2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az EU sorsdöntő ukrajnai csúcstalálkozójának nyertesei és vesztesei

Az EU sorsdöntő ukrajnai csúcstalálkozójának nyertesei és vesztesei

A Politico a brüsszeli megállapodás vesztesei közé számítja Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot, bár rövidtávon mind a három főleg anyagi sikert aratott, hiszen nem kell jót állniuk az Ukrajnának felajánlott pénzért. Ám ez sokba kerülhet nekik, mivel még inkább páriák lesznek a szervezeten belül. És hogy az EU megtorolja-e idővel? Majd meglátjuk. De ugyanígy foghatja a fejét a német kancellár, mert nemigen volt olyan csúcs, amelyik nagyobb kudarccal zárult volna bármelyik elődje számára. Két nagy pofont kapott: hiába állt ki az orosz pénzek felhasználása mellett, abból nem lett semmi. A Mercosur-egyezmény aláírását pedig elhalasztották. Rajta kívül von der Leyen és a soros elnökséget ellátó dán miniszterelnök is felsült, mert ők Merz pártján álltak. Ezzel szemben nyertesnek lehet nevezni a belga kormányfő mellett olasz kollégáját, aki királycsinálónak bizonyult, de ugyanez a kategória az Európai Tanács elnöke is, mivel még egy ilyen nehéz tanácskozást is át tudott nyomni egy nap alatt. De jól jár mindenki, aki érintett a háborúban. Zelenszkij azért, mert megkapja az annyira szükséges pénzt. Európa teljesítette ígéretét, hogy támogatja az ukránokat. Putyin azért örülhet, mert a saját követelését nem használják fel ellene. Trump pedig bevetheti a betétet a békemegállapodás érdekében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

A brüsszeli tudósító, Thomas Gutschker kiderítette, hogy a belga miniszterelnök főként Orbán Viktorral egyeztetett, nehogy az EU az oroszok által kihelyezett alapból adjon hitelt az ukránoknak. A színfalak mögött tervet ötöltek ki, aminek a lényege az volt, hogy a magyar politikus nem vétózza meg a közös kölcsönfelvételt, ha cserében országának nem kell kezességet vállalnia az összeg ráeső részének megtérítésére, már ha az szükségessé válik.

 

Az ügylethez csatlakozott Fico és Babis. Így ment át azután az, ami lehetetlennek tűnt: feljogosították a Bizottságot a hitel megszervezésére – Ukrajna javára. A számlát azonban csak 24-en állják. Kijev számára az eredmény nem rossz, habár a jóvátételi kölcsönnel 165 milliárdhoz jutott volna a következő öt évben. De a 90 milliárd is elégnek tűnik jövőre és azután, ha a nemzetközi partnerek összehoznak még 45 milliárdot. A Valutaalap szerint ennyi kell ugyanis az ukrán államháztartás hiányának betömésére.

 

Merzet ugyanakkor Belgium és Magyarország kicselezte, mert ő és von der Leyen az orosz alap bevonása mellett kardoskodott. Hogy miként érintette a kancellárt a dolog, annak megítélésére elég volt ránézni: fáradtnak és levertnek tűnt, ezzel szemben De Wever sugárzott az örömtől.

 

Politico

 

Ismét győzelmet arattak az európai populisták, mert a belga miniszterelnök lenyomta az EU gépezetét: beleállt, hogy ne használják fel Ukrajna javára az orosz követeléseket, amelyek zöme egy belga alapkezelőnél van. Hogy éppen Belgium fordult szembe az Unióval, az drámai új fejlemény.

 

Született ugyan megállapodás, és az eltakarja, hogy töredezik az egység a tagok között, ám De Wever harcias kiállása újabb siker egy elitellenes vezető számára. Egy flamand nacionalistáról van szó, akik szétszítaná országát.

 

Ahhoz már hozzászokott a szervezet, hogy az olyanok, mint Orbán visszaélnek a helyzetükkel, de most egy belga politikus táncolt ki a sorból, miután többen is a pártjára álltak. Kezd kialakulni egy demagóg tömb. De Wever álláspontját osztotta Olaszország, Bulgária és Málta is, mivel féltek, hogy az oroszok megtorolják, ha elveszik a pénzüket.

 

Ezért merült fel a közös hitelfelvétel ötlete, ami egyaránt elfogadhatatlan volt a német és a magyar miniszterelnök számára is, de hogy mégis átment az elgondolás, az jelzi a belgák diadalának mértékét.

 

Orbánt úgy sikerült meggyőzni, hogy Magyarországnak nem kell fizetési kezességet vállalnia a hitelért. Előtte a színfalak mögött egyeztetett Babissal és Ficóval, így a végén ők is obligón kívül kerültek. A többiek viszont közösen léptek, mivel egyetértettek abban, hogy szó sem lehet kudarcról.

 

De Wever számára ugyanakkor rossz hír, hogy az EU-ban jó ideig nem bocsátják meg neki, amit csinált. Egy diplomata szerint egyhamar semmiféle kedvezményre ne számítson a Bizottság részéről, pedig alighanem hamarosan szüksége lenne rá.

 

FT

 

Európa felsorakozott Ukrajna mögött, de nem egyöntetűen. A szervezet megriadt, amikor arról volt szó, hogy eszközként vesse be a visszatartott orosz forrásokat – állapítja meg a szemleíró, Ben Hall. Viszont jelentős akadály hárult el az új IMF-csomag elől.  Kijev ily módon megerősítheti védelmét, mindenekelőtt a hadiiparát futtathatja fel.

 

Ha nem jutnak dűlőre a tagállamok, az rettenetes lett volna, mert arról árulkodik, hogy gyenge a földrész, de azért a kép így sem egyértelműen rózsás. Még nyilvánvalóbbá vált, mekkora a szakadék a stratégiai célok és a nacionalista politika által táplált szűkkeblű nemzeti érdekek között.

 

Csak úgy sikerült megállapodni a hitelről, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet harcolt ki arra az esetre, ha meg kell téríteni a kölcsönt. Ez pedig arra utal, hogy egyre több ország ellenzi az ukránok megsegítését. Moszkvát ez felbátorítja.

 

Viszont látszik, hogy alighanem a tettre készek koalíciója mutatja az előre vezető utat. Ugyanakkor az Unió bizonyította, hogy képes alkalmazkodni és ugyanez áll Merzre is, aki az élre állt, amikor Ukrajna támogatásáról és a Bundeswehr felfegyverzéséről volt szó. Kockázatot vállalt, de tekintetét végig a nagy képen tartotta. Bárcsak minden európai vezető ugyanezt csinálná!

 

New York Times

 

Európa milliárdokat ad Ukrajnának, ám geopolitikailag inog – állapítja meg Jeanna Smialek, a lap brüsszeli fő tudósítója. Azt gondolja, hogy az egyezség a 11. órában született meg, ám kétségeket vet fel a szervezet határozottságát illetően. 16 órás tárgyalás után sikerült pontot tenni az ügy végére, viszont kútba esett az a megoldás, amely hónapokon át napirenden volt, hogy ti. orosz forrásból adnak hitel Kijevnek.

 

Ám zűrös kompromisszum lett a vége. Mujtaba Rahman, a washingtoni Eurázsia Csoport nevű elemző intézet európai igazgatója azt mondja: az EU úgy működik, hogy a végén valahogy csak átverekszi magát a nehézségeken, ám ezért most nem tudott sokkal határozottabb jelzést küldeni. Beavatott körök szerint Belgiumon kívül főleg Luxembourg, Olaszország és Franciaország fenntartásán bukott meg a szándék.

 

Marcon és Meloni túlzottnak tartotta a belgák által sürgetett garanciákat. Ezért most Rahman szerint várhatóan erősödik az orosz és amerikai nyomás. De a legfőbb, hogy alighanem újabb csapás érte az Unió tekintélyét. Juraj Majcin az Európai Politikai Központtól úgy véli, hogy a földrész gyengeséget árult el és ezt veszik mind Moszkvában, mind Washingtonban.

 

A Kreml agresszív és terjeszkedni kíván, Kína egyre ellenségesebb a gazdasági szövetséggel szemben. Az USA pedig vonul ki. Majcin szerint jó lett volna erőt mutatni, mert Trump és Putyin is csak abból ért. Ám a szervezet geopolitikailag kudarcot vallott.

 

Guardian

 

John Henley, az európai kérdésekkel foglalkozó szakíró azt mondja: lehet, hogy a B terv ment át az uniós csúcson, de nem szabad lebecsülni a jelentőségét a szervezet számára. A nagy tagállamok mindenesetre hoppon maradtak, hiszen ők az orosz pénzre alapozták volna a kölcsönt, de az utolsó pillanatban elfogadott megoldás is megteszi és lehet, hogy fontos nyitányt jelent.

 

A győzelmet a belga miniszterelnök zsebelte be, és jó hír Orbán, Babis, valamint Fico számára. Otthon döngethetik a mellüket a populista rajongók előtt, hogy az ő adófizetőik pénzéből egy fitying sem megy el Ukrajna védelmére. Ezzel együtt napvilágra kerültek a mély törésvonalak, amelyek gátolják a döntéshozatalt.

 

Kiderült megint csak, milyen messze van még a teljesen egyesült Európa, amely képes hatékonyan és határozottan fellépni egy ellenséges világban. Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet igazgatója mégis azt mondja, hogy igen fontos kérdésben sikerült összehozni a megállapodást.

 

Azon kívül most először egyhangú támogatás nélkül tudtak határozni. Egyetért az értékeléssel Alberto Alemanno, az európai jog professzora, aki példátlannak nevezi az egyezséget. Az arra kész államok előreléptek, ezt idáig még egyetlen egyszer sem próbálták ki. Jeremi Cliffe az Európai Külkapcsolati Tanácstól azt kérdi: ez a jövő útja? Ha igen, akkor a tegnapi csúcs mérföldkőnek számít.

 

Reuters

 

Az elemző, Hugo Dixon 10 pontból hatot adna arra, ahogyan az EU összehozta a kölcsönt. A 90 milliárd eurós konstrukció ugyanis messze van a tökéletestől, de több a pozitív oldala, mint a negatív. Kijev két évre fellélegezhet anyagilag, ugyanakkor a 27-ek meghatározatlan időre befagyasztották az oroszok nyugaton rekedt 210 milliárdját.

 

Továbbá az Unió részlegesen le tudta gyűrni az egyhangú döntéshozatal okozta bénultságot. A hátulütők közé tartozik viszont, hogy nem volt képes eloszlatni a belga kifogásokat. De lehet, hogy ezzel együtt fordulat áll be a háborúban, habár a másik elképzelés 4 évre oldotta volna meg az ukránok számára a harcok finanszírozását. Határozottabban cáfolta volna Trump meggyőződését, hogy ti. az integráció gyenge.

 

Most fennáll a veszély, hogy az elnök és orosz kollégája továbbra is rettenetes békefeltételeket igyekszik rákényszeríteni Zelenszkijékre. De még nem késő: lehet módosítani a határozaton. Egyrészt növelhetik a hitel összegét, másrészt az orosz forrásból folyósíthatják.

 

Die Welt

 

A lap vasárnapi kiadásának főszerkesztője azt tanácsolja, hogy a világ vessen számot a ténnyel: Ukrajna el fogja veszíteni a háborút. Itt már legfeljebb azt lehet elérni, hogy a legrosszabb ne következzen be. Jacques Schuster szerint az ukránok lassan felőrlődnek az állóháborúban.

 

Egy éve nem kapnak ígéretet, hogy Amerika továbbra is támogatja őket, pedig az első három évben meghaladta a 120 milliárd eurót a tengerentúlról érkezett hadfelszerelések értéke. Azon kívül államcsőd fenyegeti az országot. Most átmeneti lélegzethez jut, de mi van akkor, ha elfogy a tegnap előirányzott 90 milliárd?

 

Oroszország létharcnak tekinti a háborút, mert úgy véli, hogy a NATO körbezárja, fojtogatja a keleti bővítéssel. Nem kérdés, hogy bajban van, mert hatnak a szankciók. Ám ha valaki azt gondolja, hogy veszély fenyegeti az életét, az nem foglalkozik a gazdasági problémákkal. Putyin megveti Európát és az EU-t.

 

Higgadtan figyeli a belvitákat. Ukrajna ügyében nem csupán a magyar, a cseh és a szlovák kormány megbízhatatlan szövetséges, hanem Spanyolország és Portugália is. Franciaország a hazai bajok miatt nemigen tud több segítséget felajánlani. Trump békét akar, ha másként nem megy, Kijev rovására.

 

Vagyis Ukrajna és Európa fut ki az időből. Reménysugár ugyanakkor, hogy a Kreml tudja: gyenge ahhoz, hogy tartósan megszállja Ukrajnát. Ez még jól jöhet a béketárgyalásokon. De a Nyugat meggyengülve fog kikeveredni a viszályból. Legfőbb ideje, hogy a mag-Európa szembenézzen a fájdalmas ténnyel: Amerika hagyja, hogy a NATO-n belül saját levükben főjenek meg európai partnerei.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Európa még mindig nem adott meggyőző választ arra a kérdése, hogy mennyit ér neki Ukrajna túlélése – fejti ki Andreas  Rüesch, a külpolitikai rovat helyettes vezetője. Politikai sikernek tekinti, hogy a 90 milliárddal el lehet hárítani az ukrán összeomlást. Fontos jelzés egyben az agresszorral szemben. Csakhogy politikai önzésből túl sok ország kibújik a felelősség alól.

 

Most az a veszély leselkedik a földrészre, hogy felmorzsolódik a hatalmi tömbök között. Ha a dolgok úgy alakulnak, ahogy azt Moszkva és Washington szeretné, akkor a jövőben ők döntenének a kontinens biztonsági szerkezetéről. A jelek szerint a Trump-kormányzat kész hatalmi pozícióhoz juttatni az oroszokat keleten.

 

Mindkettő terhesnek tartja az EU-t, próbálja megosztani, illetve meggyengíteni. Számukra az a jó, ha az egyes államok egyenként járulnak a színük elé kérelmezőként. Ukrajna a fő színtér, de nem a legfontosabb kérdés, mert az az, hogy Európa képes-e megvédeni az érdekeit, vagy netán hagyja, hogy mások játékszere legyen.

 

Ilyen háttér előtt óriási siker, hogy tegnap sikerült befedni a törésvonalakat. Az amerikai láthatják, hogy csupán vágyálom a gyors békekötés. Az oroszoknak pedig azt adták értésre, hogy az EU nem hagyja magára az ukránokat.

 

A jelek szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország pontozásos győzelmet aratott, mert különleges elbánást csikart ki magának. De a lényeg, hogy létrejött a kompromisszum. Ám ettől még tény, hogy az európai politika félszívűen viszonyul az agresszív orosz imperializmushoz.

 

Az új hitel rávilágít, hogy a közösség saját pénzt nem kíván áldozni, noha az ukrán ellenállás sikere a legjobb biztonsági garancia az Unió számára. Vagyis még mindig nem érti, hogy maga is mekkora bajban van.

 

FT

 

Fennáll az eshetősége , hogy Európa addig-addig mondogatja: orosz veszély fenyeget, amíg a végén önbeteljesítő jóslatként valóban kirobban a nyílt összecsapás. Erre figyelmeztet Hanna Notte, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó agytröszttől (Center for Nonproliferation Studies).

 

Azt tanácsolja, hogy a politikusok ne verjék túlzottan a harci dobokat, mert különben előbb-utóbb az a kép alakul ki, hogy közeleg, sőt elkerülhetetlen Moszkva támadása valamely NATO-ország ellen. A kontinens persze valószínűleg revansista és állig felfegyverkezett Oroszországgal néz farkasszemet a következő években, bárhogy is ér véget a mostani háború.

 

A Kreml nem csinál titkot abból, hogy visszatolná nyugat felé a katonai szövetség határait, felülvizsgálná az egész biztonsági építményt a földrészen. Nem segít Putyin harcias retorikája, mint ahogy az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia sem.

 

Ám megvannak a csapdái annak is, ha másik oldal túlságosan belelovallja magát a fenyegetés ecsetelésébe. Az oroszok nem mernek nagy támadást indítani, ezért lehet, hogy beérik a jelenlegi, hibrid hadviseléssel. Az is belefér, hogy úgy gondolják: az USA eleget tesz segítségnyújtási kötelezettségének, ha agresszió ér egy másik tagállamot.

 

Ugyanakkor beindíthatja a háború spirálját, ha az a kép kerekedik ki, hogy a háború eleve elrendeltetett. Amikor ennyire éles nyilatkozatok hangzanak el mindkét részről, a paranoid Kreml hajlamos lehet arra, ahogy a támadás előtti előjátéknak tekintsen bizonyos fejleményeket. Pl. ha mondjuk, a balti államok feltartóztatnak egy orosz hajót.

 

És minél inkább hiszi az egyik fél, hogy jön a háború, annál jobban eluralkodik ez a meggyőződés a másik térfélen is. Ráadásul igen kevés a kommunikációs csatorna a két oldal között. Miután Európa beszorult a fenyegető Oroszország és a szeszélyes Trump közé, jól teszi, hogy fokozza az elrettentést és a védelmet. De ettől még nem kell a falra festenie a háború ördögét, mert az a végén még megjelenik.

 

2025. december 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább