Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Iránban Khamenei már pusztán a nyers hatalommal kormányoz
A Bloomberg szemleíróje, Marc Champion úgy látja, hogy Iránban a hatalom már csupán a nyers erőszakot tudja mozgósítani a nép ellen. Semmi más eszköze nem maradt a megmozdulások leszerelésére, csak a gyilkolás és a részvevők bebörtönzése. A rezsimnek semmi tekintélye nincs, csak Kínában végeznek ki több embert, de lehet, hogy ez az év minden iráni rekordot megdönt. Azt jó ideje tudni lehetett, hogy a mullahok milyen kíméletlenül bánnak az emberekkel, illetve hogy a rezsim destabilizálja a térséget. Ám mostanra a viszonylag mérsékeltek teljesen háttérbe szorultak az eliten belül. Közéjük tartozik Perzeskian elnök, de a fizetőeszköz értékvesztésével és a megélhetési költségek megugrásával ő sem tudott mit kezdeni. Azért mondott csütörtököt, mivel a gazdasági bajok csupán részben erednek a nyugati szankciókból. Nagyobb probléma, hogy a rendszer korrupt, kleptokrata és militarizált. Immár kizárólag a kényszerítésre támaszkodik. Nem valószínű, hogy Irán esetében lehetséges olyan korlátozott villámakció, mint amely megdöntötte az venezuelai vezért. Nem rossz húzás, hogy az elnök 25%-os vámot vet ki minden országra, amely kereskedik az ajatollákkal. Ám semmi garancia nincs arra, hogy ily módon sikerül jobb belátásra bírni Hameneit. De még katonai erő bevetése esetén is az a helyzet, hogy a rezsimet csakis az iráni nép képes megbuktatni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Economist
Trumpnak sietős a dolga, bár az ő világában mindig is gyorsan jártak az órák, ám már tavaly nagyobb fokozatban kapcsolt és az idén még agresszívabb lehet a külpolitikában. Maduro elrablása csupán a kezdet. Hiszen már figyelmeztetést küldött Kolumbiának, Kubának, Mexikónak, továbbá még határozottabban követeli Grönland átadását. Irán ellen igen súlyos akciót helyezett kilátásba.
Ezek a lépések nemigen egyeztethetőek össze azzal, hogy korábban közölte: el fogja kerülni a véget nem érő háborúkat. De szakértők már felülvizsgálják véleményüket, hogy az elnök csupán blöfföl. A politikus munkatársai megerősítik, hogy a Fehér Ház ura igen türelmetlen, mielőbb szeretné tető alá hozni az új világrendet.
De hogy ennek érdekében mekkora kockázatokat hajlandó vállalni, azt nehéz felbecsülni. Idáig szerencséje volt, mert a hadsereg nem vesztett sok embert a bevetések során. Ám egyre több jel utal arra, hogy nem hagyatkozik kizárólag a vak mázlira. Minden játszmában nyerni akar.
Hogy mi lesz az idén, az nagyban függ attól, megtartja-e kockázatkerülő hozzáállását. A világ felgyorsult, mert van egy képmutató elnök, aki dicsőségre vágyik. Viszont megveti a részleteket. Addig nem fogja fel, mit kockáztat, mígnem egyszer csak túl késő lesz.
Le Monde
A trumpi imperializmussal szemben az egyetlen eszköz az, hogy meg kell védeni a jogot – mutat rá a szerkesztőségi vélemény szerzője, Gilles Paris. Paradoxnak nevezi, hogy a Fehér Ház ura szét akar verni mindent, ami odahaza és a világban korlátozza hatalmát, a jogelvek azonban ellenállnak.
Most éppen a jegybank elnöke szállt szembe vele, miközben mindenütt azt tapasztalni, hogy az erő a fontosabb, nem a törvény. Ugyanaz a politikus hajtja végre egyik katonai csapást a másik után a nemzetközi porondon, mint amelyik kivezényelte a Nemzeti Gárdát a demokraták által irányított nagyvárosokba.
Sok ország azt választotta, hogy komolyan veszi a túlkapásait, még ha nem is szó szerint, viszont nem áll ellen neki. De pl. a Legfelsőbb Bíróság már többször keresztülhúzta a számítását. A Powell elleni eljárás ugyanúgy kútba esik, mint amikor az FBI volt igazgatóját vagy a New York-i főügyészt próbálta csuklóztatni. Pedig mindkét vizsgálatot megszállottan forszírozta.
Montesquieu találta ki, hogy a hatalmi visszaélések megakadályozásra a hatalmat hatalommal kell feltartóztatni. Jelen helyzetben meg kell erősíteni a szuverenitás elvét, pl. Grönland kapcsán. A nemzetközi jog szükséges ahhoz, hogy ne legyenek újabb viszályok.
Az meg egészen fura, hogy Trump imperializmusa súlyos csapást mér a nemzetállamra, amely központi elem az új washingtoni nemzetbiztonsági stratégiában. Amikor az elnöknek Grönladra fáj a foga és a nagy amerikai tech cégek harcot vívnak az EU-val, már önmagában elárulja, hogy az Egyesült Államok mennyire semmibe veszi az európai szuverenitást.
Itt megerősített együttműködésre van szükség az újfajta agresszióval szemben, mert igen fontossá teszi a kritikus tömeg elvét. Nem a nemzetállamot kellene erőltetni.
FT
A szerkesztőségi vélemény veszélyesnek minősíti, hogy Amerikában olyan elnök van, aki könnyűszerrel meghúzza a ravaszt, miközben Iránban sokkal nagyobb a kockázat, mint Venezuelában volt. Mindenesetre a politikus sikerszériában van.
Bár eredetileg azt hirdette, hogy az USA mindenekelőtt, ám azóta már bombázta az Iszlám Állam állásait Nigériában és Szíriában. Utána következett Venezuela és Irán, de célkeresztben van Kuba, Kolumbia és Grönland is.
Héják tüzelik, aki lehetőséget látnak, hogy éket verjenek a gonosz tengelyét alkotó Kína, Oroszország, Észak-Korea és Teherán közé. Ha sikerülne benyomulni Iránba, az nagyban kiterjesztené az amerikai befolyást a nemzetközi olajpiacon. De nem úgy néz ki, hogy repedezik a rendszer. Nem látni hadra fogható ellenzéki vezetőt.
Washingtonnak a jelek szerint nincs terve a 2. napra. Ugyanakkor ha buknak a mullahok, a helyüket alighanem az Iszlám Forradalmi Gárda foglalja el, az meg a probléma szerves része. Emellett a tömegek alighanem a zászló köré csoportosulnának egy amerikai intervenció esetén.
Az Egyesült Államok öböl-menti szövetségesei régóta nagy fenyegetésnek tekintik az Iszlám Köztársaságot, mégis óva intenek a katonai erő alkalmazásától. Nem látják, hogy összeomlana a rezsim, viszont félnek, hogy a térségben lévő amerikai támaszpontokon áll bosszút, illetve korlátozza a hajózást a Hormuzi-szorosban. Nem ártana, ha a Fehér Ház hallgatna rájuk.
New York Times
Az iráni nép elképesztő bátorságot tanúsít, megérdemli a világ támogatását. Az országban az eltelt negyedszázadban 7 évenként robbantak ki szabadságmozgalmak, a vége mindegyiknek véres elnyomás lett, ám ezúttal is ezrek tódultak ki az utcákra – állapítja meg a vezércikk.
De hogy miként lehet nekik segíteni, hogy kivívják a szabadságot, az már fogasabb kérdés. Akadnak bíztató lépések, amelyeket az USA és más nemzetek megtehetnek. A nagy dilemma azonban az, hogy mely eszközökkel lehet a leginkább megerősíteni a tiltakozásokat és megosztani az elitet.
A rezsim brutalitása alátámasztja, hogy a világ egyik legalávalóbb hatalmáról van szó. Tavaly napi átlagban hat embert végeztek ki – bírósági ítélettel és anélkül. A kormány leszegényítette a népet. Az olajbevételből nukleáris programot finanszírozott, pénzelte a terrorizmus és fedezte a vezetők életstílusát. Ennélfogva Teherán közel jár ahhoz, hogy megszűnjön a vízszolgáltatás.
Hamenei rendszere felfordulást és halált terjeszt a világban. Ám kiderült, hogy sokkal gyengébb, mint amilyennek tűnik. A megfelelő válasz azzal kezdődik, hogy ki kell nyilvánítani a szolidaritást a felvonulókkal. A teokrácia nem képes önreformra. A mostani lázadás kínálja a legjobb reményt, hogy Teherán a jövőben kevesebb kárt okoz a nemzetközi porondon és jobban szolgálja saját lakosságát.
A körülmények megváltoztatásában Európa kulcsszerepet tölthet be. Amerikának nem szabad ellenségesen viszonyulnia hozzá, ejteni kell Grönland meghódításának tervét, el kell ismernie az EU erejét.
Ha Trump komolyan gondolta, amit mondott, akkor az eddiginél körültekintőbben kell eljárnia. Ki kell kérnie a Kongresszus engedélyét bármilyen katonai fellépéshez. De mindenekelőtt stratégiai fegyelmet kell tanúsítania, kerülnie kell minden illegális akciót, lásd Venezuelát. Ezzel együtt Hamenei még szétverheti az elégedetlenséget.
Times
A világ egyik legrégebbi politikai elemző intézete megerősíti azokat az értesüléseket, hogy Oroszország könnyen pótolható, „eldobható” alkalmi ügynökökkel igyekszik zűrzavart előidézni Európában. A RUSI tanulmánya szerint a fedett műveletek fő célja az, hogy megrendítse Ukrajna támogatását.
Az orosz titkosszolgálat digitális üzenő applikációkkal toboroz embereket, sokszor kriptovalutával fizeti ki őket. Feladatuk a legtöbbször az, hogy nem nagy kiadásokkal járó szabotázscselekményeket kövessenek el. Főként ukrán menekülteket vesznek igénybe ilyen célokra, akik nem ritkán azt sem tudják, kinek dolgoznak.
Gyújtogatás, a civil infrastruktúra elleni támadások, rombolás, ilyesmiből áll a paletta. A lényeg, hogy félelem és zavar támadjon a nyugati társadalmakban. Egyben nézik, mennyire hatékony a polgári infrastrukturális létesítmények védelme. Az ilyen akciók száma egy év alatt megháromszorozódott.
A díjazás csekély, a komolyabb ügyek esetében elérheti a 10 ezer dollárt. A felmérés egyik társszerzője, Kinga Redlowska úgy nyilatkozott, hogy a földrész csak lassan ébred rá: itt összehangolt kampányról van szó.
Washington Post
A lap azt üzeni Trumpnak, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. A tiltakozást azt váltotta ki, hogy a főügyész-igazságügyi miniszter utasítására az FBI átkutatta az újság egyik munkatársának lakását és elektronikus adatrögzítőket foglalt le.
Hannah Natanson ellen semmi terhelő bizonyíték nem merült fel, csak kapcsolatban állt egy kormányzati szállítóval, aki állítólag bizalmas anyagokat tartott vissza. Mint emlékezetes, a hatalom ádáz harcot hirdetett a kiszivárogtatások ellen, csakhogy – hangsúlyozza a szerkesztőségi állásfoglalás – az alkotmány első kiegészítése a sajtószabadság érdekében az tartalmazza, hogy az újságíróknak joguk van ilyen információk beszerzésére és közzétételére.
Ami történt, az agresszív támadás a média függetlensége ellen. Ám nem riasztja el a sajtómunkásokat. Kudarcot vall a próbálkozás, hogy revolverezzék őket. Mert pl. a hadügyminiszter hiába tiltotta ki a Pentagonból a Washington Post és más lapok tudósítóit, miután azok nem voltak hajlandóak csak eleve cenzúrázott anyagokat lehozni, továbbra is jelennek meg leleplezések a tárcáról.
A Post leteszi a nagyesküt: történjék bármi, lankadatlanul folytatja fontos munkáját.
Washington Post
Az újság egyetért azzal, hogy a Fehér Ház jövőre másfél billió dollárt kíván költeni védelmi célokra, ami 50%-os növelést jelent. Első hallásra talán megdöbbentő, de alighanem ez a legfőbb lépés, amit Amerika tehet, hogy erővel szavatolja a békét a világban.
A kezdeményezés azt jelenti, hogy az USA is közelít a GDP 5%-hoz ezen a területen. Mint ismeretes, Trump kipréselte a NATO-szövetségesekből, hogy ilyen arányban fejlesszék haderejüket. A washingtoni hányad egyébiránt a 80-as években 5,5% volt. Ám mivel fokozódik a kínai fenyegetés, bátorító, hogy az elnököt sikerült rábeszélni: meg kell célozni a korábbi szintet.
Ha komolyan gondolja, akkor azonnal munkához kell látni, mert a közbeszerzések éveket vesznek igénybe. Ráadásul jövőre alighanem elvész a republikánus többség a Képviselőházban. Márpedig a demokraták azt akarják, hogy a békés célú kiadásokat is növeljék, ami képtelenség.
Jogos ugyanakkor az aggály, hogy mire fordítják a hatalmas többlet összeget. De még egy egyedi művelet is egy vagyonba kerül. A B-2-s bombázók, amelyek támadták Iránt, darabonként 2 milliárdot kóstálnak. A Tomahawk-rakéta ára 2,2 millió. Az a bevetés egyetlen napig tartott. Képzeljük el, mekkora lenne a végszámla, ha elhúzódó fegyveres viszály robban ki Pekinggel!
Következő cikk: A legfontosabb fokmérő: a nemzetiségek számának alakulása
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >