hogy Magyarország „jelenleg nem demokrácia. Ha megnézzük a média szinte teljes állami befolyását, a polgárok számára nagyon nehéz bármi mást hallani, mint az állami propagandát, és ha bekapcsolják a rádiót vagy a tévét, rengeteg EU- és Ukrajna-ellenes üzenetet hallanak.”
Kovács vitatta ezt a jellemzést. „Bármilyen állítás arról, hogy Magyarországon a közvélemény monopóliuma létezne, teljesen hamis lenne” — mondta a POLITICO-nak. „Ez soha nem volt így.”
Szavazóturizmus
Ahogy közeledett a 2022-es választás, egyre világosabbá vált, hogy Orbánnal szemben nagyrészt egységes ellenzéki szövetség áll majd. 2021 novemberében legalizálta az úgynevezett „szavazóturizmust”, amely lehetővé tette, hogy a magyarok az ország bármely részén regisztráljanak szavazásra, még akkor is, ha nem abban a körzetben laknak.
„Orbán tudja, kik a szavazói” — mondta Scheppele a POLITICO-nak. „A Fidesznek nagyon jó belső közvélemény-kutatásai és rendkívül részletes adatbázisai vannak. Valójában sok személyes adat gyűjtése a választókról illegális, de a Fidesz évtizedek óta csinálja, így képes lehet áthelyezni szavazókat olyan körzetekbe, amelyeket attól tart, hogy elveszíthet.”
Valóban segítette a szavazóturizmus a Fideszt 2022-ben? „Lehetetlenné tették, hogy ezt megtudjuk, mert nem lehet hozzáférni a korábbi választások regisztrációs listáihoz, amelyekből következtetni lehetne. Így nem tudjuk megmondani” — válaszolta Scheppele.
A Magyar Helsinki Bizottság azonban arra figyelmeztetett, hogy a szavazóturizmust lehetővé tevő törvény „kockázatot teremt arra, hogy több választó átjelentkezzen olyan egyéni körzetekbe, ahol nagyon szoros verseny várható, azzal a céllal, hogy befolyásolják a választás eredményét.” A varsói székhelyű European Platform for Democratic Elections is jelezte ennek veszélyét.
Határon túli magyar szavazók
A 2014-es választás előtt Orbán új szavazatok és mandátumok reményében állampolgárságot és szavazati jogot ajánlott fel mintegy 2 millió, szomszédos országokban élő etnikai magyarnak. Az évek során közülük több százezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Ezek a szavazók általában idősebbek, és erősebb történelmi sérelmeket hordoznak Magyarország első világháború utáni területvesztése miatt. Körülbelül 90 százalékuk a Fideszre szavaz, amely több százmillió eurót fordított a közösségeikre. És mivel közel 500 000-en regisztráltak szavazásra egy körülbelül 8 milliós magyar választói népességből, ez számíthat.
Ráadásul a határon túli magyarok könnyen szavazhatnak: levélben is leadhatják a voksukat. „Bizonyított, hogy voltak a kormánypárthoz közel álló szervezetek, amelyek körbejártak és összegyűjtötték ezeket a szavazatokat — borítékokat és szavazólapokat — hogy továbbítsák őket. Ez dokumentált” — mondta Péter Kramer választási megfigyelő, aki az EU-nak is dolgozott.
A távolabb élő magyar emigránsok számára — akik általában fiatalabbak és inkább az ellenzéket támogatják — a szavazás jóval nehezebb: nekik nagykövetségeken és konzulátusokon kell voksolniuk, és több ellenőrzésen kell átesniük. Kramer szerint ennek eredménye az, hogy a határon túli magyaroknál magas, körülbelül 50 százalékos a részvétel, és szavazataik 90–95 százaléka a Fideszhez kerül, míg az emigráns magyarok részvétele alacsonyabb, körülbelül 20–25 százalék.
Szavazatvásárlás (krumplival is)
Amikor mindez nem bizonyul elégnek, felmerülnek a nyílt szavazatvásárlás vádjai is. A jelenséget néha „krumpliosztásnak” nevezik, mivel a kritikusok szerint néha szó szerint élelmiszert osztanak ki szegényebb körzetekben, például roma közösségekben. 2020-ban egy szélsőjobboldali parlamenti képviselőt megbírságoltak, amiért egy zsák krumplit borított Orbán asztalára, ezzel vádolva őt szavazatvásárlással.
Az előző választáson a Clean Vote Coalition — négy magyar civil szervezet szövetsége — számos panaszt kapott szabálytalanságokról, köztük arról, hogy szavazóknak 10 000 forintot (26 eurót) ajánlottak fel a szavazatukért. Húst és más árukat is kínáltak ösztönzésként — közölte a koalíció.
Ezek a vádak a mostani választásnál is megjelentek. Egy független újságírók által készített dokumentumfilm, „The Price of a Vote”, amely március 26-án került adásba, széles körű szavazatvásárlást és vidéki közösségekben a választókra gyakorolt nyomást állít. Szemtanúk szerint a Fidesz készpénzt kínált szavazatokért.
„Azt elmondhatom, hogy ha visszaélés vagy bármilyen csalás történik a háttérben, minden helyi és országos hatóságnak lehetősége van kivizsgálni” — mondta Kovács. Ugyanakkor azzal vádolta a film készítőit, hogy „büntetett előéletű, pártkötődésű” interjúalanyokat ültettek a kamerák elé, hogy megfogalmazzák ezeket a vádakat.
Magyar Péter középjobb Tisza pártja jócskán a Fidesz előtt jár, Orbánt a választás napján ténylegesen legyőzni nagyon nehéz lesz. A magyar választások gyakorlati működése a valóságban nagyon különbözik attól, amit a felmérések trendjei mutatnak.
A 16 évnyi hatalma alatt Orbán teljes ellenőrzést tartott fenn a választásokat szabályozó rendszerek felett, és azokat a politikai körülményekhez és az ellenzék változó természetéhez igazítva finomította, hogy pártjának rendszerszintű előnyt biztosítson. Ez „mindenáron való győzni akarását” tükrözi — mondta Szelényi Zsuzsanna, a Fidesz egykori országgyűlési képviselője, aki akkor szakított Orbánnal, amikor a párt a liberalizmustól az illiberalizmus felé fordult.
Ezt a drámát már láttuk korábban is. A 2022-es választás előtt az ellenzéki pártoktól is jó szereplést vártak, mivel közös frontot alkottak Orbán ellen — de a Fidesz bebetonozott előnye végül lehetővé tette számára, hogy megszerezze a parlamentben kulcsfontosságú kétharmados többséget.
Orbán szerint ez egyszerűen annak jele volt, hogy a konzervatív többség hangja hallatszik.
„Az egész világ láthatja, hogy a kereszténydemokrata, konzervatív, hazafias politikánk győzött” — mondta magabiztosan Orbán az őt éljenző támogatóknak, miután akkor a negyedik egymást követő győzelmét aratta. „Üzenetet küldünk Európának: ez nem a múlt — ez a jövő” — tette hozzá.
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora és a magyar választások szakértője azonban szkeptikusabban látja a helyzetet.
„Orbán Magyarországa megmutatja, hogyan tudnak az autokraták jogszerűen manipulálni választásokat: parlamenti többségüket arra használják, hogy módosítsák a törvényeket, és semlegesítsék az ellenzék bármilyen stratégiáját, amellyel megpróbálnák legyőzni őket” — mondta. A magyar választásokat egy ördögi kombinációs rejtvényhez hasonlította — egy valóságos Rubik-kockához, amelyet csak a bonyolult rendszer tervezői tudnak kirakni.
„2022-ben egy egységes ellenzéki blokk szintén vezetett a közvélemény-kutatásokban, és nagy volt a remény, hogy Orbán akár veszíthet is. De Orbán választási sikereinek nagy része egy olyan választási rendszerből fakad, amelyet úgy alakítottak ki, hogy biztosítsa a győzelmét” — tette hozzá.
Miközben az ellenzéki aktivisták remélik, hogy ezúttal sikerül megfejteni Orbán „Rubik-kockáját”, és új jövőt nyitni az országnak, ők és a választási elemzők is attól tartanak, hogy a miniszterelnök mégis képes lesz megszerezni az ötödik egymást követő választási győzelmét.
Az ellenzék attól tart, hogy megismétlődik a 2014-es és a 2018-as forgatókönyv, amikor Orbán kevesebb mint a szavazatok felével is parlamenti kétharmados többséget szerzett a Fidesznek kedvező választási rendszernek, szervezett „szavazóturizmusnak”, a választókerületek átrajzolásának, a szomszédos országokban élő kisebbségi magyarok támogatásának és egy nagyrészt a hozzá közel álló üzletemberek tulajdonában lévő, együttműködő médiának köszönhetően.
Meg tudja ezt ismételni? Működni fognak még ezek az eszközök?
Választókerületek átrajzolása (gerrymandering)
Miután Orbán 2010-ben megnyerte Magyarország utolsó szabad és tisztességes választását, gyorsan hozzálátott a későbbi győzelmek alapjainak megteremtéséhez. Csökkentette a parlament létszámát, és az országot 106 egyéni választókerületre osztotta, amelyek mérete jelentősen eltér egymástól. A nagyobb körzetek az ellenzék fellegváraiban találhatók, a kisebbek a Fideszhez hű területeken. További 93 mandátumot arányos képviselet alapján osztanak ki pártlisták segítségével.
2024-ben Budapesten — amely általában az ellenzéki pártokat támogatja — további körzetmódosítások történtek.
A választókerületek méretében meglévő különbségek sértik az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának normáit. A szervezet legutóbbi jelentése megjegyezte a „kormánypártnak kedvező” körzethatárok miatti aggodalmakat.
A jelentés kiemelte az egyenlőtlen választókerületi méreteket is: „A jelenlegi választói eloszlás alapján a 106 egyéni választókerület közül 20 több mint 10 százalékos eltérést mutat, a legnagyobb eltérés pedig 22 százalék.”
A kormány visszautasítja azt az állítást, hogy a rendszerrel manipulált volna a határok megváltoztatásával, és gyakran azzal érvel, hogy ezek demográfiai változásokat tükröznek. Zoltán Kovács kormányszóvivő a gerrymanderingről szóló állításokat „gyenge érvnek” nevezte.
Médiabefolyás
Sok választó — különösen a vidéki körzetekben — csak olyan választási narratívákat és kampányüzeneteket hall vagy lát, amelyeket a kormány alakít ki; az ellenzék alig jut szóhoz. Orbán szinte teljes ellenőrzést gyakorol a média felett.
2010-től az állam leállította a hirdetések elhelyezését a kritikus híroldalakon, és a magánhirdetőket figyelmeztették, hogy szakítsák meg kapcsolataikat a Fidesz számára kedvezőtlen médiumokkal, különben csökkenhet az állami üzletük. A független média hanyatlani kezdett — részben az internet térnyerése miatt is —, majd Orbán üzleti körei olcsón felvásárolták a médiavállalatokat.
„Ha nincs szabad média, a végén nagyon nehéz szabad választásokról beszélni” — mondta Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője.
Novemberben az Európai Parlament újabb jelentést készített arról, mennyire közel került Magyarország egy választási autokráciához. Strik, aki a jelentés előadója volt, azt mondta a POLITICO-nak, hogy Magyarország „jelenleg nem demokrácia. Ha megnézzük a média szinte teljes állami befolyását, a polgárok számára nagyon nehéz bármi mást hallani, mint az állami propagandát, és ha bekapcsolják a rádiót vagy a tévét, rengeteg EU- és Ukrajna-ellenes üzenetet hallanak.”
Kovács vitatta ezt a jellemzést. „Bármilyen állítás arról, hogy Magyarországon a közvélemény monopóliuma létezne, teljesen hamis lenne” — mondta a POLITICO-nak. „Ez soha nem volt így.”
Szavazóturizmus
Ahogy közeledett a 2022-es választás, egyre világosabbá vált, hogy Orbánnal szemben nagyrészt egységes ellenzéki szövetség áll majd. 2021 novemberében legalizálta az úgynevezett „szavazóturizmust”, amely lehetővé tette, hogy a magyarok az ország bármely részén regisztráljanak szavazásra, még akkor is, ha nem abban a körzetben laknak.
„Orbán tudja, kik a szavazói” — mondta Scheppele a POLITICO-nak. „A Fidesznek nagyon jó belső közvélemény-kutatásai és rendkívül részletes adatbázisai vannak. Valójában sok személyes adat gyűjtése a választókról illegális, de a Fidesz évtizedek óta csinálja, így képes lehet áthelyezni szavazókat olyan körzetekbe, amelyeket attól tart, hogy elveszíthet.”
Valóban segítette a szavazóturizmus a Fideszt 2022-ben? „Lehetetlenné tették, hogy ezt megtudjuk, mert nem lehet hozzáférni a korábbi választások regisztrációs listáihoz, amelyekből következtetni lehetne. Így nem tudjuk megmondani” — válaszolta Scheppele.
A Magyar Helsinki Bizottság azonban arra figyelmeztetett, hogy a szavazóturizmust lehetővé tevő törvény „kockázatot teremt arra, hogy több választó átjelentkezzen olyan egyéni körzetekbe, ahol nagyon szoros verseny várható, azzal a céllal, hogy befolyásolják a választás eredményét.” A varsói székhelyű European Platform for Democratic Elections is jelezte ennek veszélyét.
Határon túli magyar szavazók
A 2014-es választás előtt Orbán új szavazatok és mandátumok reményében állampolgárságot és szavazati jogot ajánlott fel mintegy 2 millió, szomszédos országokban élő etnikai magyarnak. Az évek során közülük több százezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Ezek a szavazók általában idősebbek, és erősebb történelmi sérelmeket hordoznak Magyarország első világháború utáni területvesztése miatt. Körülbelül 90 százalékuk a Fideszre szavaz, amely több százmillió eurót fordított a közösségeikre. És mivel közel 500 000-en regisztráltak szavazásra egy körülbelül 8 milliós magyar választói népességből, ez számíthat.
Ráadásul a határon túli magyarok könnyen szavazhatnak: levélben is leadhatják a voksukat. „Bizonyított, hogy voltak a kormánypárthoz közel álló szervezetek, amelyek körbejártak és összegyűjtötték ezeket a szavazatokat — borítékokat és szavazólapokat — hogy továbbítsák őket. Ez dokumentált” — mondta Kramer Péter választási megfigyelő, aki az EU-nak is dolgozott.
A távolabb élő magyar emigránsok számára — akik általában fiatalabbak és inkább az ellenzéket támogatják — a szavazás jóval nehezebb: nekik nagykövetségeken és konzulátusokon kell voksolniuk, és több ellenőrzésen kell átesniük. Kramer szerint ennek eredménye az, hogy a határon túli magyaroknál magas, körülbelül 50 százalékos a részvétel, és szavazataik 90–95 százaléka a Fideszhez kerül, míg az emigráns magyarok részvétele alacsonyabb, körülbelül 20–25 százalék.
Szavazatvásárlás (krumplival is)
Amikor mindez nem bizonyul elégnek, felmerülnek a nyílt szavazatvásárlás vádjai is. A jelenséget néha „krumpliosztásnak” nevezik, mivel a kritikusok szerint néha szó szerint élelmiszert osztanak ki szegényebb körzetekben, például roma közösségekben. 2020-ban egy szélsőjobboldali parlamenti képviselőt megbírságoltak, amiért egy zsák krumplit borított Orbán asztalára, ezzel vádolva őt szavazatvásárlással.
Az előző választáson a Clean Vote Coalition — négy magyar civil szervezet szövetsége — számos panaszt kapott szabálytalanságokról, köztük arról, hogy szavazóknak 10 000 forintot (26 eurót) ajánlottak fel a szavazatukért. Húst és más árukat is kínáltak ösztönzésként — közölte a koalíció.
Ezek a vádak a mostani választásnál is megjelentek. Egy független újságírók által készített dokumentumfilm, „The Price of a Vote”, amely március 26-án került adásba, széles körű szavazatvásárlást és vidéki közösségekben a választókra gyakorolt nyomást állít. Szemtanúk szerint a Fidesz készpénzt kínált szavazatokért.
„Azt elmondhatom, hogy ha visszaélés vagy bármilyen csalás történik a háttérben, minden helyi és országos hatóságnak lehetősége van kivizsgálni” — mondta Kovács. Ugyanakkor azzal vádolta a film készítőit, hogy „büntetett előéletű, pártkötődésű” interjúalanyokat ültettek a kamerák elé, hogy megfogalmazzák ezeket a vádakat.
Következő cikk: A szófogadó kúlai magyarok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Srdanović tegnap először megelőzte Vučićot a Polimarketen: nagyot ugrott a szerbiai választásokra irányuló „fogadás”
Egyelőre korai következtetéseket levonni a Polimarketen zajló kereskedésből, azon túl, hogy a szerbiai választások egyre nagyobb >
„Elítélt háborús bűnös”
Az a bizonyos „megbékélés” pedig akkor fog bekövetkezni, amikor az emberek bensőleg is felhagynak önmaguk hazudozásával. >
Mi az a „Szerbia-törvény”, az amerikai törvényjavaslat a Nyugat-Balkán „káros” szereplői ellen?
A szerbiai választásokon sok minden forog kockán a demokrácia állapotát, a jogállamiságot, a független intézményeket, a >
Hajsza
Lehet, hogy ez az egész csak egy kétségbeesett választási fogás. Lehet, hogy a fenyegetések végül nem >
Hiába a sok aláírás
A valódi politikai erő ugyanis nem a papíron lévő számokból születik. Hanem abból, hogy az emberek >
A kezdet vége
Az október-novemberi drámai ütközés a költségvetés kapcsán meg fogja mutatni, hogy mekkora szükség lett volna a >
„Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Ez a „sanghaji” és neoliberális világnézet azonban tökéletesen megfelel az itteni uralkodó politikai osztály logikájának is. >
Szeptember 11. – a kivételes állapot, amely nem ért véget
Egy demokratikus állam nem attól különbözik a diktatúrától, hogy soha nem kerül veszélybe, és nem is >
Amikor az AI-ágensek összefognak – és kijátsszák az embert
Az elmúlt héten több olyan eset is napvilágra került, amelyben mesterségesintelligencia-ágensek nem egyszerűen végrehajtották a rájuk >
Útmutató a választóknak a választások túléléséhez/megnyeréséhez
Lényegtelen most Koszovó, Bosznia egyik entitása, az Európai Unió, a srebrenicai népirtás, a háborús bűnök és >
A (nem) kihirdetett gyász napjai
Mindezt annak mély tudatában tette, hogy valójában bűnözőről van szó, ám az epikus formula szerint a >
Alagút
Az ellenzék széttöredezett, tele viszályokkal, és meglehetősen kevés elképzeléssel arról, mit kellene tenni. 2000. szeptember 24. >