Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A globális autoriter jobboldal rajong Orbánért – és ez akár az állásába is kerülhet a magyar választásokon
A miniszterelnök a nemzetközi jobboldali mozgalom egyik jelképes alakja, de ez elidegenítette a leghűségesebb szavazóbázisát.
Az autoriter hatalom megőrzésére és megerősítésére irányuló eltökéltségük mindig felülírja bármely konkrét nemzeti közösség jogai iránti hangoztatott aggodalmat. Ez az autoriter reflex kerülhet végül Orbánnak a közelgő magyar választásokba – és ezzel együtt a globális autoriter, nacionalista jobboldali populista mozgalom vezető alakjaként betöltött pozíciójába is. Gellért Tamás (Guardian):
„Viktor Orbán igazi barát, harcos és GYŐZTES, és teljes és feltétlen támogatásomat élvezi a magyar miniszterelnöki újraválasztásához” – írta Donald Trump a Truth Socialon a múlt hónapban. Az amerikai elnök egy videóüzenetet is küldött a Budapesten találkozó szélsőjobboldali vezetőknek, amelyben Orbánt „fantasztikus fickónak” nevezte.
Orbán, Trump régi barátja és szövetségese, minden támogatásra szüksége lehet a magyar parlamenti választások előtt, amelyeket április 12-én tartanak. A miniszterelnök és pártja, a Fidesz a legtöbb közvélemény-kutatásban lemaradásban van. Fő kihívója, Magyar Péter és a Tisza párt közel 10 százalékpontos előnnyel vezet. A közéleti vita Magyarországon drámaian megváltozott: már nem az a kérdés, hogy az ellenzék nyerhet-e, hanem az, hogy Orbán elfogadja-e a vereséget.
A magyar választások jelentősége messze túlmutat az ország határain. Orbán a nemzetközi autoriter, nacionalista jobboldali vezetők egyik központi alakjává vált. Ő fogalmazta meg az „illiberális állam” koncepcióját, már 2014-ben felvázolva egy autokratikus rendszert, amely agresszíven nacionalista és társadalmilag konzervatív elveken alapul, koherens ideológiai keretben. Követői számára ennél is fontosabb, hogy igyekezett bizonyítani: egy ilyen modell valóban megvalósítható. Hatalmon töltött 16 éve alatt Orbán módszeresen lebontotta a liberális demokrácia központi pilléreit, a független igazságszolgáltatástól a szabad sajtóig. 2022-ben az Európai Parlament kimondta, hogy Magyarország már nem tekinthető teljes demokráciának, hanem inkább „választási autokráciának”.
Orbán régóta azt állítja, hogy megnyerte az általa meghirdetett kultúrharcot, ami a nemzetközi jobboldali mozgalmon belül afféle szupersztárrá tette.
És most ez a mozgalom felsorakozik fő keresztes lovagja mögött. Január közepén a populista nacionalista jobboldal egy tucat legismertebb alakja jelent meg egy közös videóüzenetben. Ott volt mindenki: Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu, Argentína elnöke, Javier Milei, az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni, valamint a cseh miniszterelnök Andrej Babiš.
„Az olyan vezetőknek köszönhetően, mint Orbán Viktor, a hazafiak, a nemzetek és a szuverén népek védelmezőinek tábora egyre nagyobb sikereket ér el Európában” – jelentette ki Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés korábbi vezetője. Eközben Alice Weidel, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke Orbán vitatott, Putyin-barát álláspontját dicsérte, majd így zárta: „Európának szüksége van Orbán Viktorra!”
A közel kétperces videót talán legjobban úgy lehetne összefoglalni, ha Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványának zárómondatát parafrazeálnánk: jobboldali nacionalisták minden országból, egyesüljetek!
Csakhogy míg a 19. század végi nemzetközi munkásmozgalmat közös célok – a tisztességes munkakörülmények és a megélhetést biztosító bérért folytatott küzdelem – egyesítették, az új nacionalista internacionalét egy feloldhatatlan ellentmondás osztja meg. Azok a politikai vezetők, akik mindenek fölé saját nemzetük érdekeit helyezik, előbb-utóbb összeütközésbe kerülnek másokkal, akik ugyanezt az elvet követik. Ez a feszültség a grönlandi válság idején is megmutatkozott. Trump leglelkesebb szövetségesei közül is többen – például Nigel Farage – „nagyon ellenséges lépésnek” nevezték a Grönlanddal kapcsolatos húzásait.
A történelem egyik keserű iróniája, hogy éppen ez a kísérlet – egyfajta nemzetközi nacionalizmus, az autoriter jobboldali erők globális együttműködése – végül hozzájárulhat Orbán bukásához. Ennek a paradoxonnak a gyökerei mélyen Magyarország múltjába nyúlnak vissza. Az első világháború után a trianoni békeszerződés Magyarország területének mintegy háromötödét és magyar ajkú lakosságának kétharmadát elcsatolta – ez a trauma mély nyomot hagyott a nemzeti önképen.
Orbán 2010-ben megválasztott kormányának egyik első intézkedése az volt, hogy a szomszédos országok magyar ajkú kisebbségeinek szavazati jogot adott a magyar parlamenti választásokon. Ennek politikai jelentősége nagy volt: ezekben a közösségekben azóta is elsöprő többség támogatta Orbánt.
Ez a politikai szerelmi történet azonban most úgy tűnik, keserű véget ér – éppen Orbán nacionalista szövetségeseivel való szoros együttműködése miatt.
A tavalyi romániai elnökválasztáson Orbán a szélsőjobboldali, Putyin-barát jelöltet, George Simiont támogatta, annak nyíltan magyarellenes retorikája ellenére. Válaszul Románia magyar kisebbségének elsöprő többsége dacosan a liberális, EU-párti jelöltre, Nicușor Danra szavazott, döntő szerepet játszva szoros győzelmében.
Hogy Orbán talán eljátszotta azt a szavazóbázist, amely egykor a leghűségesebb volt hozzá, kevésbé meglepő, mint elsőre tűnhet. Inkább egy mélyen beivódott ideológiai reflexet tükröz. Ugyanez a kissé csavaros logika vezette a Svéd Demokratákat – amelyeket az 1980-as években neonácik alapítottak, és ma az ország második legnagyobb pártja –, amikor jobboldali radikális társaikat, a Finn Pártot támogatták, annak ellenére, hogy azok többször támadták Finnország svéd ajkú kisebbségét. Ugyanezen okból Orbán a szlovákiai szélsőjobboldali, Magyarországot bíráló partnerét, Robert Ficót is támogatta.
Orbán, Trump vagy a svéd nacionalisták – alig van különbség. A globális jobboldali nacionalista pártok mind ugyanazt a világnézetet vallják, amelyet a Svéd Demokraták ideológusa, Mattias Karlsson találóan úgy írt le, mint élet-halál harcot az „értékkonzervatív hazafiak és a kozmopolita kulturális radikálisok” között.
Az új nacionalista internacionalé végtelen retorikája ellenére a „nemzet” elsődlegességéről és a „saját népük” iránti elkötelezettségről, a liberális állam elleni küzdelem marad a legfőbb prioritás.
Az autoriter hatalom megőrzésére és megerősítésére irányuló eltökéltségük mindig felülírja bármely konkrét nemzeti közösség jogai iránti hangoztatott aggodalmat. Ez az autoriter reflex kerülhet végül Orbánnak a közelgő magyar választásokba – és ezzel együtt a globális autoriter, nacionalista jobboldali populista mozgalom vezető alakjaként betöltött pozíciójába is.
Gellért Tamás svéd–magyar író és újságíró. Következő könyve, a 56 Days 2027-ben jelenik meg.
Következő cikk: Reuters: Donald Trump öbölháborúja aláássa az Egyesült Államok hatalmát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >